+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2018. augusztus 27. hétfő, 18:08
Területcserés megállapodást pedzegetnek. Az uniós vezetők aggódnak, hogy ez láncreakciót indíthat el a Balkánon.

Tíz évvel Koszovó függetlenségének kikiáltását követően a szerb vezetés nyitottnak látszik elfogadni a történelmi és kulturális szempontból kiemelt szerepet betöltő egykori tartomány elvesztését – írja a Balkan Insight

 

„Együtt kell élnünk, mi vagyunk a két legnagyobb nép a Balkánon. Ha mi nem oldjuk meg, akkor ki fogja?” – mondta Aleksandar Vučić szerb államfő

 

az albánokról és a szerbekről egy hétvégi panelbeszélgetésen a kétoldalú kapcsolatok rendezését meggátoló konfliktusra utalva. 

 

A nyugat-ausztriai Alpbachban tartott konferencián a szerb elnökkel együtt koszovói kollégája, Hashim Thaçi is felszólalt a rendezés érdekében, ami már önmagában is fontos jelzésnek számít a véres szembenállás történetét ismerve. Thaçi úgy látja, hogy itt az ideje, hogy új történelmet csináljanak, de hangsúlyozta, hogy a megállapodás kapcsán korlátozott lehetőségeik vannak.

 

Vučić idén nyáron beszélt először a nagyközönség előtt arról a tervről, mely szerint  Belgrád hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét, ha Pristina albán többségű dél-szerbiai falvakért cserébe átengedné az észak-koszovói, javarészt szerbek lakta területeket.

 

Precedenst teremthet

 

Az európai vezetők közül sokan attól tartanak, hogy

 

a területcserén alapuló esetleges jövőbeli megállapodás dominó-effektust indíthat el, és a régió radikális szereplői zászlajukra tűzhetik a határok átrajzolását.

 

Ez pedig azzal fenyegetne, hogy két évtized után újra lángba borulhatna a Balkán. 

 

A félelem nem alaptalan, hiszen a térség hétköznapjait a mai napig meghatározzák az etnikai szembenállások. Különösen aggasztó a Bosznia-Hercegovinán belüli Szerb Köztársaság helyzete, melyet az autonóm entitás vezetője, Milard Dodik évek óta függetleníteni akar a szarajevói vezetéstől. 

 

Az októberben esedékes választások előtt a területcserés szerb-koszovói megegyezés kérdése könnyen tematizálhatja a boszniai belpolitikát, hívta fel a figyelmet Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója az Azonnali kérdésére. A másik potenciális gócpontnak tekintetett Macedónia kapcsán úgy látja, hogy a helyi albánok jelenleg inkább az országon belül akarják javítani pozíciójukat.

 

A vészharangokat azonban még korántsem érdemes előre kongatni, hiszen igencsak kérdéses, hogy a koszovói és a szerbiai közvélemény elfogadná-e a tervezett megállapodásban foglalt határkiigazítást, véli a szakértő.

 

Nem ilyen lovat akartak

 

Európai szempontból az az elsődleges, hogy az esetleges kiegyezés ne járjon majd a szeparatisták megerősödésével – nyilatkozta az alpbachi fórumon szintén résztvevő Johannes Hahn. Az Európai Bizottság bővítésért felelős osztrák biztosa igyekezett leszögezni, hogy a nemzetközi közösségnek garanciákra van szüksége e tekintetben.

 

A nyugati hatalmak nehéz helyzetbe kerültek, hiszen az ő nyomásukra felélénkülő normalizációs folyamat nem várt fordulatot vett a határkorrekció felmerülésével

 

– mutatott rá Orosz Anna az Azonnalinak. Emlékeztetett, hogy a németek hatátozottan elzárkóznak az esetleges területcseréktől, míg az amerikaiak – a kezdeti elutasítás ellenére – nyitottnak mutatkoznak egy ilyen megállapodásra is, amennyiben az a két fél közös megegyezésén alapszik.

 

A nyitott kérdésekre akár heteken belül válasz születhet. Aleksandar Vučić és Hashim Thaçi szeptember 7-én fognak találkozni Brüsszelben, ahol az európai vezetőkkel is ismertethetik álláspontjukat. A tervek szerint a szerb elnök két nappal később Koszovóba fog utazni, ahol nyilvánosságra hozza a a Koszovóval kapcsolatos szerb állami irányelveket és utasításokat.

 

FOTÓ: Instagram / Nemanja Pikulic

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás