Tényleg romántalanítják Székelyföldet? Az Azonnali utánakérdezett

El akarják romántalanítani Hargita és Kovászna megyéket, vetette fel nemrég egy román EP-képviselő. Az Azonnali Székelyföld tanácselnökeit kérdezte végig, hogy tényleg van-e ilyen szándékuk. Facebookista lufipolitikustól a jogfosztott enklávéig.

Adott egy román politikai kalandor, neve: Cătălin Ivan. EP-képviselő, és nagyon vakarhatja mostanság a feje búbját, mert hamarosan lejár a mandátuma, és ha nem szerez újat, oda a vaskos fizetés. Hasonszőrű politikusoknak ez nem para, talál a párt valami funkciót, lehet menni a parlamentbe, megyei szervezetekhez.

Ivan politikai helyzete eléggé tisztázatlan. Liviu Dragnea, pártja elnöke ugyanis év elején egy nyilatkozatháború során összeakasztotta a bajszát a képviselővel, mivel az kritzálta őt, mondván: a PSD most már csak egy személyben Dragneát jelenti. Mikor a sajtó megkérdezte a pártelnököt, hogy nem zárja-e ki Ivant, Dragnea azt mondta, hogy nem, mert már évek óta ki van zárva. Ivan erre vehemensen tilatkozott, hogy őt nem is zárták ki, aztán nemrég mégis kérte, hogy kiléphessen.

Nem is cécózott sokat, hanem összeállt azzal a Dan Tănasăval, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület nevű szervezet elnökével aki „civil aktivistaként” napi nyolc órában mást sem csinál, csak feljelentéseket tesz a székelyföldi önkormányzatok ellen, vagy pereli őket. (És nyeri is ezeket. Vagy a székely, vagy a magyar zászló böki a csőrét.) A két úriember csütörtökön megnyitott egy irodát Sepsiszentgyörgyön, amely azokat a jogsérelmeket hivatott összegezni, amelyeknek a helyi románság a szenvedő alanya. 

„A stratégia az RMDSZ-é, magyarországi támogatással, de a bukaresti román pártok támogatását is élvezi. Opportunizmusból – azért, hogy az RMDSZ szavazataival kényelmes többségben tudhassák magukat – a román politikusok cinikusan lemondanak erről a két megyéről. Ebben a pillanatban Hargita és Kovászna megye már nem román terület, csak papíron az” –  szólt az indoklás.

Erre azért mi is felkaptuk a fejünket. Meg is kérdeztük Hargita és Kovászna megye tanácsainak elnökeit: ugyan miért akarják romántalanítani Székelyföldet?

Zöld románok

„Én Cătălin Ivant, Dan Tănasă-t és a többi ilyen figurát ebbe a »românii verzi« kategóriába sorolom, és nyilván minden alapot nélkülöz ez a folyamatos vészharangkongatás, de ezek tulajdonképpen egy olyan láthatatlan hatalom részei, amellyel folyton stresszben akarják tartani a székelyföldi embereket. Nem csak magyarokat, hanem románokat is jelentgetnek fel” – mondja az Azonnalinak Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki ezzel fel is adja a leckét, hogy elmagyarázzam, kik azok a „zöld románok”.

A Zöld románok egy sajátos irodalmi mű, amelyet Ion Luca Caragiale, szomszédaink egyik legjelentősebb drámaírója alkotott meg, egyfajta ironikus kiáltvány és törvénykódex egyszerre, amelyben a szerző a román hazafiságot figurázza ki élesen. A negyedik törvény például így szól: 

Vagyis: Hargita és Kovászna megyében nem szabad, hogy legyen a megyéknek zászlaja, és itt most nem a székely zászlóról beszélünk, hanem közigazgatásiról. A többi 39 közigazgatási egységnek szabad.

– mondja az Azonnalinak Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanácselnök. Hozzáteszi: a helyi RMDSZ nem kíván fellépni a képviselő irodája ellen, mert arra számítanak, hogy Ivan mandátuma úgyis lejár 8 hónap múlva, és eltűnik a semmibe, mint annyian előtte.

Nem kell figyelni rájuk

„Mindenféle selejt embernek nem olvasom a közleményeit” – kezdte a mondandóját az Azonnalinak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki szerint nem is kellene figyelnünk ezekre. Leszögezte, hogy határozottan nincs romántalaítási folyamat Hargita megyében, magyartalanítási azonban határozottan van. Ennek legjobb példája a román oktatási rendszer, amely anyanyelvi elvárással tanítja a román nyelvet a magyar gyerekeknek is, nem pedig idegen nyelvként, holott úgy könnyebb volna megtanulni.

„Ha megnézzük a legutóbbi érettségi eredményeket, ahol az látszik, hogy a megye diákjainak 75 százaléka vagy nem fejezhette be az iskolát, vagy elbukott román nyelvből, azt látjuk, hogy a Hargita megyei gyerekeknek a szisztematikus irtása zajlik az országban. Egyrészt egyetemre se tudnak menni, másrészt a munkaerőpiacon is csak szakképzetlen munkaerőként, alacsony bérért tudnak elhelyekedni. Azzal, hogy a román nyelv tanítása ennyire rossz, azt érik el, hogy a fiatalok messze menjenek a szülőföldjüktől” – mondja Borboly. 

„A román politikum számára sértő, hogy valaki megszületik, és a születésétől kezdve nem tudja a román nyelvet. Higgyék el, hogy mi nem tudunk románul, amikor megszületünk. Nemrég csináltunk egy felmérést, 130 romántanár válaszolt a megyéből, és a szülők meg a gyerekek kétharmada. Az derül ki belőle, hogy nem igaz, hogy nem akarunk megtanulni románul, hanem olyan a rendszer, hogy nem tudunk. Angolból általában heti két óra van, és mégis jobban tudják a gyerekek”  – panaszolja az Azonnalinak Borboly Csaba.

A politikus úgy véli tehát, hogy ha van valakinek sérelme, ami számokban kimutatható, akkor az a magyaroknak van. Ő mindenesetre a megyei tanács elnökeként sosem kapott panaszt román fiatalok részéről. Így összegez:

Rengeteget írunk ám Romániáról, nézd meg, mi mindent!