+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. szeptember 1. szombat, 16:35
Vége az uborkaszezonnak, polcra a strandkönyvekkel! Szeptemberben a hazai könyvpiac is bekeményít. Ezeroldalas világirodalmi remekművek, régóta várt újrakiadások jönnek; itt az új Pelevin-regény; de lesz könyv a magyar egészségügyről, a megszelidülő emberiségről és a demokrácia haláláról is. Könyves Kálmán szeptemberi ajánlója.

Vége az uborkaszezonnak a könyvpiacon is, ráadásul az idei ősz kifejezetten erősnek ígérkezik minden fronton. Ebből pedig már a szeptember is bőven kiveszi a részét: először jelenik meg magyarul David Foster Wallace főműve, a Végtelen tréfa; jön az új Pelevin- és az új Krasznahorkai-regény; újra kiadják Fazekas Attila klasszikus Star Wars-képregényeit és Cserna-Szabó András is új kötettel jelentkezik.

 

Könyves Kálmán ezúttal egyszerre ajánl fikciós és nemfikciós könyveket, így a magyar egészségügy bugyraitól a Teremtésen és a fogyasztói társadalom poklán át egészen az idő fizikájáig előkerülnek témák.

 

(A könyvek ismertetéséhez felhasználtuk az eredeti fülszövegeket.)

 

+++

 

Ursula K. Le Guin: A megtalált és az elveszett I-II. (Gabo SFF)

 

Januárban hunyt el Ursula K. Le Guin, a fantasztikus irodalom elmúlt évtizedeinek egyik legfontosabb szerzője. Le Guin hazai kiadása elég hányattatott, a fordítások minősége pedig még inkább, tavaly óta azonban a Gabo SFF-szekciója kezdte gondozni az életművet. Először a Valós és valótlan I-II. című, szépirodalmi és fantasztikus novellákat két kötetben gyűjtő válogatás jelent meg, idén pedig érkezik Le Guin hosszabb elbeszéléseinek és kisregényeinek gyűjteménye.

 

Egyelőre még nem biztos, hogy a könyv szeptemberben, vagy októberben jelenik meg, de mindenképpen érdemes felírni valahova: Ursula K. Le Guin lenyűgöző író.

 

Kovácsy Zsombor: Beutaló (Athenaeum)

 

Kovácsy Zsombor ismeri az egészségügyet orvosként, jogászként és menedzsment-szakemberként – sőt néha vele is előfordul, hogy beteg lesz. Ebben a könyvben leginkább ez utóbbi nézőpontból igyekszik szemlélni a rendszert, hogy

 

segítséget nyújtson mindenkinek, aki tájékozódni szeretne saját vagy hozzátartozója betegségéről, vagy csak általában érdekli a gyógyítás világa.

 

Az egészségügyet rejtélyes útvesztőként feltérképezve a könyv olyan kérdéseket érint, mint a hálapénz, a magánegészségügy, a betegjogok, a külföldi orvosi ellátás, a gyógyszerek és más gyógytermékek, a várólisták, a műhibaperek, a sajtóban közölt egészségügyi hírek értéke vagy az orvoslás jövője.

 

 

Steven Pinker: Az ​erőszak alkonya (Typotex)

 

Ember embernek farkasa, a világ napról napra rosszabb hely, sorozatosak a bűncselekmények, háborúk zajlanak, szinte folyamatos a terrorizmus – ez a hírolvasó mindennapi tapasztalata. Steven Pinker a korábbi műveiben kifejtett eredményeire alapozva az erőszak és az erőszakmentesség pszichológiáját járja körül, és arra az eredményre jut, hogy

 

az évszázadok során az erőszak – az általános közhangulat ellenére – valójában csökkenő tendenciát mutat.

 

Ahogy lassanként megértjük az erőszak visszaszorulását, más színben tűnik fel előttünk a világ: a múlt már kevésbé látszik ártatlannak, és a jelen kevésbé sötétnek. Pinker a felvilágosodás védelmére kel, miközben sorra dönti le az erőszak természetével kapcsolatos mítoszokat.

 

Paul Lowe (szerk.): 1001 ​fotó, amit látnod kell, mielőtt meghalsz


Itt egy szép könyv a polcra: a már megszokott 1001 dolog, amivel valamit csinálnod kell, mielőtt meghalsz sorozatban ezúttal a fényképek kerülnek sorra.

 

Miért készült el egy kép? Beállították? Mi volt a szándék? Hogy fogadta a világ?

 

A Roger Fentontól William Egglestonig, Henry Fox Talbottól Nick Knightig, és Henri Cartier-Bressontól Dorothea Lange-ig a könyvben szereplő összes fotográfus átlépte a kamera szabta határokat, készségeik és szellemük pedig elősegítette, hogy szakmájuk igazi művészetté váljon.

 

Steven Levitsky, Daniel Ziblatt: A demokráciák halála (Kossuth)

 

Veszélyben van-e a demokrácia? Steven Levitsky és Daniel Ziblatt, a Harvard Egyetem tanárai, akik több mint húsz éve tanulmányozzák a demokráciák bukásának okait Európában és Latin-Amerikában, úgy vélik, hogy a válasz a kérdésre igen. A demokráciák bukását immáron nem kíséri nagy zaj – forradalom vagy államcsíny –, inkább csak hüppögés: a legfontosabb intézmények – mint a bíróságok és a sajtó – lassú és folyamatos meggyengülése, a régóta meglévő politikai normák fokozatos eróziója. A politikusok némelyike manapság ellenségként tekint az ellenfeleire, megfélemlíti a szabad sajtót, és azzal fenyegetőzik, hogy nem fogadja el a választások eredményét. 

 

 

A jó hír az, hogy az autokráciához vezető autópályán számos lehajtó van. Levitsky és Ziblatt több évtizedes kutatás, valamint a történelmi és globális példák sokaságának felhasználásával az 1930-as évek Európájától a mai Magyarországig, Törökországig és Venezueláig, továbbá az amerikai Dél Jim Crow-korszakáig bemutatja, miként halnak meg a demokráciák, és miként lehetne az amerikai demokráciát megmenteni.

 

David Foster Wallace: Végtelen ​tréfa (Jelenkor)

 

David Foster Wallace főműve, a Végtelen tréfa a jövőben játszódik, amikor Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok egy ONAN (Organization of North American Nations) nevű szuperállammá olvad össze. A regény szereplői egy teniszakadémia növendékei és egy alkohol- és drogelvonó intézet bentlakói, valamint québeci radikálisok egy csoportja, és mindenkit az az egy cél vezérel, hogy megtalálja a Szórakoztatásnak, annak a filmnek a mesterkópiáját, ami – ha az ember egyszer is megnézte – nem hagyja, hogy azután egyéb tevékenységet folytasson.

 

A Végtelen tréfa lényegi kérdéseket feszeget: mi a szórakoztatás, és miért uralja az életünket, miképp hat az emberi kapcsolatainkra a szórakozás iránti vágyunk, és mit árulnak el rólunk az általunk választott örömök. És teszi mindezt már-már hírhedten hosszan: a magyar kiadás ezer oldal lesz. Kitartást hozzá mindenkinek!

 

Viktor Pelevin: iPhuck10 (Helikon)

 

Viktor ​Pelevin legújabb regényével a nem túl távoli jövőbe tekint: az iPhuck10 groteszk víziójában a darabokra szakadt néhai Egyesült Államokat már hatalmas fal választja el Mexikótól, Oroszország felett válogatott génekből kitenyésztett klón-cár uralkodik, a volt szovjet tagországok alkotta EU pedig jó pénzért bérbe adja légterét egymást rakétázó szomszédai számára.

 

Emellett pedig újra megjelenik Pelevin Omon Ré című regénye, ami manapság beszerezhetetlen darab: utoljára 2001-ben jelent meg a JAK kiadásában.

 

Brandon Hackett: Isten ​gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról (Agave Könyvek)

 

2028: az Ugrásnak nevezett kozmikus esemény során a Föld egy távoli vörös törpecsillag körüli pályára kerül. A bolygó egyik fele örök sötétségbe borul, a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el. Az emberiség a túlélésért küzd. A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz évvel később Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai már a közelgő technológiai szingularitásra készülnek, amikor a fejlődés követhetetlenül felgyorsul, a mesterséges intelligenciák túlhaladják az emberi értelmet, és amikor az embert saját istenévé avathatja a tudása. Vagy el is pusztíthatja.

 

Eközben a világot titokzatos felfedezők figyelik, akik egykor maguk is emberek voltak. Arra keresik a választ, hogy miért történt meg az Ugrás.

 

A Brandon Hackett álnéven író Markovics Botond Isten gépei című regénye tíz éve jelent meg, ez alkalomból a regény jelentősen átdolgozott és felújított kiadását teszi most elénk az Agave Könyvek. A kötet ezen túl négy novellát és egy esszét is tartalmaz: találkozhatunk többek közt egy megszállott MI-teremtővel, egy írószoftverekkel versenyre kelő íróval, valamint a távoli jövő mesterséges isteneivel.

 

 

Rob Rodi: Loki (Fumax)

 

Minden érmének két oldala van. Thor történetét már jól ismerjük – itt az idő, hogy meghallgassuk Lokit is!

 

Odin legbecstelenebb fia saját szemszögéből írja újra az asgardi mítoszt ebben a képregényben.

 

Új oldaláról ismerhetjük meg Loki csillapíthatatlan hatalomvágyát, Sif iránti, zavaros érzelmeit, Balderrel szembeni gyűlöletét, valamint bátyja, Thor, és érzéketlen apja, Odin szeretetére irányuló, mélyen gyökerező és sértettséggel keveredő vágyódását. Rob Rodi klasszikus minisorozata egy kötetben, keménytáblás kiadásban jelenik meg a Fumaxnál. Itt olvashatsz róla bővebben.

 

Cserna-Szabó András: Az ​abbé a fejével játszik

 

Cserna-Szabó András legújabb regénye a Teremtéssel kezdődik, a világ megszületése után pedig korokon és helyszíneken száguldunk (vagy éppen ugrabugrálunk) keresztül. Az egyszerre szerteágazó és szorosan egybeszőtt történetfolyamban egyaránt felbukkan a címszereplő abbé, Martinovics Ignác, vagy éppen a szarajevói merénylők; Kosztolányi Dezső és Édes Anna, a gyermek Ottlik Géza és Ady Endre, Lenin és I. Lipót – továbbá törpék, lángossütők és dzsesszzenészek. Ha egy könyv a Teremtéssel kezdődik, nem is végződhet másképp, csakis az Apokalipszissel – és most sincs ez másképp. De amíg eljutunk a világ végéig, még megtudjuk, mitől egyszerre félelmetes, kétségbeejtő és nevetséges az életünk.

 

Ekler Dezső: Tértörténetek (L’Harmattan)

 

Hogy ​az építészet nemcsak házak, hanem terek alkotásáról is szól, közhely. De hogy ezeknek „tértörténetük” van, és hogy a tereket is időben éljük át, már szokatlan gondolat. Ekler Dezső olyan tér-idő világba vezeti be az olvasót, ami megszokott környezetünk rejtett dimenzióit tárja fel. A Palladio- és Piranesi-díjas építész könyve három évtizednyi elméleti publicisztikából nyújt válogatást.

 

 

Az írások témája – Budapest városépítészeti kérdéseitől kezdve a szerző építészetelméleti fejtegetésein át korunk építészetének és néhány épületének elemzéséig – rendkívül széles spektrumot fog át. A szerző „tértörténeteiben” elsősorban az épületek nyelvezetének jut meghatározó szerep, ezen belül is kiemelt helyet kap Makovecz Imre világa.

 

Carlo Rovelli: Az ​idő rendje (Park)

 

Az ​idő rendje a fizikának egy olyan jelenségét tárgyalja, amely mindenkit érdekel: az időt. Az idő olyan rejtély, amelyről mindenkinek van személyes tapasztalata. A fizikusok számára is rejtély: ők az idő radikális átalakulásának lehettek szemtanúi Newtontól Einsteinig, a kvantummechanikáig, végül a hurok-kvantumgravitáció elméletéig, amelynek Carlo Rovelli az egyik legjelentősebb képviselője. Newton egyenleteiben mindig ott volt az idő, de mára eltűnt a fizika alapegyenleteiből. Múlt és jövő már nem egymás ellentettjei.

 

A fizikának azt kell felszámolnia, amit mindenki hisz: hogy az egyetlen biztos pont a jelen. 


Carlo Rovelli, a Hét rövid fizikalecke szerzője miközben e rendkívüli gondolattársítások közül három példát megvizsgál, betekintést ad a fizika múltjába, s elvezet odáig, ameddig az időről való jelen tudásunk elér: „a ma még nem ismert dolgok hatalmas, az éj sötétjébe burkolózó csillagóceánjáig.”

 

Fazekas Attila: A Csillagok Háborúja gyűjtemény (Magyar Star Wars Klub)

 

Sok rajongó féltve őrzött kincsei között vannak ott Fazekas Attila Star Wars-képregényei – írta a Ziro.hu Star Wars-ügyi szakportál, mikor megírta, hogy újra kiadják a klasszikus képregényeket. Az már a Kilencedik.hu képregényes szakportálon derült ki, hogy az eredeti rajzokról új szkennek készültek, minden oldalt felújítottak és javították az elenyésző számú logikai vagy tartalmi bakikat.

 

A kötet a három eredeti Star Wars-film történetét dolgozza fel képregényes formában.

 

A keménytáblás újrakiadást először egy Magyar Star Wars Klub-rendezvényen lehet majd megvásárolni, szeptember 22-én, a Pólus Moziban.

 

Barabási Albert-László: A ​képlet (Libri)

 

Az életben gyakran tapasztaljuk, hogy a kimagasló teljesítmény és a siker nem feltétlenül jár kéz a kézben. Barabási Albert-László, a hálózatok világhírű kutatója legújabb könyvében a tudósokra jellemző kíméletlen logikával tárja fel előttünk a siker kollektív természetét, azaz hogy a siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.

 

 

A képlet című könyv a mindennapi életből vett példák segítségével világítja meg a siker törvényszerűségeit: azokat a törvényeket, amelyek alapján megdöbbentő pontossággal jósolható meg, hogy adott feltételek között ki lesz valóban sikeres, és miért. Barabási Albert-László révén megismerhetjük a siker titkos képletét, s ezáltal választ kapunk arra is, mi magunk hogyan lehetünk sikeresek.

 

Art Spiegelman: A teljes Maus (LIbri)

 

Ha egy gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani. E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a Maus.

 

A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak.

 

Art Spiegelman képregényrajzoló, képregényíró és szerkesztő. A Maus eredetileg folytatásokban jelent meg az általa alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a Maus 1992-ben – a képregény-irodalomban elsőként – Pulitzer-díjat kapott. Magyarországon tizenhárom éve jelent meg utoljára.

 

Krasznahorkai László: Aprómunka ​egy palotáért (Magvető)

 

Krasznahorkai ​László új regényének hőse és elbeszélője egy New York-i könyvtáros, bizonyos Hermann Melvill. A vezetéknévről lemaradt e betű nem akadályozza meg a név vámszedőit, hogy folyton Melville-utódként zaklassák, aki pedig csak megkeseredett – és csak majdnem – névrokona a Moby Dick írójának. Nem segít a helyzetén az sem, hogy véletlenül ugyanúgy dolgozott korábban vámtisztviselőként, mint a neves előd, és ugyanarra felé is lakik Manhattanben, ahol a regényíró géniusz.

 

A regény mottója: „A valóság nem akadály.”

 

„És valóban nem az: Krasznahorkai szuggesztív óriásmondatai olyanok, mint a Manhattan-sziget sziklájára épült felhőkarcolók: lényük mintha a lehetetlen legyőzésére születtek volna” – írja a kiadó a fülszövegben.

 

Philip K. Dick: Kamera által homályosan (Agave Könyvek)

 

Fred kábítószeres ügynök, aki eltökélten próbál a H-Anyag nevű illegális, bár bizonyos körökben roppant népszerűségnek örvendő szer nyomára bukkanni. Ezért a külsejét teljes mértékben megváltoztató maszkafander segítségével felveszi a drogdíler Bob Arctor személyiségét, és ebben a szerepben ő is komoly fogyasztójává válik a H-Anyagnak.

 

 

A kábítószernek azonban súlyos mellékhatása van: kettéhasítja fogyasztója személyiségét. Fred – a kábítószeres ügynök – tehát a titokban elhelyezett kamerák képein keresztül figyeli Bob Arctort – a drogdílert –, és közben fogalma sincs róla, hogy saját maga után nyomoz. Philip K. Dick klasszikus, eredetileg 1977-ben megjelent regénye új borítóval, tizenhárom év után jelenik meg újra magyarul.

 

Neil deGrasse Tyson: Terítéken ​a világegyetem (Kossuth)

 

Bár napjainkban sok tudományterület felszálló ágban van, a legmagasabbra mégis az asztrofizika csillaga emelkedett. Hogy miért? Tyson szerint a válasz egyszerű: mindenki nézett már fel a csillagos égre azon töprengve, hogy hogyan működik a mindenség és hogy hol is van a helyünk a világegyetemben. 

 

A világ kedvenc asztrofizikusa ezúttal érthető és tömör bevezetést kínál az asztrofizika rejtelmeibe

 

azoknak, akik túlságosan elfoglaltak, hogy előadásokon, tankönyvekből vagy sokszor unalmas dokumentumfilmekből tájékozódjanak. Ez a kis könyv megalapozza az olvasó asztrofizikai műveltségét, és nem titkolt célja, hogy meghozza a kedvet ahhoz, hogy elmélyüljünk a világegyetem megismerésében.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hamar összedobták a kárrendezést, de még többet ajándékozna a Momentum a rászoruló gyerekeknek.

Az 1956-os forradalom hőse, vagy alkalmatlan miniszterelnök volt Nagy Imre? A Fej vagy írás történészei válaszolnak.

Ha lehetetlen megállítani, akkor vezetnünk és irányítanunk kell – fejtette ki véleményét az orosz elnök a fiatalok körében egyre népszerűbbé váló műfajról.

Az enyhe nyár miatt több száz egyeddel nőtt az eredetileg Dél-Amerikában őshonos struccféle helyi populációja. Az általuk okozott vadkárok jelentősek.

Áll a bál az angliai Newton Aycliffe-ben, miután az egyik városvezető kijelentette, hogy a Mikulás márpedig csak férfi lehet. Szerinted milyen nemű legyen a Mikulás?

A hét kérdése

Parlamenti blokád, tüntetések, füstbomba, cetliszórás, himnusz, sorosozás: a pártok a rabszolgatörvény kapcsán kihozták egymásból a maximumot. Mire elég ez?

Azért ide elnéznénk

Sorrentino két korábbi klasszikusa mellett premier előtt megnézheted a Berlusconi-filmet is. Dec.14-16.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

A moszkvai patriarchátus kórusa énekel december 19-én a Szent István-bazilikában.

A híres osztrák zeneszerző Holdbéli világ című vígoperáját hallhatják a nézők december 20-án a Festetics Palotában.

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás