+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. augusztus 17. péntek, 07:45
Andrzej Duda lengyel elnök megvétózta saját pártja EP-választásról szóló törvényjavaslatát, méghozzá úgy, hogy a kormányzó Jog és Igazságosságnak esélye se legyen mégis keresztülvinni az akaratát. Nem sokkal korábban a kormánypárt képviselői tettek arról, hogy az elnök ne valósíthassa meg alkotmánymódosító népszavazási ötletét. Mi áll a háttérben? Tartós hatalmi konfliktusra kell berendezkedni Lengyelországban? Az Azonnali helyi szakértő segítségével járt utána a dolgoknak.

Finoman szólva sem tűnik úgy, hogy teljes lenne az összhang mostanában a lengyel elnök, Andrzej Duda és a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) között. Ez már csak azért is tűnhet furcsának, mert Duda – hasonlóan magyar kollegájához, Áder Jánoshoz – kormánypárti múlttal rendelkezik, és a saját politikai családja juttatta őt az elnöki székbe. 

 

Ehhez képest a lengyel elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy megvétózza a PiS által előterjesztett törvényt, ami az európai parlamenti választási rendszert szabta volna át. A kormány a választókerületekben előírta volna a minimálisan megválasztandó európai parlamenti képviselők számát, ami legalább három lett volna. 

 

Szakértők szerint az új szabályozás az egekbe emelte volna a bejutási küszöböt: a megszokott öt százalék helyett a szavazók tizenhat vagy akár még több százalékának a szavazata is szükséges lett volna ahhoz, hogy egy jelölt helyet kapjon az Európai Parlamentben.

 

Ilyen magas küszöb mellett a kisebb pártoknak – mint mondjuk az egyik leghírhedtebb ex-EP-képviselő Janusz Korwin-Mikke monarchista-libertárius alakulatának – esélyük sem lett volna képviselőt delegálni az EP-be.

 

Andrzej Duda többek között éppen ezzel indokolta vétóját. Szerinte az európai jog bevett küszöbértéke az öt százalék, és aki ezt eléri, annak joga van beülni az Európai Parlamentbe.

 

Az elnök politikai vétót emelt, azaz – az alkotmány értelmében – a PiS törvénytervezete a kétkamarás lengyel parlament alsóháza, a Szejm elé kerül újratárgyalásra.

 

Ez a fajta vétó azonban Lengyelországban igencsak erős: azt a Szejm csupán a képviselők háromötödének egyetértésével írhatja felül.

 

A PiS-nek azonban messze nincs ekkora többsége a parlamentben.

 

Nem csak a választójogi törvény kapcsán alakult ki polémia

 

Nem ez az első eset, hogy az elnök és a kormánypárt között nézetkülönbség adódik. Ha csupán a közelmúltat nézzük, máris megtaláljuk Andrzej Duda alkotmánymódosító népszavazási kezdeményezését. A jelenlegi, 1997-ben elfogadott lengyel alkotmány ugyanis – érvel Duda –  a demokratikus átmenet eredménye volt, ám nem tükrözi, hogy Lengyelország azóta csatlakozott mind a NATO-hoz, mind az Európai Unióhoz. Ennek szellemében kezdeményezte az elnök, hogy tizenöt kérdésről tartsanak országos népszavazást.

 

A javaslatban szereplő pontok közül több belpolitikai természetű volt, minthogy kiterjesszék-e az elnök kül- és védelmi politikai hatáskörét, vagy hogy Lengyelország ezer éves keresztény örökségét alkotmányba foglalják-e. Amik érdekesebbek, azok az Európai Unióra vonatkozó kérdések.

 

Így szándékozta az elnök megkérdezni a lengyeleket arról, hogy az EU-s tagságot alkotmányban rögzítsék-e, illetve hogy kimondassák-e a lengyel alkotmány felsőbbségét az uniós joghoz képest.

 

A vonatkozó lengyel törvények értelmében országos népszavazást a parlament alsóháza, a Szejm rendelhet el. Ám ezt csak azután teheti meg, hogy a felsőházban, a Szenátusban a jelen lévő képviselők több, mint fele áldását adta a kezdeményezésre. Így az elnök csak azután tűzheti ki a referendum időpontját, hogy a törvényhozás mindkét házán átment a javaslat.

 

Ám Duda egyelőre nem élhet ezen alkotmányos jogával, a Szenátus ugyanis nem fogadta el a népszavazási kezdeményezést. A jelen lévő kilencvenkettő képviselőből (a Szenátus egyébként száz tagot számlál) mindössze tíz szenátor szavazott bizalmat a javaslatnak, harmincan az elnöki akarat ellenében nyomtak gombot, és ötvenketten tartózkodtak.

 

A képet árnyalja, hogy a PiS szenátorainak többsége a tartózkodás mellett döntött, így hagyva cserben az elnököt.

 

Nem is annyira rossz Dudának, hogy nem ment át a javaslata?

 

A lengyel kormánypárt valószínűleg nem akart egy politikailag veszélyes népszavazásnak utat engedni – ezt már Piotr Sula, a Wrocławi Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese mondta el az Azonnalinak. A lengyel politológus szerint intő példaként állt a PiS előtt a 2015-ös népszavazás, amit az akkori elnök, a jobbközép Polgári Platformhoz tartozó Bronisław Komorowski kezdeményezett. A választójogi rendszert, a pártfinanszírozást és az adórendszert érintő referendumon a szavazásra jogosultak mindössze 7,8 százaléka szavazott, ami így nagy bukta volt az akkori Ewa Kopacz vezette PO-kormánynak. 

 

Habár az alkotmánymódosítás egyelőre lekerült a politikai napirendről, ez nem jelenti sem az elnök, sem a kormány vereségét. 

 

„A PiS-nek és Andrzej Dudának jól jöhetett a jelenlegi alkotmány lejáratása, ha már párszor úgyis megszegték azt.”

 

A formálisan Mateusz Morewiecki miniszterelnök, gyakorlatilag Jarosław Kaczyński pártelnök által vezetett PiS-kormány ugyanis azzal kezdte a kormányzást 2015-ben, hogy – a magyar mintát követve – igyekezett ellehetetleníteni az Alkotmánybíróság működését, tavaly nyáron pedig a rendesbíróságok és a Legfelsőbb Bíróság került sorra. A jogállam leépítése miatt aztán tavaly decemberben az Európai Bizottság el is indította Lengyelországgal szemben a hírhedt 7-es cikkelyes eljárást.

 

„A mostani alkotmánnyal szemben kifejezett kritikák azonban segíthetik a szereplőket abban, hogy valamikor a jövőben könnyebben elfogadtassák a választókkal az alkotmány megváltoztatását” – fejtette ki Piotr Sula.

 

Akárhogy is lesz, az biztosan nem vet jó fényt az elnökre, hogy a saját pártja ment vele szembe. A szakértő szerint Andrzej Duda valószínűleg azért vállalta ezt a kockázatot, hogy demonstrálja saját önállóságát, összhangban az elnökválasztási kampányban tett kijelentésével, hogy túl sok energiája van ahhoz, hogy csak törvényeket írjon alá. 

 

Eszkalálódhat a konfliktus Duda és a PiS között?

 

Az Azonnali felvetésére, hogy a nyilvánvaló egyet nem értés eredményezhet-e hosszú távú konfliktust Duda és a PiS között, Piotr Sula nem lát sok esélyt. 

 

„Az elnöknek és a kormánynak szükségük van egymásra. Az persze elképzelhető, hogy Duda megvétóz néhány, a PiS által előterjesztett törvényjavaslatot.”

 

Mint ahogy azt tette az EP választási tervezetével. Ám ennek hátterében is inkább az állhat, hogy Duda tudja, csak a PiS szavazóival nem fog nyerni a következő elnökválasztáson – világított rá az elemző. Ha újrázni szeretne, muszáj az elnöknek az ellenzéki szavazók irányába is gesztusokat tennie.

 

NYITÓKÉP: Andrzej Duda / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás