+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2018. augusztus 27. hétfő, 18:08
Területcserés megállapodást pedzegetnek. Az uniós vezetők aggódnak, hogy ez láncreakciót indíthat el a Balkánon.

Tíz évvel Koszovó függetlenségének kikiáltását követően a szerb vezetés nyitottnak látszik elfogadni a történelmi és kulturális szempontból kiemelt szerepet betöltő egykori tartomány elvesztését – írja a Balkan Insight

 

„Együtt kell élnünk, mi vagyunk a két legnagyobb nép a Balkánon. Ha mi nem oldjuk meg, akkor ki fogja?” – mondta Aleksandar Vučić szerb államfő

 

az albánokról és a szerbekről egy hétvégi panelbeszélgetésen a kétoldalú kapcsolatok rendezését meggátoló konfliktusra utalva. 

 

A nyugat-ausztriai Alpbachban tartott konferencián a szerb elnökkel együtt koszovói kollégája, Hashim Thaçi is felszólalt a rendezés érdekében, ami már önmagában is fontos jelzésnek számít a véres szembenállás történetét ismerve. Thaçi úgy látja, hogy itt az ideje, hogy új történelmet csináljanak, de hangsúlyozta, hogy a megállapodás kapcsán korlátozott lehetőségeik vannak.

 

Vučić idén nyáron beszélt először a nagyközönség előtt arról a tervről, mely szerint  Belgrád hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét, ha Pristina albán többségű dél-szerbiai falvakért cserébe átengedné az észak-koszovói, javarészt szerbek lakta területeket.

 

Precedenst teremthet

 

Az európai vezetők közül sokan attól tartanak, hogy

 

a területcserén alapuló esetleges jövőbeli megállapodás dominó-effektust indíthat el, és a régió radikális szereplői zászlajukra tűzhetik a határok átrajzolását.

 

Ez pedig azzal fenyegetne, hogy két évtized után újra lángba borulhatna a Balkán. 

 

A félelem nem alaptalan, hiszen a térség hétköznapjait a mai napig meghatározzák az etnikai szembenállások. Különösen aggasztó a Bosznia-Hercegovinán belüli Szerb Köztársaság helyzete, melyet az autonóm entitás vezetője, Milard Dodik évek óta függetleníteni akar a szarajevói vezetéstől. 

 

Az októberben esedékes választások előtt a területcserés szerb-koszovói megegyezés kérdése könnyen tematizálhatja a boszniai belpolitikát, hívta fel a figyelmet Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója az Azonnali kérdésére. A másik potenciális gócpontnak tekintetett Macedónia kapcsán úgy látja, hogy a helyi albánok jelenleg inkább az országon belül akarják javítani pozíciójukat.

 

A vészharangokat azonban még korántsem érdemes előre kongatni, hiszen igencsak kérdéses, hogy a koszovói és a szerbiai közvélemény elfogadná-e a tervezett megállapodásban foglalt határkiigazítást, véli a szakértő.

 

Nem ilyen lovat akartak

 

Európai szempontból az az elsődleges, hogy az esetleges kiegyezés ne járjon majd a szeparatisták megerősödésével – nyilatkozta az alpbachi fórumon szintén résztvevő Johannes Hahn. Az Európai Bizottság bővítésért felelős osztrák biztosa igyekezett leszögezni, hogy a nemzetközi közösségnek garanciákra van szüksége e tekintetben.

 

A nyugati hatalmak nehéz helyzetbe kerültek, hiszen az ő nyomásukra felélénkülő normalizációs folyamat nem várt fordulatot vett a határkorrekció felmerülésével

 

– mutatott rá Orosz Anna az Azonnalinak. Emlékeztetett, hogy a németek hatátozottan elzárkóznak az esetleges területcseréktől, míg az amerikaiak – a kezdeti elutasítás ellenére – nyitottnak mutatkoznak egy ilyen megállapodásra is, amennyiben az a két fél közös megegyezésén alapszik.

 

A nyitott kérdésekre akár heteken belül válasz születhet. Aleksandar Vučić és Hashim Thaçi szeptember 7-én fognak találkozni Brüsszelben, ahol az európai vezetőkkel is ismertethetik álláspontjukat. A tervek szerint a szerb elnök két nappal később Koszovóba fog utazni, ahol nyilvánosságra hozza a a Koszovóval kapcsolatos szerb állami irányelveket és utasításokat.

 

FOTÓ: Instagram / Nemanja Pikulic

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sok-sok gyerek születik, mi meg döntsük el, milyen Európában nőjenek fel. Erről szól a klip.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Az egyik román zsebtolvajokról tweetelt, a másik arról, hogy fél a fekete nőktől. Repülnek.

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata
CSU csúcsjelöltjét.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Működik-e az ökologikus vidékfejlesztés? Mit kéne csinálniuk az önkormányzatoknak? Konferencia április 26-án.

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás