+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Katona Mariann
2018. augusztus 27. hétfő, 11:27
Van, aki Schiffer Andráshoz hasonlítja a Jobbikon belül Vona Gábort, aki a pártpolitikától visszalépve most kritizálja azt az ellenzéki munkát, amelyért őt is felelőssé lehetne tenni. Olyanok is akadnak viszont, akik abban reménykednek, hogy a volt pártelnök éppen vloggerként tudja megőrizni nimbuszát egy későbbi visszatéréshez.

Hetek teltek már el azóta, hogy Vona Gábor hivatalosan is bejelentette, felhagy a pártpolitikával, a jövőben inkább mindenféle közéleti témában nyilvánul meg mint vlogger. Az senkit sem lepett meg, hogy az áprilisi választási kudarc után lemondott a Jobbik elnöki posztjáról és hátralépett – lényegében ezt meg is ígérte –, az viszont már igen, hogy az egész politikai pályát is dobja egyelőre.

 

„Ki kell mondani, hogy cserbenhagyott minket” – ez a mondat is elhangzott, amikor az Azonnali jobbikos politikusokat kérdezett az érzéseikről.

 

Többen is arra számítottak, hogy egykori elnökük most egy időre visszavonul pihenni, amit mindenki véleménye szerint meg is érdemel, hiszen a választási kampányban rengeteget mocskolódást kapott a kormánypárti médiától. De a hátralépést csak ideiglenesnek gondolták, abban bíztak, hogy majd 2020-ban, a Jobbik soron következő tisztújításán visszatér, és a következő választásra már ismét ő vezeti a pártot.

 

Volt, aki úgy fogalmazott, hogy a vloggerségről szóló bejelentésével ezt a várakozást törte ketté. A megkérdezettek többsége nem számít arra, hogy Vona visszatér a Jobbik élére, még akkor sem, ha ezt amúgy kívánatosnak tartanák. Bár van olyan is, aki még mindig bizakodik, mégpedig a gyakran hangoztatott panelre hivatkozva, miszerint a politikában soha ne mondd azt, hogy soha.

 

„Teljesen megértem” – ez volt a másik véglet Vona Gábor meglepő fordulata kapcsán.

 

Egyik politikustársa szerint az is csoda, hogy egyenes gerinccel tudta végigcsinálni a kampányt azok után, amit el kellett tűrnie. Így pedig – ennek a véleménynek a képviselői szerint – nem is lehet csodálkozni azon, hogy valami másba kezd,

 

ráadásul ezzel az új közéleti szereppel meg is tudja őrizni magát „tisztán”, arra az időre, ha esetleg máshogy alakul itthon a politikai élet. 


A NER leválthatatlan?

 

Talán nem meglepő, hogy szinte minden általunk megkérdezett, jelenleg is aktívan politizáló jobbikos fülét sértette Vona Gábornak az a mondata, hogy a nemzeti együttműködés rendszerét, vagyis a NER-t nem lehet leváltani, hanem túl kell élni.

 

„Mit üzen ezzel annak az 1,3 millió embernek, akik jórészt azért szavaztak a Jobbikra, mert bíztak a pártban és bíztak legfőképpen Vona Gáborban?

 

Ha ő reménytelennek látja a helyzetet, miben higgyenek az emberek?” – vetette fel a komoly kritikának is bőven megfelelő kérdéseket egyikük.

 

Volt, aki az egykori LMP-s Schiffer Andrással, vagy a volt MSZP-s Bárándy Gergellyel állította párhuzamba korábbi elnöküket. Ők is hátrahagyták pártjukat, majd azóta kritizálják az ellenzéket, pedig aktív politikusként igenis volt felelősségük abban, hogy közösségük mit és hogyan tudott elérni.

 

Végül a hivatalos válasz

 

Az Azonnali a Jobbik sajtóosztályát is megkereste, főképp azzal a kérdéssel, hogy csalódásként élik-e meg Vona Gábor karrierváltását. A párt sajtóosztálya pedig azt közölte, hogy „nem, mert az orbánizmussal szembeni harcban és az egyre szűkülő magyar médiatérben minden szabad és eredeti közéleti tevékenységet szívesen látnak”.

 

Szerintük a NER leváltása érdekében mindenkinek megvan a szerepe: például a magyar vállalkozóknak, akik nem hagyják magukat korrumpálni, illetve a dolgos magyar embereknek, akik kemény munkával gondoskodnak a magyar családokról, miközben az Orbán-kormány gazdasági válságba vezette az országot. Másoknak pedig az a dolguk – ez vonatkozhat Vona Gáborra –, hogy a közbeszédet alakítják, és „a magyar emberek információs deficitjének lefaragásán dolgoznak a kormánypropagandával szemben”.

 

Vagyis a Jobbik – legalábbis a közlésük szerint – örül annak, hogy Vona Gábor továbbra is alakítja, színesíti az egyre sivárabb magyar közéletet.

 

Az ilyen vlogok ugyanis szerintük hiánypólók, az emberek szomjaznak az „életüknek értelmet adó értékek és a mindennapjaikat megkeserítő problémák megoldásának megismerésére”.

 

FOTÓ: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Magánéleti okokra hivatkozva hagyja ott a parlamenti képviselőséget Staudt Gábor, akit több támadás is ért ősszel a kormánymédiában. Már a helyettese is megvan.

Olaszország ketté, Románia három részre szakadt, bezzeg Magyarország egységes. Legalábbis akkor, ha az európai pártcsaládok támogatottságát nézzük. Mutatunk egy izgalmas infografikát az EP-választáshoz!

A negyedévente megjelenő Ellensúlyt Pápay György szerkeszti, az első számba Böcskei Balázs, Mikecz Dániel, Csizmadia Ervin is írt.

A férfi több száz szarvas haláláért felelős – most a bírósági ítélet szerint minden hónapban meg kell néznie az őzgidáról szóló rajzfilmet.

A díj egyik 2015-ös győztese Zoran Zaevet és Alekszisz Cipraszt a két ország közti névvita megoldásáért javasolja.

A hét kérdése

Szánkó, sárga mellény? A földön fekvő Hadházy Ákos? Szerinted mi lenne a legjobb szimbóluma a tüntetéseknek? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

December 19-én este varsói PiS-ellenes tüntetők szimpátiademonstrálnak a budapesti tiltakozókkal.

A moszkvai patriarchátus kórusa énekel december 19-én a Szent István-bazilikában.

A híres osztrák zeneszerző Holdbéli világ című vígoperáját hallhatják a nézők december 20-án a Festetics Palotában.

A Kutyapárt megköszön a kormánynak mindent. Hálatüntetés december 21-én.

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás