+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. augusztus 25. szombat, 19:30
Ne az ellenzék vonuljon vissza, hanem az ellenzék bojkottját hirdető megmondóemberek menjenek el acélmunkásnak! Az Azonnali a jobbikos értelmiség találkozóján járt, ahol Sneider Tamás pártelnök és Gyöngyösi Márton frakcióvezető meghirdették a párt új irányát és szlogenjeit. Szabadság, szolidaritás, küzdelem a NER ellen: ezt ígérik ősztől.

Nem ez az első értelmiségi találkozó a Jobbik életében, az Azonnali ott volt már egyen idén. Márciusban, mikor a Jobbikot még Vona Gábor vezette, és a párt még kormányváltásra készült, a pártelnökséget azóta vloggerkedésre cserélő Vona elemelkedett a magyar politikától, és a 21. század legnagyobb kihívásait ecsetelte a szokásos politikusi beszédekben kevés izgalmat találó értelmiségi közönségnek. Vagyis a bioetikát, a géntechnológiát, a robotizációt, Magyarország geopolitikai helyzetét, és az ezek jelentette rengeteg kihívást az így sem túl jó állapotú magyar demokráciára nézve.

 

Csakhogy a Jobbik nagyon nem nyert választást idén tavasszal, az őszi idénykezdet előtt ezért sokkal inkább az érdekel mindenkit: mi van a Jobbikkal? Léteznek-e még egyáltalán? Mi a tervük 2019-re? Mi az üzenet? A cél? És mi lesz utána?

 

Miközben a kivetítőn a Szövetség a szabadságért szlogen futott, a terített asztaloknál gyülekező közönségnek káposztás pogácsát kínáltak – ezt a Jobbik német nemzetiségű képviselője, Brenner Koloman hatásának tudjuk be egyértelműen, már csak azért is, mert a jobbikos értelmiségi holdudvar megszervezésének feladatát ő vette át az időközben a párttól elszakadó Dúró Dórától. 

 

„Komoly változásokon estünk át: egy traumán” – kezdte beszédét Brenner Koloman. „Nekünk, mint a hibrid rendszer egyetlen ütőképes ellenzéki pártjának és ennek értelmiségének komoly felelősségünk van. Azt ugyan senki sem kívánhatja az értelmiségtől, hogy hozzám hasonlóan kiálljon a politika első vonalába, azt viszont igen, hogy készen álljanak arra, hogy a rendszer összeomlásakor átvigyék Magyarországot a 21. századba. A baloldal és a liberális oldal ezt a feladatot sem morálisan, sem intellektuálisan nem tudja ellátni, mantrái már húsz éve lejártak.” 

 

A politikus szerint a politika egyik fő feladata az értelmiség szabadságának biztosítása: az egyetemi autonómia, a kutatás, a sajtó és a magaskultúra szabadsága. Ehhez kínál most szövetséget a Jobbik, magyarázta a mögé kivetített szlogent. „Napkelte előbb a legsűrűbb a sötétség. Közel a napfelkelte, készen kell állnunk" – zárta gondolatait az újdonsült országgyűlési képviselő

 

Sneider: Amíg ilyen szolgalelkű a magyarság, nincs esély változásra

 

Sneider Tamás beszéde elején visszapörgette az időt a tavaszi választásig. „Az ellenzéki térfélen a Jobbik közel minden második szavazatot megszerzett. Úgy álltunk az ellenzéki térfélen, mint a Fidesz az országban: toronymagasan mindenki fölött. Ez ellenzéki oldalon olyan centrális erőteret jelenít majd meg, amit akkor is betöltünk, ha nem akarnánk – vagyis, hogy a Jobbik az egyetlen olyan komoly erő, amely képes az Orbán-rendszert leváltani.” Ezt szerinte a többi ellenzéki párt és számos vidéki civil szervezet is látja. 

 

Sneider beszéde eztán arról szólt, vajon ki lehet-e egyezni az Orbán-rendszerrel, mint ahogy azt a Jobbikból kiszakadt, Toroczkai László vezette Mi Hazánk mozgalom is teszi a Jobbik elnöke szerint. Majd folytatta: az elmúlt nyolc év politikája olyan katasztrófát jelent, amelynek alig van olyan része – a családi adózás ilyen például –, amivel azonosulni lehetne. Három fő katasztrófát sorolt fel a pártelnök.

 

 

„Csonka-Magyarország területén 300 ezerrel csökkent a lakosság” – mondja a demográfiai helyzetet mint első katasztrófát Sneider, majd hozzáteszi: a határon túli magyarok közül 200 ezret veszített el a Kárpát-medence. Nem beszélve a 400 ezer kivándorlóról és az országot érintő etnikai változásokról. „Egymilliós veszteséget szenvedett el a magyarság az elmúlt nyolc év alatt. Ez döbbenetes!” – mondja Sneider, hozzátéve: a tendencia más kormányok tevékenysége alatt is csökkent volna, de nem ennyire.

 

Nem változott alapjaiban a gazdaság sem, azonosítja be Sneider a második katasztrófát. A multik térnyerése tovább nőtt, a kkv-k továbbra is gyengélkednek, az egész gazdaság pedig ki van téve az autóiparnak, ami egy válság esetén nagyon fog fájni az országnak, sorolja.

 

A harmadik katasztrófa a morális helyzet szerinte. „A lakosság közel fele elfogadja a korrupció intézményét, ráadásul sikerült szolgalelkűvé tenni nemcsak a magyar társadalmat, hanem annak vezető, értelmiségi részét is. Amíg ilyen szolgalelkű a magyarság, esélyünk sincs bármiféle változásra.” A Jobbik célja ezért annak a szellemi-fizikai szolgaságnak az eltörlése, amit már a kommunizmus ideje alatt is tápláltak a népbe. Az, hogy a Fidesz ezt tovább táplálja, az az Orbán-rendszer legnagyobb bűne, mondja Sneider.

 

Orbán az időre játszik

 

„Börtönbe kell-e vonulnunk? El kell-e hagynunk a hazánkat? Ebben a történetben minden benne van. Negyvenhat év emberismerete és olvasmányai mind azt mutatják, hogy egy féldiktatorikus-autoriter rendszer nem a puhulás felé indul el. A korrupció révén nyíltan, törvényesített rablást folytattak. Ez a pénz most szó szerint átkonvertálódik az Orbán-családhoz.” De mi lesz, ha bukik a rendszer? „Orbán visszaköltözik Felcsútra, békében-nyugalomban él, és épít még öt stadiont a százmilliárdos vagyonából? Nem, ilyet elképzelni nem lehet. Vagy börtönbe kerül – akadt, ahol történt durvább is –, vagy külföldre költözik.” Sneider meggyőződése szerint 

 

Orbán taktikája más: célja az, hogy egy esetleges kormányváltás esetén gyenge, megosztott, felkészületlen ellenzék kerüljön hatalomba. Pont mint a rendszerváltozás első kormánya, amely hagyta, hogy a kommunista rendszer szereplői átmentsék vagyonukat és befolyásukat.

 

„Orbán az időre játszik. Ebbe a tervbe kell nekünk beleszállnunk” – következtetett Sneider Tamás. A többi párt szerinte vagy fogott emberekből áll, nagyon kevés olyan szereplőt látni, akivel érdemes együttműködni.

 

A beszéd azzal zárult, hogy mik most a Jobbik lehetőségei. Sneider ki is adta a feladatot: erős, éles küzdelmet folytatni az igazságosság és a szabadság mentén. „A szabadság eszméjét kell a magyar társadalomban feléleszteni. És az igazságosságét is: legyünk szolidárisok azokkal, akiket kitettek otthonaikból!” Szerinte nem lesz ez nehéz, hiszen egész történelmünk a szabadságért folytatott küzdelemről szólt.

 

A pártelnök az általa katasztrofálisnak azonosított helyzet ellenére is optimista arcot mutatott: ha lesz pár tízezer olyan ember, aki azonosulni tud a Jobbik új céljaival, attól a magyar társadalom ugyan még nem fogja megérteni, mit jelent számára a szabadság hiánya, de ezek az elkötelezett emberek elviszik az urnákhoz a többieket is. Ez most a cél: hogy legyen több tízezer olyan ember, aki tűzzel-vassal küzd a szabadság és a szolidaritás mentén kialakított célokért. Az ősz már ezen küzdelem jegyében fog zajlani, ígéri Sneider Tamás.

 

A pártelnök végül afelől is megnyugtatta az értelmiséget: anyagilag rendben van a Jobbik, sikerült rendezni a helyzetüket az elmúlt két hónapban. Majd mondott egy meglepőt, ami rímel arra, amit az Azonnalinak adott interjújában is mondott: minden hibája ellenére a skandináv modellt tartja példának, amely egyszerre képes garantálni a jólétet és a szolidaritást.

 

 

Gyöngyösi inkább TGM-et küldené el a közéletből, nem az ellenzéket

 

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője-elnökhelyettese mielőtt megosztotta volna pártja külpolitikai terveit, hozzáfűzött még egy gondolatot Sneider Tamás beszédéhez: „Van egy szokatlan jelenség a választás óta: a kormánykritikus értelmiség ellenzékváltó hangulata. Én ezzel nem tudok mit kezdeni.” Az szerinte érthető, hogy egykori politikusok, mint a volt LMP-s Schiffer András, az ex-MSZP-s Bárándy Gergely és Vona Gábor volt Jobbik-elnök szavaiból a csalódottság tapintható ki, az azonban nem, hogy a véleményformálók-megmondóemberek – itt TGM-et, Raskó Györgyöt és Ungváry Krisztiánt emelte ki – azt javasolják az ellenzéki pártoknak, hogy a szavazói akaratra fittyet hányva oszlassák fel magukat, és vonuljanak ki a közéletből, hátha erre a nyugat majd felemeli a fejét. „Ez a gondolat számomra elfogadhatatlan: a Jobbikot 1,3 millió választó küldte be a parlamentbe a NER ellenében.”

 

Gyöngyösi válaszul felvetette: ha ezek a megmondóemberek ennyire bölcsek és okosak, hát rajta, mutassanak utat Magyarországnak. 

 

Menjenek el acélmunkásnak, ne kutassanak, és pláne ne írogassanak többet. Raskót külön megkérte arra, hogy vonuljon ki a privatizációkor szerzett cégeiből. Hátha ezekre majd felfigyel a nyugat, és megbukik Orbán Viktor rendszere.


„Nem, mi nem tágítunk. Igen, parlamenti keretek között folytatjuk, akkor is, ha ezek beszűkültek” – fűzte hozzá.

 

Az április 8-i választási eredmény nem csupán a pártok, hanem az egyházak, a civilek és az értelmiség kudarca is Gyöngyösi szerint. „Nem tudtuk megállítani a bolsevizmust. Ennél jobb szót nem találtam még erre.” Gyöngyösi úgy érzi magát, mint 2002-ben, amikor a Fidesz felszólított mindenkit, hogy építkezzen az MSZP-kormánnyal szemben. „A sors fintora, hogy ezt most pont a Fidesszel szemben kell megtennünk, ismét nekünk” – fogalmazott.


Akik a polgári Magyarországot szeretnék építeni, azoknak a NER-rel szemben kell fellépniük, véli Gyöngyösi: „Mert ahhoz, hogy értékvitákat tudjanak folytatni, a NER kereteit kell először lebontani. Olyanok szövetségét kell keresnünk, akik a NER rendszerén kívül állnak. Ezért építünk hidakat, ez indikálta a néppárti politikát is.”

 

Hova ülne a Jobbik az EP-ben?

 

„Nem tudom, hogy az összeomlás szélén álló Európai Unióban mekkora a fogadókészség a mi szabadságharcunkra. Orbán Viktor rendszerének működőképességét különböző háttéralkukkal az EU-ból biztosítják” – fejtegette Gyöngyösi, gyorsan hozzátéve, hogy amúgy nem híve az összeesküvés-elméleteknek. Az EU értekeivel homlokegyenest szembemenő NER-t valamiért tolerálják, sőt legitimálják az unió vezető politikusai, mint mondjuk Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője. Gyöngyösi szerint Orbán zseniálisan feszegeti a határokat a Néppártban, de érdemes látni, hogy kezd kifele menni az EPP-ből, és 

 

fű alatt már szerveződik egy bevándorlásellenes alt-right hálózat, amelynek a magyar miniszterelnök van a középpontjában.

 

A fű alatt tapogatózást csinálja egyébként a Jobbik is, említette a politikus: a jövőben a konzervatív, most az EP-ből a brexit miatt távozóban lévő brit torykat és a Lengyelországban kormányzó PiS-t tartalmazó ECR-nél, valamint a Fideszt és az RMDSZ-t magában foglaló EPP-nél oszthatnak nekik lapot, mondja.

 

Miközben az USA hanyatlik, Oroszország, Kína, India pedig jön fel, az EU és egyes országai túl kicsik ahhoz, hogy erőt mutassanak – igen, még Németország is –, és válaszoljanak a globalizáció és a digitalizáció által emelt kihívásokra. Holott elképesztő változásoknak leszünk szemtanúi nagyon rövid idő alatt: nemhogy a válaszokat nem tudjuk, de a kérdéseket sem tudjuk feltenni, sőt, néha még megfelelő szavaink sincsenek a problémákra, folytatta a frakcióvezető. 

 

Kiderült az is, hogy az EU jövőjéről – föderalizmus vs. nemzetállamiság – szóló diskurzust Gyöngyösi álvitának tartja. A föderalizációhoz nincs meg a közös európai identitás, a közös identitásnak pedig nincs meg az alapja – ez Gyöngyösi szerint ez a kereszténység kellene, hogy legyen. A büszke nemzetállamiságnak is gyenge lábakon áll: bár Orbán Közép-Európát erős homogén nemzetállamok együttesének álmodja meg, de a jelenlegi Magyarország még arra sem képes, hogy fiataljait otthon tartsa.

 

Az EP-választásig az a legfontosabb kérdés Gyöngyösi szerint, hogy tudunk-e olyan társadalmi vitát lefolytatni, amelyben saját nemzetállami érdekeinket az európai kontinens fontos kérdéseit egyszerre beszéljük el?

 

A párt értelmiségi holdudvarából olyan észrevétel érkezett: a néppártosodás a parlamenten kívül történik, ehhez pedig nyitni kell a szociálisan kiszolgáltatott rétegek felé. Enélkül nincs tartalma a néppárt kifejezésnek. A bérunió ilyen téma lehetett volna, de – amint azt válaszában Gyöngyösi Márton elismerte – 

 

nem tudták olyan jól lebutítani bérunió üzenetét, mint a migrációt a Fidesz; ezért nem sikerült összegyűjteniük az egymillió aláírást

 

egy olyan témában, ami egyébként az Orbán-rendszer Achilles-sarkát találhatta volna el. 

 
FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali
 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Magánéleti okokra hivatkozva hagyja ott a parlamenti képviselőséget Staudt Gábor, akit több támadás is ért ősszel a kormánymédiában. Már a helyettese is megvan.

Olaszország ketté, Románia három részre szakadt, bezzeg Magyarország egységes. Legalábbis akkor, ha az európai pártcsaládok támogatottságát nézzük. Mutatunk egy izgalmas infografikát az EP-választáshoz!

A negyedévente megjelenő Ellensúlyt Pápay György szerkeszti, az első számba Böcskei Balázs, Mikecz Dániel, Csizmadia Ervin is írt.

A férfi több száz szarvas haláláért felelős – most a bírósági ítélet szerint minden hónapban meg kell néznie az őzgidáról szóló rajzfilmet.

A díj egyik 2015-ös győztese Zoran Zaevet és Alekszisz Cipraszt a két ország közti névvita megoldásáért javasolja.

A hét kérdése

Szánkó, sárga mellény? A földön fekvő Hadházy Ákos? Szerinted mi lenne a legjobb szimbóluma a tüntetéseknek? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

December 19-én este varsói PiS-ellenes tüntetők szimpátiademonstrálnak a budapesti tiltakozókkal.

A moszkvai patriarchátus kórusa énekel december 19-én a Szent István-bazilikában.

A híres osztrák zeneszerző Holdbéli világ című vígoperáját hallhatják a nézők december 20-án a Festetics Palotában.

A Kutyapárt megköszön a kormánynak mindent. Hálatüntetés december 21-én.

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás