Miért keresztényellenes az Országházra keresztet tenni?

Kardos Gábor

Szerző:
Kardos Gábor

2018.08.20. 16:10

A kereszténység szimbóluma eredetileg nem valami ócska logóként használt ábrázolást jelent, hanem hitvallást. Olyasmit, amit az Országházat ideológiai alapon összekeresztező politikai bálványimádás a jelek szerint hírből sem ismer.

A keresztény kultúra védelmezéséhez nem ártana legalább elemi szinten ismerni azt.

Akkor ugyanis megérthetnénk végre, miért kellene a leghatározottabban elítélni a parlament kidekorálását egy nemzeti ideológiaként megjelenő kereszttel nemcsak a vallásszabadságot alapjogként rögzítő alkotmány alapján, nemcsak zsidó, buddhista vagy muszlim, netán ateista vagy ősmagyar hitelvek szempontjából, hanem protestáns és általában jézushitű emberek szempontjából is. 

Kezdjük a legelején.

1.

A kereszt Jézus és az apostoli keresztény tanítás alapján nem nemzeti, hanem vallási jelkép. Egy nemzetbe bele lehet születni, de a keresztény tanítás kulcseleme, hogy kereszténnyé, jézushitűvé csak személyes megtéréssel válhat valaki. Minden más meggyőződés pogányság, és nem véletlenül volt a pogányok bibliai megfelelője az, hogy nationes (latinul), illetve ennek görög és héber megfelelői, ami szó szerint nemzeteket jelent. A szó a pogányságot mint nacionálvallást jelenti, vagyis azt a babonát, hogy valaki nemzetileg tartozik ehhez vagy ahhoz a valláshoz, és nem személyes megtéréssel, ahogy Jézus és apostolai tanították.

Mint ismeretes, gyakorlatilag minden nemzetnek (vagy nemzetségnek) saját istenei voltak, saját vallása és kultusza volt a pogány felfogásban. A keresztény tanítás szerint ez nettó bálványimádás. A nácizmus államvallási törekvései pont ezt a nacionálvallást állították szembe a kereszténységgel mint újpogányságot, ahhoz kísértetiesen hasonló fajvédő kultúrharcos ideológiával, amit újabban Orbánék művelnek (etnikailag és kulturálisan homogén ország, ilyesmik).

Egyértelmű és teológiailag elvitathatatlan tény, hogy a parlamentre keresztet rajzoló ideológia, bármilyen nemzetvallás, pontosan ilyen pogányság a kereszténység tanítása szempontjából, mégpedig felekezeti különbségek nélkül, katolikus és protestáns szempontból is! (Az államvallás kérdése ennél kicsit összetettebb kérdés, de a nemzetvallás esete teljesen egyértelműen elítélendő pogányság.)

A protestánsok számára a római kereszt különösen elfogadhatatlan jelképpé vált történetileg, mivel ennek jegyében üldözték őket mindenhol,

így Magyarországon is.

A magyar parlamentre kilógatott római kereszt sokáig, túl sokáig egyfajta reformációellenes inkvizíció és a vallási intolerancia jelképe volt hazánkban. (Megjegyzendő, hogy a török hódoltsági területeken nem üldözték a protestánsokat, és nem írták elő a félhold tiszteletét mindenhol – ott sokkal nagyobb vallási tolerancia volt, mint a Habsburgok által uralt területeken, ahol nagyon kemény ellenreformáció dúlt.)

A legnagyobb felekezeti tolerancia Erdélyben volt. Büszkék lehetünk (vagy lehetnénk), hogy Európa első vallási türelmi rendeletét a tordai országgyűlés adta ki – de ma sajnos nem ezt ünneplik az államalapítás ünnepén, hanem épp ezzel ellentétes törekvéseket. Csak nehogy nyilaskereszt kövesse megint a római kereszt nemzeti jelképpé tételét, mert egyszer már lefutottuk ezt az ördögi kört a harmincas-negyvenes években, és most semmi nem garantálja, hogy nem a megismétlődésének újabb és újabb lépéseit látjuk.

2.

Amikor Pál apostol a keresztény tanítás középpontjába állította a keresztet mint metaforát, fel sem merült senkiben, hogy konkrét ábrázolást (kereszt alakot) értenének ez alatt, sőt: megbotránkoztatónak találták volna ennek bármilyen ábrázolását, ami akkor olyan volt,

mintha egy akasztófával (!) akarnák jelképezni a kereszténységet, ugyanis a római birodalomban általános kivégzőeszköz volt a kereszt. Századokkal Jézus kereszthalála után terjedt el csupán a kereszt mint keresztény jelkép,

azután, hogy betiltották mint kivégzőeszközt, mivel a kereszténység államvallássá vált a római birodalomban. Jézus tanítványai számára még generációkon át sokkolónak, ördöginek tűnhetett bármilyen kereszt-ábrázolás. A kereszténység általános jelképe és ábrázolása a hal volt, illetve az IHS (Jézus Krisztus Megváltó) felirat és annak változatai.

3.

Jézust mai tudásunk szerint nem is a parlamentre most zászlókon kirakott római kereszten feszítették meg, hanem valószínűleg T- vagy andráskereszten, tehát a római kereszt történetileg is téves ábrázolásnak tűnik

4.

A kereszténység szó magyar nyelven etimológiailag megtévesztően utal a keresztre és sajnos elterjedt téveszme, hogy abból származna, de teológiailag és történetileg is tény, hogy nem így van: valójában a kereszténység a khrisztianosz görög szó megfelelője és Krisztusra mint megváltóra, illetve messiásra utal. Ez az áthallás kimondottan a magyar nyelv keresztje, más nyelvekben nincs ilyen félrevezető, hamis egybeesést sejtető áthallás. A protestáns szóhasználatban pontosan emiatt (és a kereszt jelképiségének problematikussága miatt) mindmáig a keresztyén szót tartják helyesnek a keresztény helyett.

Minden keresztyén és nem keresztyén állampolgárnak erkölcsi és alkotmányjogi kötelessége (lenne) követelni a kereszténység mint nemzetvallás pogány ideológiai jelképének eltávolítását minden közintézményről, leginkább az Országházról.

Közös érdekünk, hogy inkább az Európában élenjáró vallási tolerancia hagyományait emeljük ki, és tartsuk követendő példának az államalapítás ünnepén éppúgy, mint máskor.

A vallási szabadság nem játék. A napi pártpolitikát kiszolgálva hirtelen valamiféle bűvészköpenyből elővarázsolt nemzeti jelképek megfogalmazása és keverése vallási jelképekkel nem lehet néhány – minden jel szerint – műveletlen, vallási hagyományainkat gyalázatosan ismerő és gyakorló politikus homokozója. A kereszt hitelessége a kereszténység jelképeként rendkívül problematikus, de kulturális örökségként azért annál jóval többet jelent, semhogy pártpolitikai gumicsontként használják. Mint láthatjuk, mindig van lejjebb – a kereszténység azonban arra tanít, hogy mindig meg lehet fordulni a bűn útján. Ezt nevezik megtérésnek, ami az igazi kereszténység hitvallása.

A szümbolon ugyanis a kereszténységben eredetileg nem valami ócska logóként használt (és ezzel lejáratott) ábrázolást jelent és nem is csupán jelnek tekintett képet jelentett, hanem hitvallást. Olyasmit, amit az Országházat ideológiai alapon összekeresztező politikai bálványimádás a jelek szerint hírből sem ismer.

Kardos Gábor többi cikkét itt olvashatod az Azonnalin!

Kardos Gábor
Kardos Gábor Vendégszerző

Filozófus, borkereskedő, a Balatoni Kör egyik alapítója.

olvass még a szerzőtől
Kardos Gábor
Kardos Gábor Vendégszerző

Filozófus, borkereskedő, a Balatoni Kör egyik alapítója.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek