+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. augusztus 25. szombat, 19:30
Ne az ellenzék vonuljon vissza, hanem az ellenzék bojkottját hirdető megmondóemberek menjenek el acélmunkásnak! Az Azonnali a jobbikos értelmiség találkozóján járt, ahol Sneider Tamás pártelnök és Gyöngyösi Márton frakcióvezető meghirdették a párt új irányát és szlogenjeit. Szabadság, szolidaritás, küzdelem a NER ellen: ezt ígérik ősztől.

Nem ez az első értelmiségi találkozó a Jobbik életében, az Azonnali ott volt már egyen idén. Márciusban, mikor a Jobbikot még Vona Gábor vezette, és a párt még kormányváltásra készült, a pártelnökséget azóta vloggerkedésre cserélő Vona elemelkedett a magyar politikától, és a 21. század legnagyobb kihívásait ecsetelte a szokásos politikusi beszédekben kevés izgalmat találó értelmiségi közönségnek. Vagyis a bioetikát, a géntechnológiát, a robotizációt, Magyarország geopolitikai helyzetét, és az ezek jelentette rengeteg kihívást az így sem túl jó állapotú magyar demokráciára nézve.

 

Csakhogy a Jobbik nagyon nem nyert választást idén tavasszal, az őszi idénykezdet előtt ezért sokkal inkább az érdekel mindenkit: mi van a Jobbikkal? Léteznek-e még egyáltalán? Mi a tervük 2019-re? Mi az üzenet? A cél? És mi lesz utána?

 

Miközben a kivetítőn a Szövetség a szabadságért szlogen futott, a terített asztaloknál gyülekező közönségnek káposztás pogácsát kínáltak – ezt a Jobbik német nemzetiségű képviselője, Brenner Koloman hatásának tudjuk be egyértelműen, már csak azért is, mert a jobbikos értelmiségi holdudvar megszervezésének feladatát ő vette át az időközben a párttól elszakadó Dúró Dórától. 

 

„Komoly változásokon estünk át: egy traumán” – kezdte beszédét Brenner Koloman. „Nekünk, mint a hibrid rendszer egyetlen ütőképes ellenzéki pártjának és ennek értelmiségének komoly felelősségünk van. Azt ugyan senki sem kívánhatja az értelmiségtől, hogy hozzám hasonlóan kiálljon a politika első vonalába, azt viszont igen, hogy készen álljanak arra, hogy a rendszer összeomlásakor átvigyék Magyarországot a 21. századba. A baloldal és a liberális oldal ezt a feladatot sem morálisan, sem intellektuálisan nem tudja ellátni, mantrái már húsz éve lejártak.” 

 

A politikus szerint a politika egyik fő feladata az értelmiség szabadságának biztosítása: az egyetemi autonómia, a kutatás, a sajtó és a magaskultúra szabadsága. Ehhez kínál most szövetséget a Jobbik, magyarázta a mögé kivetített szlogent. „Napkelte előbb a legsűrűbb a sötétség. Közel a napfelkelte, készen kell állnunk" – zárta gondolatait az újdonsült országgyűlési képviselő

 

Sneider: Amíg ilyen szolgalelkű a magyarság, nincs esély változásra

 

Sneider Tamás beszéde elején visszapörgette az időt a tavaszi választásig. „Az ellenzéki térfélen a Jobbik közel minden második szavazatot megszerzett. Úgy álltunk az ellenzéki térfélen, mint a Fidesz az országban: toronymagasan mindenki fölött. Ez ellenzéki oldalon olyan centrális erőteret jelenít majd meg, amit akkor is betöltünk, ha nem akarnánk – vagyis, hogy a Jobbik az egyetlen olyan komoly erő, amely képes az Orbán-rendszert leváltani.” Ezt szerinte a többi ellenzéki párt és számos vidéki civil szervezet is látja. 

 

Sneider beszéde eztán arról szólt, vajon ki lehet-e egyezni az Orbán-rendszerrel, mint ahogy azt a Jobbikból kiszakadt, Toroczkai László vezette Mi Hazánk mozgalom is teszi a Jobbik elnöke szerint. Majd folytatta: az elmúlt nyolc év politikája olyan katasztrófát jelent, amelynek alig van olyan része – a családi adózás ilyen például –, amivel azonosulni lehetne. Három fő katasztrófát sorolt fel a pártelnök.

 

 

„Csonka-Magyarország területén 300 ezerrel csökkent a lakosság” – mondja a demográfiai helyzetet mint első katasztrófát Sneider, majd hozzáteszi: a határon túli magyarok közül 200 ezret veszített el a Kárpát-medence. Nem beszélve a 400 ezer kivándorlóról és az országot érintő etnikai változásokról. „Egymilliós veszteséget szenvedett el a magyarság az elmúlt nyolc év alatt. Ez döbbenetes!” – mondja Sneider, hozzátéve: a tendencia más kormányok tevékenysége alatt is csökkent volna, de nem ennyire.

 

Nem változott alapjaiban a gazdaság sem, azonosítja be Sneider a második katasztrófát. A multik térnyerése tovább nőtt, a kkv-k továbbra is gyengélkednek, az egész gazdaság pedig ki van téve az autóiparnak, ami egy válság esetén nagyon fog fájni az országnak, sorolja.

 

A harmadik katasztrófa a morális helyzet szerinte. „A lakosság közel fele elfogadja a korrupció intézményét, ráadásul sikerült szolgalelkűvé tenni nemcsak a magyar társadalmat, hanem annak vezető, értelmiségi részét is. Amíg ilyen szolgalelkű a magyarság, esélyünk sincs bármiféle változásra.” A Jobbik célja ezért annak a szellemi-fizikai szolgaságnak az eltörlése, amit már a kommunizmus ideje alatt is tápláltak a népbe. Az, hogy a Fidesz ezt tovább táplálja, az az Orbán-rendszer legnagyobb bűne, mondja Sneider.

 

Orbán az időre játszik

 

„Börtönbe kell-e vonulnunk? El kell-e hagynunk a hazánkat? Ebben a történetben minden benne van. Negyvenhat év emberismerete és olvasmányai mind azt mutatják, hogy egy féldiktatorikus-autoriter rendszer nem a puhulás felé indul el. A korrupció révén nyíltan, törvényesített rablást folytattak. Ez a pénz most szó szerint átkonvertálódik az Orbán-családhoz.” De mi lesz, ha bukik a rendszer? „Orbán visszaköltözik Felcsútra, békében-nyugalomban él, és épít még öt stadiont a százmilliárdos vagyonából? Nem, ilyet elképzelni nem lehet. Vagy börtönbe kerül – akadt, ahol történt durvább is –, vagy külföldre költözik.” Sneider meggyőződése szerint 

 

Orbán taktikája más: célja az, hogy egy esetleges kormányváltás esetén gyenge, megosztott, felkészületlen ellenzék kerüljön hatalomba. Pont mint a rendszerváltozás első kormánya, amely hagyta, hogy a kommunista rendszer szereplői átmentsék vagyonukat és befolyásukat.

 

„Orbán az időre játszik. Ebbe a tervbe kell nekünk beleszállnunk” – következtetett Sneider Tamás. A többi párt szerinte vagy fogott emberekből áll, nagyon kevés olyan szereplőt látni, akivel érdemes együttműködni.

 

A beszéd azzal zárult, hogy mik most a Jobbik lehetőségei. Sneider ki is adta a feladatot: erős, éles küzdelmet folytatni az igazságosság és a szabadság mentén. „A szabadság eszméjét kell a magyar társadalomban feléleszteni. És az igazságosságét is: legyünk szolidárisok azokkal, akiket kitettek otthonaikból!” Szerinte nem lesz ez nehéz, hiszen egész történelmünk a szabadságért folytatott küzdelemről szólt.

 

A pártelnök az általa katasztrofálisnak azonosított helyzet ellenére is optimista arcot mutatott: ha lesz pár tízezer olyan ember, aki azonosulni tud a Jobbik új céljaival, attól a magyar társadalom ugyan még nem fogja megérteni, mit jelent számára a szabadság hiánya, de ezek az elkötelezett emberek elviszik az urnákhoz a többieket is. Ez most a cél: hogy legyen több tízezer olyan ember, aki tűzzel-vassal küzd a szabadság és a szolidaritás mentén kialakított célokért. Az ősz már ezen küzdelem jegyében fog zajlani, ígéri Sneider Tamás.

 

A pártelnök végül afelől is megnyugtatta az értelmiséget: anyagilag rendben van a Jobbik, sikerült rendezni a helyzetüket az elmúlt két hónapban. Majd mondott egy meglepőt, ami rímel arra, amit az Azonnalinak adott interjújában is mondott: minden hibája ellenére a skandináv modellt tartja példának, amely egyszerre képes garantálni a jólétet és a szolidaritást.

 

 

Gyöngyösi inkább TGM-et küldené el a közéletből, nem az ellenzéket

 

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője-elnökhelyettese mielőtt megosztotta volna pártja külpolitikai terveit, hozzáfűzött még egy gondolatot Sneider Tamás beszédéhez: „Van egy szokatlan jelenség a választás óta: a kormánykritikus értelmiség ellenzékváltó hangulata. Én ezzel nem tudok mit kezdeni.” Az szerinte érthető, hogy egykori politikusok, mint a volt LMP-s Schiffer András, az ex-MSZP-s Bárándy Gergely és Vona Gábor volt Jobbik-elnök szavaiból a csalódottság tapintható ki, az azonban nem, hogy a véleményformálók-megmondóemberek – itt TGM-et, Raskó Györgyöt és Ungváry Krisztiánt emelte ki – azt javasolják az ellenzéki pártoknak, hogy a szavazói akaratra fittyet hányva oszlassák fel magukat, és vonuljanak ki a közéletből, hátha erre a nyugat majd felemeli a fejét. „Ez a gondolat számomra elfogadhatatlan: a Jobbikot 1,3 millió választó küldte be a parlamentbe a NER ellenében.”

 

Gyöngyösi válaszul felvetette: ha ezek a megmondóemberek ennyire bölcsek és okosak, hát rajta, mutassanak utat Magyarországnak. 

 

Menjenek el acélmunkásnak, ne kutassanak, és pláne ne írogassanak többet. Raskót külön megkérte arra, hogy vonuljon ki a privatizációkor szerzett cégeiből. Hátha ezekre majd felfigyel a nyugat, és megbukik Orbán Viktor rendszere.


„Nem, mi nem tágítunk. Igen, parlamenti keretek között folytatjuk, akkor is, ha ezek beszűkültek” – fűzte hozzá.

 

Az április 8-i választási eredmény nem csupán a pártok, hanem az egyházak, a civilek és az értelmiség kudarca is Gyöngyösi szerint. „Nem tudtuk megállítani a bolsevizmust. Ennél jobb szót nem találtam még erre.” Gyöngyösi úgy érzi magát, mint 2002-ben, amikor a Fidesz felszólított mindenkit, hogy építkezzen az MSZP-kormánnyal szemben. „A sors fintora, hogy ezt most pont a Fidesszel szemben kell megtennünk, ismét nekünk” – fogalmazott.


Akik a polgári Magyarországot szeretnék építeni, azoknak a NER-rel szemben kell fellépniük, véli Gyöngyösi: „Mert ahhoz, hogy értékvitákat tudjanak folytatni, a NER kereteit kell először lebontani. Olyanok szövetségét kell keresnünk, akik a NER rendszerén kívül állnak. Ezért építünk hidakat, ez indikálta a néppárti politikát is.”

 

Hova ülne a Jobbik az EP-ben?

 

„Nem tudom, hogy az összeomlás szélén álló Európai Unióban mekkora a fogadókészség a mi szabadságharcunkra. Orbán Viktor rendszerének működőképességét különböző háttéralkukkal az EU-ból biztosítják” – fejtegette Gyöngyösi, gyorsan hozzátéve, hogy amúgy nem híve az összeesküvés-elméleteknek. Az EU értekeivel homlokegyenest szembemenő NER-t valamiért tolerálják, sőt legitimálják az unió vezető politikusai, mint mondjuk Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője. Gyöngyösi szerint Orbán zseniálisan feszegeti a határokat a Néppártban, de érdemes látni, hogy kezd kifele menni az EPP-ből, és 

 

fű alatt már szerveződik egy bevándorlásellenes alt-right hálózat, amelynek a magyar miniszterelnök van a középpontjában.

 

A fű alatt tapogatózást csinálja egyébként a Jobbik is, említette a politikus: a jövőben a konzervatív, most az EP-ből a brexit miatt távozóban lévő brit torykat és a Lengyelországban kormányzó PiS-t tartalmazó ECR-nél, valamint a Fideszt és az RMDSZ-t magában foglaló EPP-nél oszthatnak nekik lapot, mondja.

 

Miközben az USA hanyatlik, Oroszország, Kína, India pedig jön fel, az EU és egyes országai túl kicsik ahhoz, hogy erőt mutassanak – igen, még Németország is –, és válaszoljanak a globalizáció és a digitalizáció által emelt kihívásokra. Holott elképesztő változásoknak leszünk szemtanúi nagyon rövid idő alatt: nemhogy a válaszokat nem tudjuk, de a kérdéseket sem tudjuk feltenni, sőt, néha még megfelelő szavaink sincsenek a problémákra, folytatta a frakcióvezető. 

 

Kiderült az is, hogy az EU jövőjéről – föderalizmus vs. nemzetállamiság – szóló diskurzust Gyöngyösi álvitának tartja. A föderalizációhoz nincs meg a közös európai identitás, a közös identitásnak pedig nincs meg az alapja – ez Gyöngyösi szerint ez a kereszténység kellene, hogy legyen. A büszke nemzetállamiságnak is gyenge lábakon áll: bár Orbán Közép-Európát erős homogén nemzetállamok együttesének álmodja meg, de a jelenlegi Magyarország még arra sem képes, hogy fiataljait otthon tartsa.

 

Az EP-választásig az a legfontosabb kérdés Gyöngyösi szerint, hogy tudunk-e olyan társadalmi vitát lefolytatni, amelyben saját nemzetállami érdekeinket az európai kontinens fontos kérdéseit egyszerre beszéljük el?

 

A párt értelmiségi holdudvarából olyan észrevétel érkezett: a néppártosodás a parlamenten kívül történik, ehhez pedig nyitni kell a szociálisan kiszolgáltatott rétegek felé. Enélkül nincs tartalma a néppárt kifejezésnek. A bérunió ilyen téma lehetett volna, de – amint azt válaszában Gyöngyösi Márton elismerte – 

 

nem tudták olyan jól lebutítani bérunió üzenetét, mint a migrációt a Fidesz; ezért nem sikerült összegyűjteniük az egymillió aláírást

 

egy olyan témában, ami egyébként az Orbán-rendszer Achilles-sarkát találhatta volna el. 

 
FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali
 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Biztonságban érezzük-e magunkat a lakásukban? Az IKEA kutatása nemcsak erre próbált válaszokat találni.

Mit szólt a kormány Lázár János dohányzást betiltó javaslatához? Melyik fideszes politikus követeli ma az LMP-s Demeter Márta fejét? Az Azonnali összefoglalja!

Az RMDSZ elindított egy honlapot, ahol állítólag tájékozódni lehet turistának
és politikusnak egyaránt.

Söder bajor kormányfő örül annak, hogy nem szorul rá olyan pártra, amit Berlinből irányítanak szerinte.

Írország, a Benelux-államok, Németország és Lengyelország népessége akar a leginkább tagja maradni az Európai Uniónak. És a többiek?

A hét kérdése

A Fidesz nagyon gyorsan lezavarta a kérdést, de mi a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk a hét kérdésében.

Azért ide elnéznénk

A városrészt alapító Paulheim-családról, és az általuk építtetett épületek tucatjairól mesélnek.

Ha szereted a sorozatot, és unatkoznál szombat este,
akkor ott a helyed!

Vasárnap 2,5 kilométeres gyalogtúrát indítanak
a főapátság körül.

A death metál banda október 23-án érkezik Magyarországra. Vendég: Hypocrisy, The Spirit.

Magyarországon tényleg egymillió alkoholbeteg él?
Ezt is megtudhatod október
25-én a Nyitott Műhelyben.

Ezt is szerettétek

A bajor keresztényszocialisták müncheni kampányzáróján járt az Azonnali csapata.

A bonyolult okfejtések helyett csak egy kis nyál kell hozzá.

De mégis mit nem sikerült eltanulni a magyar miniszterelnöktől?

Twitter megosztás Google+ megosztás