+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. augusztus 28. kedd, 17:00
Ma sokak szerint a Fideszt akkor lehetne leváltani, ha lenne vele szemben egy hiteles, jobbközép, polgári erő. Ilyen lehetne ma egy FKGP. Mindenben Torgyánnak volt igaza?

A svédeknél ma egy parasztpárt a liberális, polgári gondolat legerősebb és legbátrabb képviselője. Parasztpártunk nekünk is volt.

 

A magyar politikában a Független Kisgazdapárton és Torgyán Józsefen persze illett végig nevetni, röhögcsélni. Jókat nevetett rajta a balliberális értelmiség, jókat rágalmazta őt Antall József, jókat elhatárolódott tőle Szájer József – aztán megkaptuk az egypárti jobboldalt, a „polgári Magyarországot”.

 

Lehetne örülni neki, hogy eltűnt a színről a populista, vidéki, parasztos Torgyán József és a Független Kisgazdapárt. Vagy mégsem?

 

Ma sokak szerint a Fideszt akkor lehetne leváltani, ha lenne vele szemben egy hiteles, jobbközép, polgári erő. Ilyen lehetne ma egy FKGP. Nem véletlenül volt fontos Orbánnak, hogy 1998 és 2002 között – az akkori balliberális média és értelmiség támogatása és egyetértése mellett – kiirtsa a kisgazdákat, és szavazóikat átcsábítsa magához.

 

Az FKGP több mint tizenthat éve gyakorlatilag nem létezik már. A néppártosodó Jobbik betölthetné részben az űrt, de van egy jelentős különség: miközben a Jobbik még ma is egy egykori szkinhed vezérletével és egy izraeli-magyar kettős állampolgárokat listázni akaró frakcióvezetővel akar néppártosodni, a torgyáni FKGP – hűen a polgári-plebejus, antihortyhista kisgazda hagyományokhoz – nem tűrte meg az antiszemitizmust.

 

Az FKGP elkötelezett volt a polgári Magyarország mellett, ami a jogász és hegedűművész végzettségű, nem kurzuskeresztény Torgyán József számára több volt, mint politikai termék. Talán Tímár György lipótvárosi ügyvéd vagy Molnár Róbert kübekházi (kübeckhauseni) polgármester hitelesebb képviselője lenne ma is egy polgári Magyarországnak, mint egy Deutsch Tamás vagy Bayer Zsolt. Igaz, őket 1990-ben se szerette a balliberális értelmiség, ellentétben Deutschcsal vagy Bayerrel.

 

Mindenben Torgyánnak volt igaza

 

Az FKGP volt az egyetlen párt, amely a rendszerváltáskor reprivatizációt szorgalmazott. Esterházy Péter jótollú publicista ugyan nagy viccesen és a balliberális értelmiség egyetértése mellett kiadta a jaj-de-szellemes jelszót, hogy „földet vissza nem veszünk”, ma láthatjuk: reprivatizáció hiányában először az egykori párttitkárok és tsz-titkárok (ejtsd: emeszpések), a 2010-es rendszerváltás után meg a fiaik (ejtsd: fideszesek) vették nem vissza, hanem el a magyar földet.

 

Ma, amikor mindenki szörnyülködve nézi, miként teszi magántulajdonná „Mészáros Lőrinc” Magyarországot, nem árt emlékezni: ugyanez történt 1989 után is.

 

A kommunisták által ellopott tulajdon nem került vissza 1989 után se a jogos tulajdonosaikhoz, nem állt helyre az 1945 előtti tulajdoni rend. Nehéz úgy polgári társadalmat építeni, ha volt párttitkárok vagy mindenféle prolik lesznek az új urak. Aki ma „Mészáros Lőrinc” gazdagodásán felháborodik, az ne feledje: ez a módszer akkor kezdődött, amikor az FKGP kivételével az összes magyar párt, megtámogatva a sólyomi Alkotmánybíróság gőgös döntéseivel, nemet mondott a reprivatizációra.

 

A torgyáni FKGP-nek teljesen igaza volt, amikor a régi tulajdonosi rétegnek adta volna azt, ami az övéké volt. A jogállamiságra és mindenféle hasonló fityfenére érzékeny konzervatív, liberális és baloldali értelmiség azonban kiröhögte ezért Torgyánékat – de

 

se az SZDSZ-t, se az MDF-et, se Sólyom professzort nem zavarta, hogy ezzel a lopásra, az 1945/48 utáni államosításra tették rá visszamenőleges hatállyal a jogállamiság pecsétjét.

 

„A lopott holmi visszajár“ – ahogy a magyar Országgyűlés kevés tényleg polgári képviselőinek egyike, a kisgazda Tímár György mindig is szorgalmazta

 

Egy társadalmat a tulajdoni viszonyai határoznak meg leginkább. Inkább kapták volna vissza az Esterházyak (nota bene: a hercegiekről, nem a grófiakról van szó), a Batthyányak, a Habsburgok a földjeiket, erdőiket, és a többi, akár a zsidótörvényekkel, akár a kommunisták miatt jogfosztott rétegek a tulajdonaikat, üzemeiket, gyáraikat, boltjaikat, házaikat, lakásaikat! Budapesten például, ha visszakapták volna az egykori háztulajdonosok – mint Tímár doktor is – a házaikat, ma nem rohadó társasházaké lenne a fél város.

 

Az FKGP-nek igaza volt abban is, hogy lusztrációt követelt. Egy Tímár György szájából nem cseng hamisan a legvadabb antikommunizmus se, sőt. A rendszerváltó elit azonban, az alkotmánybíróság téves jogértelmezésével (részleteket lásd Varga Csabánál) kisérve, nem csak a tulajdoni igazságtételre, de a politikaira is nemet mondott.

 

Az FKGP-nek igaza volt abban is, amikor Torgyán József felvetette, hogy Habsburg Ottó legyen a szabad Magyarország első államfője. Sajnos a királyság visszaállításáig – amely a tulajdoni és politikai igazságtétel mellett a közjogi igazságtétel alapját jelentette volna – nem jutottak el ők sem. De

 

visszatekintve az eddigi, egytől egyig percemberke államfőinkre, bizonyosan kijelenthető: egy Habsburg Ottó formátumú, erkölcsiségű, tekintélyű, becsületű ember sokat segített volna a magyar közéletnek.

 

Hasonló nemzetegyesítő, békítő szerepet tölthetett volna be, mint Juan Carlos a spanyoloknál. Ebben is Torgyánnak és az FKGP-nek volt igaza.

 

Sok mindent ma már nem lehet jóvá tenni. A hibák nem 2010-ben kezdődtek – hanem ott, hogy az 1989/90-es rendszerváltást nem az FKGP ötletei (reprivatizáció, lusztráció, Habsburg Ottó államfősége) határozták meg. De azért kijelenthető: ma is szükség lenne egy olyan polgári erőre, amely a valódi polgári értékeket, a tulajdon szentségét, a kérlelhetetlen nyugatosságot, a nem idegenellenes kereszténységet, az antikommunizmust képviseli.

 

Gyere vissza, FKGP!

 

Techet Péter többi írását itt olvashatod az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás