+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. augusztus 9. csütörtök, 15:20
Ha egy civil szervezet sikere az önkéntesek toborzása és a pénzadományok gyűjtésében mérendő, akkor Magyarországon a pártok a legsikeresebb civil szervezetek.

Egy magyar újságíró nemrég független lapot akart gründolni közadakozásból. Dudás Gergelyről van szó, aki a legbefolyásosabb magyar hírportálnak, az Index.hu-nak volt a vezetője. Nem egy országos híresség ő, de az újságolvasók számára ismerősen csenghet a neve, tévéstúdiókban is felbukkant. Közéleti személyiségként indított kampányt, hogy új, független médiáját Politis néven elindíthassa.

 

A függetlenség ez esetben azt jelentette (volna), hogy a tulajdonos ne egy vállalkozó legyen, hanem az előfizetők tízezrei. Ne egyszemélyes felső akarattól függjön a lap, hanem az olvasói tömegigénytől. Ehhez indulásnak összesen majd' 300 millió forintot akart összekalapozni; a rendkívül ambiciózus költségvetésnek alig a tizede jött össze, pedig jópár közéleti figura, művész és publicista adta nevét a tervhez. A tömegtámogatás így is csúfosan elmaradt a várttól.

 

Alig néhány hónap különbséggel egy párt is a néphez fordult. Magyarország legnagyobb ellenzéki szerveződése, a Jobbik kérte támogatóit adakozásra, hogy ki tudják fizetni az Állami Számvevőszék rájuk szabott gigabüntetését. A pénztárcák megnyíltak, a Jobbik kasszájába végül 100 millió forint érkezett.

 

Ennél is látványosabb – mondjuk, hogy érthetetlenebb? – volt az Együtt nevű törpepárt pénzgyűjtési kampánya. Az Együtt, mivel a 2018-as választáson az 1 százalékot sem érte el, köteles volt visszafizetni a pár hónappal korábban törvény szerint kiutalt állami kampánytámogatást. A párt ekkor a támogatóihoz fordult (sőt, azokhoz is, akik nem rá szavaztak, mondván, hogy ha már a szavazófülkében ekkora hibát vétettek, most legalább valamit jóvátehetnek...). A rámenős stílus meghozta az eredményét, sok-sok tízmillió forintot szedett össze az Együtt, tartozását meg tudta fizetni. Ami után a párt fel is oszlatta magát. Az önkéntességre és

 

az alulról jövő támogatásra általában úgy szokás utalni, mint igazi civil erényre. Ha ez így van, és általában így van, akkor Magyarországon a legsikeresebb civil szervezetek a pártok:

 

azok nyitják meg a pénztárcákat, és nekik vannak önkénteseik. Nem sok NGO mondhatja el magáról, hogy a Fidesz 2000-es években indult polgári köreinél több embert tudott megmozgatni.

 

Éppen Szlovákia a példa, hogy ennek nem feltétlenül kellene így lennie: a pártok itt nem vetemedtek adománygyűjtésre, az újságírók saját napilap-indítása viszont sikerrel járt, a Denník N talált mind mecénást, mind vevőket. Újságolvasó ember számára irigylésre méltó helyzetnek tűnik ez Budapestről nézve, ahol a média működtetését a tulajdonos-pénzemberek mára már csak úri szeszélyként vagy politikai számításból gyakorolják.

 

A fenti példák pedig talán tükröznek valamit a magyar nép múltjából és habitusából is:

 

végletes politikai polarizációban edződött a 20. században, ahol tiszta törésvonalak vannak elnyomott és elnyomó, kitelepített és betelepülő, népi és urbánus, nyugatos és patrióta között.

 

Nem bonyolult dolgok ezek, sőt kifejezetten egyszerű kódok, amiket az is értelmezni tud, aki nem hallott korábban törésvonalakról. Egy ilyen világban a mindenféle saját ügyeket tematizáló civilek és polgárok olvashatatlanok, se íze, se bűze alakok, egyrészt-másrésztező tetszelgők. És egyébként is, rettentő unalmasak a kardcsörtető, végvári hangulatú politikához képest.

 

A végén pedig talán nincs mit csodálkozni azon, hogy ahol újságok fenntartására nem gyűlik össze pénz, de pártokra igen, ott független lapok sincsenek, csak pártok vannak.

 

Kollai István írása először a pozsonyi Új Szó című napilapban jelent meg. A felvidéki lappal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös nyilatkozatot írtak a határon túli vezetőkkel: közösen lépnek fel a magyarságért. A vajdasági és a kárpátaljai magyarok már szavazhatnak az idei EP-választáson.

Képviselőik a lelkiismeretük szerint szavaznak Kövesiről, mert szerintük ez nem politikai kérdés, mondta Kelemen Hunor az Azonnalinak.

Az elit tagjai Oroszországban is előszeretettel törnek babérokra sportvezetőként, gazdasági vagy épp politikai karrierjük mellett.

A tiroli tragédia ügyében hozott bírósági döntés veszélybe sodorhatja a túrázáson alapuló nyári turizmust az Alpokban.

Egy zimbabwei újságíró azért kicsit sajnálja, hogy nem lövik le vagy lesz öngyilkos a magyar származású milliárdos.

A hét kérdése

Minden mentességet és segítséget megkap Budapesten az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank. Mit adjanak cserébe ezért?

Azért ide elnéznénk

Ki dönti el, hogy mi a tudás? Erről is szó lesz február 22-én.

Milyen a furmint, ha balaton-felvidéki? Kóstold végig őket a február 22-23-i hétvégén!

Készült egy film az 1989-2018 közötti Magyarországról. Bemutató február 27-én!

Kóstold végig a legjobb badacsonyi borokat Budapesten, március 9-én, szombaton!

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Lassan egy éve, hogy a független Márki-Zay Péter vezeti polgármesterként a várost, Lázár János hátországát. Körülnéztünk ott. Videó!

Arra kértük az MTA mellett tüntető tudósokat, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a bölcselkedés?

Miért kormányoz együtt az EU-párti Öt Csillag Mozgalom Olaszországban az unió gyengítésén munkálkodó Matteo Salvinivel? Interjú az EP-ből!

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Twitter megosztás Google+ megosztás