+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. augusztus 30. csütörtök, 08:50
A Budapesti Corvinus Egyetem nem nyújt versenyképes oktatást a közgazdaságtan és az üzleti élet területén – ezt állítja a nemrégiben alakult Diákok egy megújult Corvinusért Facebook-csoport. A tagok a képzéssel kapcsolatos igényeiket hat pontba foglalták, amelyeket szeretnének az egyetemmel és a kormányzattal is megvitatni. Az Azonnali utánajárt, hogyan bírná rá a csoport az egyetemet és a kormányt arra, hogy szóba álljanak velük.

A Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) meg kell újítani – állítja a Diákok egy megújult Corvinusért Facebook-oldal. A pár hete létrejött kezdeményezés az egyetemektől független elitképző intézmény, a Mathias Corvinus Collegium nyári táborából indult, ahol a résztvevők – egyetemisták és középiskolások vegyesen – először egy kerekasztal-beszélgetés, majd egy workshop keretében fogalmazták meg igényeiket.

 

A diákok célja, hogy a BCE világszínvonalú, modern, nemzetközi és versenyképes képzést nyújtson a közgazdaságtan és az üzleti élet iránt érdeklődők számára.

 

Ennek érdekében fogalmazták meg az alábbi hat pontot, aminek kifejtését későbbre ígérték:

 

1. Világszínvonalú üzleti képzésért ne kelljen külföldre menni!

 

2. Lehessen Magyarországon olyan üzleti diplomát szerezni, amit minimum a régió legjobbjaként ismernek és elismernek külföldön is!

 

3. A Corvinus működjön nyugati mintára, és legyen az államtól szabadabb! Az egyetem dönthessen minél több dologban önállóan!

 

4. Méltó fizetést az oktatóknak! Piaci béreket a Corvinus tanárainak, hogy tényleg az üzleti élet legjobbjai tanítsák a generációt!

 

5. Legyen mélyebb kapcsolat a Corvinus és a munkaerőpiac között! A legfontosabb cégek, munkaadók is vállaljanak szerepet az egyetem életében!

 

6. Legyen konstruktív párbeszéd az egyetem és az állam, valamint az egyetem vezetése és a diákság között!

 

De hogyan akarják ezt elérni?

 

Az Azonnali kíváncsi volt, hogy a kezdeményezők hogyan kívánják a gyakorlatban megvalósítani programjukat. Ennek érdekében kerestük meg Sajti Konor egyetemistát, a Diákok egy megújult Corvinusért csoport egyik szervezőjét, akinek elmondása szerint céljuk egyelőre az, hogy felismerjék és felismertessék a problémákat az illetékesekkel. Azt, hogy ezt pontosan hogyan kívánják elérni, és hogyan szeretnék rábírni az egyetemet és a kormányt arra, hogy foglalkozzanak velük, nem tudta megmondani.

 

Azt viszont a fiatal egyetemista is hangsúlyozta – összhangban a csoport hatodik pontjával –, hogy építő jellegű párbeszédet szeretnének látni az egyetem és az állam, illetve az egyetem vezetése és a diákok között. Így

 

kormányellenes tüntetésekre, látványosan átadott petíciókra úgy tűnik, nem kell számítani.

 

Sajti Konor szerint az egyeztetésre az egyetem is nyitott, habár erről hivatalos megerősítést még nem kaptak.

 

Az Azonnali azon felvetésére, hogy többek között pont a hallgatóság és az egyetem közötti kommunikáció ellátására választják meg az egyetmisták a hallgatói önkormányzatokat (HÖK), Sajti Konor elmondta:

 

„Igen, erre tartjuk a HÖK-öt, de amúgy már ők is felvették velünk a kapcsolatot.”

 

Pongrácz Bálint, a BCE alumnusa a kezdeményezés kapcsán arról írt, hogy „az innováció és a hatékonyság legnagyobb gátja, ha az egyetemnek minden lépését egyeztetni és engedélyeztetni kell az állammal vagy más állami intézménnyel.” Ezért szerinte a legfontosabb az egyetemek önállóságának növelése. Az Azonnali felvetésére, hogy a jelenlegi politikai kurzus éppen csökkenteni igyekszik a különböző társadalmi intézmények autonómiáját, Sajti Konor kifejtette:

 

a politikával mi nem kívánunk foglalkozni, de hosszú távon ez elkerülhetetlen lesz.

 

Márpedig, ha a csoport a corvinusos tanárok fizetésemelését akarja kiharcolni, muszáj lesz a kormányt is tárgyalóasztalhoz ültetnie. Ugyanis a Corvinus állami egyetem, a bérezés így értelemszerűen a kormányon, illetve a parlamenti többségen múlik.

 

Ráadásul állami felsőoktatási intézményben a közszolgálati bértáblázat alapján adják a fizetéseket, így jogilag eleve kivitelezhetetlen, hogy csakis a Corvinuson keressenek többet az oktatók.

 

Mindenesetre Sajti Konor elmondta: „Nem tudom, hogyan fognak zajlani az egyeztetések a kormányzattal, de ha eljutunk odáig, az egyetem beleegyezésével fogunk tárgyalóasztalhoz ülni.”

 

NYITÓKÉP: A Corvinus aulájából négy éve eltávolított Marx-szobor / Wikipedia

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás