+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. augusztus 20. hétfő, 07:30
Miben más Kolozsvár, mint a többi erdélyi nagyváros? Mivel járul hozzá a Kolozsvári Magyar Napok a román centenáriumhoz? Érdeklődik-e egyáltalán a románság a rendezvény iránt? Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője az Azonnalinak adott e-mailes interjújában ezekre mind válaszol.

Mit tud Kolozsvár a magyarországi városokhoz képest, miért nézzen el valaki mondjuk Győrből vagy a Balaton partjáról a Kolozsvári Magyar Napokra?

 

Rendezvénysorozatunk egy Kárpát-medencei-szintű seregszemle, mely egyben Erdély legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye is. A kilencedik Kolozsvári Magyar Napok bármikor, bárhol megállja a helyét a kulturális fesztiválok sorában. Ez Győrből és a Balaton partjáról nézve is ugyanazt jelenti: minden évben az összmagyarság találkozóhelyévé válik rendezvényünk, a tizedik, jubileumi kiadás előtt pedig ismét fontos hangsúlyozni, hogy a bő egy hét programkavalkádja méltó az „Erdély fővárosa” címhez.

 

Kolozsvárhoz hozzátartozik egy sajátos, semmivel össze nem téveszthető életérzés. Az idők során itt felhalmozott kulturális kincseknek mindmáig érezhető a hatása. Ez meghatározza a várost,

 

és minket, itt lakókat is. Ha valaki ellátogat a Kolozsvári Magyar Napokra, egy hét alatt, egy koncentrált időben és térben élheti át mindazt, amit az erdélyi sokszínűség jelent. Mindezek mellett az összmagyarság szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bíró Mátyás király-emlékévet hol máshol lehetne a legméltóbban megünnepelni, ha nem itt, Mátyás szülővárosában?

 

Miben más Kolozsvár, mint Erdély többi nagyobb városa?

 

Az ismert esszéíró, kritikus, Cs. Szabó László, egyik helyen ezt pontosan megfogalmazta: szerinte Kolozsvár azért nagy jellem, mert nem törekszik elsőbbségre, mindössze önmagát adja. Nem véletlen, hogy jelentős kulturális- és oktatási intézményeink, civil szervezeteink többsége itt talált székhelyre. Ennek történelmi hagyományai vannak, a KMN szervezőiként pedig igyekszünk felnőni erre a szintre. Rendezvényünk nem csak a város, de a régió és egész Erdély egyik rendszeres, okkal várt eseménye.  

 

A KMN idén kilenc éves, Románia pedig kereken száz. Mivel járul hozzá egyik a másikhoz?

 

Valóban idén ünneplik Románia egyesülésének 100. évfordulóját. Mi, a Kolozsvári Magyar Napok egy hete során

 

városunk több mint 1100 éves múltját, magyar jelenét és kultúráját ünnepeljük, s nem kevésbé azt, hogy az elmúlt 100 év megpróbáltatásai ellenére is itt vagyunk, és életerős közösségként ünnepelhetünk.

 

Klaus Johannis román államfő szerint természetellenes lenne az országban élő kisebbségek nélkül ünnepelni az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriumát. Ön erről mit gondol, hogyan tudja a KMN, illetve a romániai magyar kisebbség kivenni ebből a részét?

 

Csak ismételni tudom az előbbieket, annyi kiegészítéssel, hogy kolozsvári magyarokként Mátyás király születésének 575. évfordulóját, valamint a – világon elsőként Tordán – kihirdetett vallásszabadság 450. évfordulóját ünnepeljük. Tiszteletben tartjuk a románság nemzeti ünnepét, s nem várunk cserébe egyebet, csak ugyanezt: tiszteletet saját nemzeti ünnepeink kapcsán.


Az eddigi rendezvények során elő-előfordult, hogy román nyelvű sajtótermékek a KMN-ről azt írták, hogy „az úgynevezett magyar kulturális napok” inkább az irredenta-soviniszta propagandának biztosítanak keretet, mint a kultúra népszerűsítésének. Mi az oka, hogy bizonyos lapokban ennyire rossz a KMN sajtója?

 

Az a sajtóorgánum, melyről az említett forrásban is szó van, egy szélsőséges véleményeknek közismerten előszeretettel helyt adó lap. Ezzel szemben

 

a Kolozsvári Magyar Napokhoz a román sajtó nagyobb és jelentősebb része szélsőségektől mentes kíváncsisággal, sőt, tisztelettel közeledik,

 

s ennek szellemében is írnak róla. Az ön által említett eset inkább kirívó, mintsem általánosan jellemző.

 

 

Mennyire kíván nyitni a rendezvény a kolozsvári románok felé? Kell-e neki egyáltalán?

 

A KMN nagyszerű lehetőséget biztosít ahhoz, hogy megmutassuk kultúránkat, történelmi hagyományainkat és szokásainkat a velünk együtt élő románságnak is. A rendezvény alapvetően nem egy vegyes nemzetiségű ünnep, hanem saját magunkat bemutatni hivatott rendezvény. Ugyanakkor amennyire lehetőségeink engedik, igyekszünk az eseményeinket két nyelven (magyarul és románul is) elérhetővé tennünk. Nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk, évről évre több román városlakó kíváncsi ránk.
 

Az Azonnali a Kolozsvári Magyar Napok médiapartnere. Hogy mi mindent írtunk/videóztunk a rendezvényről, itt nézheted végig.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Komoly etnikai és vallási ellentétek, és egy alig pár hónapja véget ért politikai válság kísérik a merényleteket az indiai-óceáni szigetországban.

Ukrajna új elnöke egy sorozat főszerepéből került az államfői székbe, a kampányban drogtesztet csináltatott magán, és 60 000 ember előtt vitázott a kijevi olimpiai stadionban.

Egy német középkorász az orvostudomány mai állása alapján vizsgálta meg az evangéliumokban leírt kereszthalált, és arra a megállapításra jutott: Jézus kómába esett, de nem halt meg.

Az Európai Bizottság leköszönő elnöke szerint sose lesz olyan, hogy Európai Egyesült Államok.

Az európai kultúrtörténetből vett festmények átértelmezésével igazolja a berlini AfD-szervezet a muszlimellenes retorikáját.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás