+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. augusztus 16. csütörtök, 08:31
A magyarok tíz, a lengyelek tizenöt százaléka gondolkodik törzsi alapon a politikáról, mutatta ki egy friss tanulmány. A társadalom ezen része az erős vezetőkben hisz, elítéli azokat, akik nem a saját politikai törzsébe tartoznak, és az ő körükben igencsak elfogadott az erőszak mint politikai eszköz. Mit jelent mindez, és megismétlődhetnek-e a 2006-os zavargások Magyarországon?

Aggasztó jelenséget tárt fel a Political Capital elemző cég nemrég publikált tanulmányában, amely a tekintélyelvű populizmus térnyerésének társadalmi okait térképezte fel Magyarországon és Lengyelországban. A lengyel partnerszervezettel, az Institute of Public Affairsszel közösen jegyzett tanulmány a populizmus erősödését segítő gondolkodásmódon túlmutató választói attitűdöt is talált, ami a tribalizmus, azaz a törzsi gondolkodás kifejezéssel írható le.

 

A törzsi szemlélettel rendelkező emberek szerint az ország sikeresebb lenne, ha választott politikusok helyett egy keménykezű vezető hozná a döntéseket. A tribalistákra jellemző az is, hogy fekete-fehéren látják a politikát. Így szerintük egy emberről pusztán a politikai nézetei alapján megállapítható, hogy jó vagy rossz-e. Ennek megfelelően a társadalom ezen része az erős vezető köré összpontosul, és mérlegelés nélkül elutasítja „más törzsek” képviselőit.

 

A tanulmány azt is megállapította, hogy a tribalisták sokkal inkább elfogadják az erőszakot politikai eszközként,

 

és sokkal inkább elutasítják a politikai pluralizmust, mint a társadalom többi része. A kutatás szerint

 

a magyar társadalmon belül a tribalisták aránya tíz százalék, a lengyelen belül tizenöt százalék.

 

Bár a törzsi gondolkodásmód valamilyen mértékben mindig is jelen volt, a jelenlegi körülmények között még nagyobb mértékűvé növekedhet – hívta fel a figyelmet Juhász Attila, a tanulmány egyik szerzője. 

 

Nincs meg a tudás az erőszakos fellépéshez

 

Az Azonnali a tanulmány kapcsán arra volt kíváncsi, vajon megismétlődhetnek-e Magyarországon a 2006-ban látott erőszakos jelenetek. Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója nem lát erre sok esélyt. Szerinte a rendszerváltás utáni baloldalon nincs politikai tudás az erőszakos tüntetésekről, így ott eleve nehezen képzelhető el bármilyen rendbontás.

 

Nem úgy a radikális jobboldalon. Ott az erőszakról valós tudás megvan, leginkább a futballhuligánok viselkedésének köszönhetően:

 

a 2006-os zavargások magját is a radikáljobbosok adták. Ám a jelenlegi kormány kielégíti az ő igényeiket is, így nem látszik, hogy mi lehetne az a politikai ügy, ami újra mobilizálná ezeket a tömegeket. 

 

„Azt azért hozzá kell tenni, hogy kutatási eredmények alapján nehéz megmondani, hogy egy ma nem ismert politikai szituációban hogyan viselkednének a választók” – mondta az elemző.

 

Hasonló véleményen van Krekó Péter is. A Political Capital ügyvezető igazgatója az Azonnalinak elmondta, hogy a kutatásuk szerint – bár a politikai erőszaknak van támogatottsága az ellenzéki oldalon is – a tribalista attitűd a kormánypárt szavazótáborában a legerősebb: az így gondolkodók ötvenkilenc százaléka a Fideszre szavazna.  

 

„Nem szeretném azonban az ördögöt a falra festeni: jelenleg nem látom a tényleges erőszakhullám veszélyét, és az ellenzéki oldalon inkább az apátia uralkodik. De természetesen az őszödi beszédhez hasonló események előfordulását nem is lehet megjósolni” – tette hozzá Krekó.

 

Nem is igazi kutatás, mondja G. Fodor

 

Az Azonnali szerette volna megszólaltatni a kormányközeli elemzőket is. Megkeresésünket a Nézőpont Intézet azzal hárította el, hogy főszabály szerint más elemző intézetek kutatásait nem véleményezik. 

 

G. Fodor Gábor pedig azt mondta: A Political Capital kutatása politikai szándékok által vezérelt. Kutatásnak álcázott politikai állításokról van szó. Így azokat nem kívánom kommentálni.

 

A Political Capital tanulmányának főbb megállapításai magyarul itt, angolul itt olvashatóak, a tanulmány pedig itt érhető el.

 

NYITÓKÉP: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A bécsi magyar nagykövet szerint nem igaz, hogy a magyar kormány iszlámellenes lenne, valójában a keresztények érdekében lépnek fel.

Az eddigi tartományi szabályozás szerint a pártoknak ugyanannyi férfit és nőt kellett indítaniuk a tartományi választásokon. Most az AfD perelt, és nyert.

António Costa sem szeretné, ha jogállamisági feltételhez kötnék az EU új hitelprogramját, de egészen más miatt, mint Orbán Viktor: a portugál miniszterelnök szerint ugyanis az értékekkel nem szabadna kereskedni.

Müller Cecília tisztifőorvos dönthet arról a járványügyi adatok alapján mostantól, legyenek-e az egyébként fertőzöttként besorolt országokon belül alacsony esetszámúként, vagyis
zölddel megjelölt területek.

A hatóságok már meg is kezdték az ellenzéki „panaszkodók” letartóztatását.

Úgy tűnik, hajlunk a miniszterelnök javaslatára, és idén inkább Magyarországot fedezzük fel. A balatoni foglalások száma is nagyot nőtt még az elmúlt évihez képest is.

Ingyen adunk húsz lélegeztetőgépet a Türk Tanács egyik oszlopos tagjának.

A hét kérdése

Jól összezavarta az idei vakációszezont a koronavírus, de aki akar, az bel- és külföldre is elég sok helyre tud utazni. És te merre mész idén nyáron? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ehhez a nyárhoz épp illik!

A legintelligensebb magyar DJ újra toporgást rendez Budapesten júlis 18-án.

Kis koncertek lehetnek, például Entrópia Architektúra is!

Az egyik fideszes, a másik nem különösebben: Békés Márton vs Pető Péter.

Minden háztartás kedvenc lázadójáról lesz szó.

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás