+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. augusztus 17. péntek, 07:45
Andrzej Duda lengyel elnök megvétózta saját pártja EP-választásról szóló törvényjavaslatát, méghozzá úgy, hogy a kormányzó Jog és Igazságosságnak esélye se legyen mégis keresztülvinni az akaratát. Nem sokkal korábban a kormánypárt képviselői tettek arról, hogy az elnök ne valósíthassa meg alkotmánymódosító népszavazási ötletét. Mi áll a háttérben? Tartós hatalmi konfliktusra kell berendezkedni Lengyelországban? Az Azonnali helyi szakértő segítségével járt utána a dolgoknak.

Finoman szólva sem tűnik úgy, hogy teljes lenne az összhang mostanában a lengyel elnök, Andrzej Duda és a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) között. Ez már csak azért is tűnhet furcsának, mert Duda – hasonlóan magyar kollegájához, Áder Jánoshoz – kormánypárti múlttal rendelkezik, és a saját politikai családja juttatta őt az elnöki székbe. 

 

Ehhez képest a lengyel elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy megvétózza a PiS által előterjesztett törvényt, ami az európai parlamenti választási rendszert szabta volna át. A kormány a választókerületekben előírta volna a minimálisan megválasztandó európai parlamenti képviselők számát, ami legalább három lett volna. 

 

Szakértők szerint az új szabályozás az egekbe emelte volna a bejutási küszöböt: a megszokott öt százalék helyett a szavazók tizenhat vagy akár még több százalékának a szavazata is szükséges lett volna ahhoz, hogy egy jelölt helyet kapjon az Európai Parlamentben.

 

Ilyen magas küszöb mellett a kisebb pártoknak – mint mondjuk az egyik leghírhedtebb ex-EP-képviselő Janusz Korwin-Mikke monarchista-libertárius alakulatának – esélyük sem lett volna képviselőt delegálni az EP-be.

 

Andrzej Duda többek között éppen ezzel indokolta vétóját. Szerinte az európai jog bevett küszöbértéke az öt százalék, és aki ezt eléri, annak joga van beülni az Európai Parlamentbe.

 

Az elnök politikai vétót emelt, azaz – az alkotmány értelmében – a PiS törvénytervezete a kétkamarás lengyel parlament alsóháza, a Szejm elé kerül újratárgyalásra.

 

Ez a fajta vétó azonban Lengyelországban igencsak erős: azt a Szejm csupán a képviselők háromötödének egyetértésével írhatja felül.

 

A PiS-nek azonban messze nincs ekkora többsége a parlamentben.

 

Nem csak a választójogi törvény kapcsán alakult ki polémia

 

Nem ez az első eset, hogy az elnök és a kormánypárt között nézetkülönbség adódik. Ha csupán a közelmúltat nézzük, máris megtaláljuk Andrzej Duda alkotmánymódosító népszavazási kezdeményezését. A jelenlegi, 1997-ben elfogadott lengyel alkotmány ugyanis – érvel Duda –  a demokratikus átmenet eredménye volt, ám nem tükrözi, hogy Lengyelország azóta csatlakozott mind a NATO-hoz, mind az Európai Unióhoz. Ennek szellemében kezdeményezte az elnök, hogy tizenöt kérdésről tartsanak országos népszavazást.

 

A javaslatban szereplő pontok közül több belpolitikai természetű volt, minthogy kiterjesszék-e az elnök kül- és védelmi politikai hatáskörét, vagy hogy Lengyelország ezer éves keresztény örökségét alkotmányba foglalják-e. Amik érdekesebbek, azok az Európai Unióra vonatkozó kérdések.

 

Így szándékozta az elnök megkérdezni a lengyeleket arról, hogy az EU-s tagságot alkotmányban rögzítsék-e, illetve hogy kimondassák-e a lengyel alkotmány felsőbbségét az uniós joghoz képest.

 

A vonatkozó lengyel törvények értelmében országos népszavazást a parlament alsóháza, a Szejm rendelhet el. Ám ezt csak azután teheti meg, hogy a felsőházban, a Szenátusban a jelen lévő képviselők több, mint fele áldását adta a kezdeményezésre. Így az elnök csak azután tűzheti ki a referendum időpontját, hogy a törvényhozás mindkét házán átment a javaslat.

 

Ám Duda egyelőre nem élhet ezen alkotmányos jogával, a Szenátus ugyanis nem fogadta el a népszavazási kezdeményezést. A jelen lévő kilencvenkettő képviselőből (a Szenátus egyébként száz tagot számlál) mindössze tíz szenátor szavazott bizalmat a javaslatnak, harmincan az elnöki akarat ellenében nyomtak gombot, és ötvenketten tartózkodtak.

 

A képet árnyalja, hogy a PiS szenátorainak többsége a tartózkodás mellett döntött, így hagyva cserben az elnököt.

 

Nem is annyira rossz Dudának, hogy nem ment át a javaslata?

 

A lengyel kormánypárt valószínűleg nem akart egy politikailag veszélyes népszavazásnak utat engedni – ezt már Piotr Sula, a Wrocławi Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese mondta el az Azonnalinak. A lengyel politológus szerint intő példaként állt a PiS előtt a 2015-ös népszavazás, amit az akkori elnök, a jobbközép Polgári Platformhoz tartozó Bronisław Komorowski kezdeményezett. A választójogi rendszert, a pártfinanszírozást és az adórendszert érintő referendumon a szavazásra jogosultak mindössze 7,8 százaléka szavazott, ami így nagy bukta volt az akkori Ewa Kopacz vezette PO-kormánynak. 

 

Habár az alkotmánymódosítás egyelőre lekerült a politikai napirendről, ez nem jelenti sem az elnök, sem a kormány vereségét. 

 

„A PiS-nek és Andrzej Dudának jól jöhetett a jelenlegi alkotmány lejáratása, ha már párszor úgyis megszegték azt.”

 

A formálisan Mateusz Morewiecki miniszterelnök, gyakorlatilag Jarosław Kaczyński pártelnök által vezetett PiS-kormány ugyanis azzal kezdte a kormányzást 2015-ben, hogy – a magyar mintát követve – igyekezett ellehetetleníteni az Alkotmánybíróság működését, tavaly nyáron pedig a rendesbíróságok és a Legfelsőbb Bíróság került sorra. A jogállam leépítése miatt aztán tavaly decemberben az Európai Bizottság el is indította Lengyelországgal szemben a hírhedt 7-es cikkelyes eljárást.

 

„A mostani alkotmánnyal szemben kifejezett kritikák azonban segíthetik a szereplőket abban, hogy valamikor a jövőben könnyebben elfogadtassák a választókkal az alkotmány megváltoztatását” – fejtette ki Piotr Sula.

 

Akárhogy is lesz, az biztosan nem vet jó fényt az elnökre, hogy a saját pártja ment vele szembe. A szakértő szerint Andrzej Duda valószínűleg azért vállalta ezt a kockázatot, hogy demonstrálja saját önállóságát, összhangban az elnökválasztási kampányban tett kijelentésével, hogy túl sok energiája van ahhoz, hogy csak törvényeket írjon alá. 

 

Eszkalálódhat a konfliktus Duda és a PiS között?

 

Az Azonnali felvetésére, hogy a nyilvánvaló egyet nem értés eredményezhet-e hosszú távú konfliktust Duda és a PiS között, Piotr Sula nem lát sok esélyt. 

 

„Az elnöknek és a kormánynak szükségük van egymásra. Az persze elképzelhető, hogy Duda megvétóz néhány, a PiS által előterjesztett törvényjavaslatot.”

 

Mint ahogy azt tette az EP választási tervezetével. Ám ennek hátterében is inkább az állhat, hogy Duda tudja, csak a PiS szavazóival nem fog nyerni a következő elnökválasztáson – világított rá az elemző. Ha újrázni szeretne, muszáj az elnöknek az ellenzéki szavazók irányába is gesztusokat tennie.

 

NYITÓKÉP: Andrzej Duda / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Most, hogy a Kvartal 95 alapítója maga lett Ukrajna elnöke, a stúdiónak találnia kell valakit, aki parodizálja majd. Ki tudja, akár még te is lehetsz az!

Tovább növelte előnyét a brit Konzervatívok vezetéséért vívott harcban a londoni expolgármester, a vitába új színt vivő Rory Stewart kiesett.

A bécsi szocdemek így tanítanák meg a kutyatartás alapjait. Szerinted kéne hasonló intézkedés itthonra is? Szavazz!

Bár már régóta ígérgetik ennek a három országnak, hogy beléphetnek a schengeni zónába, az Európai Bizottság illetékes biztosa most azt mondta: tényleg hamarosan Schengen-tagok lehetnek.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő mátrai szénerőművet azért záratná be a szervezet, hogy a lehető leggyorsabban a lehető legtöbb széndioxid-kibocsátást lehessen megspórolni.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Buda mellett, és még mindig van rá jegy! Június 19-22.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás