Vannak olyan jók a sajátmárkás termékek, mint a drágább márkásak

Szerző: Bukovics Martin
2018.08.06. 11:33

Béna dizájn, alacsony ár: bármennyire is furcsa, az üzletláncok sajátmárkás termékei is lehetnek olyan jók, mint a drágább, szép csomagolású márkás termékek. A Stiftung Warentest nevű német fogyasztóvédelmi alapítvány ezt most be is bizonyította.

Vannak olyan jók a sajátmárkás termékek, mint a drágább márkásak
Vannak olyan jók a szupermarketek kedvező árú sajátmárkás termékei, mint a drágább márkásak, hozta ki egy friss németországi felmérés.

Vagyis felesleges Landliebe- vagy Müller-joghurtot venni, ha azt a szintet a Rewe nem túl szép csomagolású, de hasonló beltartalmú no name termékei is hozzák. Nagyjából feleannyi pénzért.

Miért vannak így rápörögve erre a németek?

Ahhoz, hogy a hír hátterét érteni lehessen, érdemes kitérni arra, hogy Németországban eleve nagyon erős a fogyasztóvédelem. Az ügynek nem csak szocdem vezetésű minisztériuma van:

a német állam eltart egy alapítványt is, amelynek semmi más teendője nincs azon kívül, mint hogy végigteszteltessen egy-egy termékcsoportot vagy szolgáltatási kört, majd a fogyasztók (adófizetők) felé kommunikálja a teszt eredményeit.

Évente nagyjából kétszáz átfogó tesztet végeztetnek független laboratóriumokkal világszerte. A tesztelt dolgokat mindig anonim módon vásárolják, legyen az mosógép, klíma, pudingpor, pezsgő, szoftver, alkoholmentes sör, áruhitel vagy terepjáró. Az sem ritka, hogy rájárnak a piacon frissen debütáló termékekre, valamint a diszkontláncok leárazásainak sztárjaira. Magyarországon a Tudatos Vásárlók Egyesülete végez ehhez hasonló munkát, jóval kisebb erőforrásokkal – tesztjeiket az Azonnali rendre közzéteszi. Sőt: egy ideje az állami élelmiszerbiztonsági hivatal, a Nébih is kedvet kapott a teszteléshez.

A kereszténydemokrata Konrad Adenauer kancellár kormánya által 1964-ben alapított Stiftung Warentest (Áruteszt Alapítvány, ha le szeretnénk fordítani magyarra a nevet) mára Németország legismertebb alapítványa lett. A tesztek eredményeit széles körben elismerik: német tévéreklámokat nézve gyakran találkozni azzal, hogy egy cég azzal hirdeti termékét, hogy az mennyire jól szerepelt a Test magazinban (ha rosszul szerepelnek, nem ritka, hogy perelnek). Az alapítvány ugyanis itt, a havi 396 ezer példányban fogyó Test magazinban publikálja az eredményeket. A minősítés az iskolákban használthoz hasonlító ötfokozatú skálán történik: a 0,5 a legjobb, az 5,5 pedig a legrosszabb érdemjegy.

A címben foglalt mondatot, miszerint a sajátmárkás termékek vannak olyan jók, mint a márkásak, a Stiftung Warentest azt követően írta le, hogy összegezte 1739 élelmiszeren végzett, összesen 72 vizsgálat eredményét. Ehhez csak olyan termékek árait hasonlították össze, amelyek tesztjeiken nagyon jó, vagy jó minősítést kaptak. A Test azt is kiderítette, hogy számos sajátmárkás termék beszállítója ugyanaz, mint aki a drágább, márkás terméket értékesíti a szupermarketeknek. A sajátmárkás forgalom aránya a németországi élelmiszer-kiskereskedelemben már eléri a 40 százalékot, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Mi a különbség a saját márka és a márka között?

A klasszikus márkás termék esetében az értéken van a hangsúly: a márka erején főleg. Azok a cégek dolgoznak márkákkal, akik innovatívak, kitalálnak egy terméket, amit aztán költséges reklámmal értékesítenek a kereskedőknek és a fogyasztóknak. Ilyen például a Törley-pezsgő, az Oetker-puding vagy a Pöttyös-túrórudi.

Míg a klasszikus márka magáé a gyártóé,

a saját márka a kereskedőé. Ez esetben a kereskedőcég ad megbízást a gyártónak arra, hogy mennyiért, milyen terméket szeretne gyártatni vele, ő pedig szépen leszállítja azt a kereskedőnek.

Vagyis: az Aldi ráeszmél arra, hogy érdemes lenne sajátmárkás túródesszertet tartani a jól menő Pöttyös mellett, ezért körbenéz a piacon, ki gyárt túrórudit, majd amelyik cég eleget tesz a diszkontlánc követelményeinek, legyártja neki a kért minőséget és mennyiséget. Persze hülye lesz ugyanazt, ugyanúgy legyártani, mint saját, márkás terméke esetében, ezért minimális változtatásokat tesznek ilyenkor, főleg a receptúra terén. Mivel ezeket a termékeket az üzletláncok akciós újságait leszámítva nem reklámozzák, ezért a fogyasztó által fizetendő ár is alacsonyabb.

A sajátmárkás termék nem jelent gyenge minőséget: németországi sikerüknek pont az a titka, hogy léptek a magas minőség felé. Tehát nem csak Sissy-joghurt vagy Tesco-gazdaságos van a piacon, hanem prémium termék is, nem kevés. A Rewe nevű szupermarket-láncnak például külön márkája van a biotermékekre (Rewe Bio), a környékről származó árukra (Rewe Regional), valamint a magasabb kulináris is élvezeteket igénylő fogyasztók igényeire (Rewe Feine Welt). De sajátmárka a DM Balea-termékcsaládja is. Németországi, fogyasztói viselkedést vizsgáló kutatások szerint a fogyasztóknak jó tapasztalatuk volt ezekkel a termékekkel, így egész egyszerűen megbíznak bennük, ezért veszik őket a márkás termékek helyett/mellett.

Ez a Test merítésén is meglátszik: nagyon jó és jó minősítést az utóbbi időszakban 643 klasszikus márkás és 627 sajátmárkás termék kapott tőlük. Utóbbiak mellett az is szól, hogy a fogyasztó spórol velük: a Test kiszámolta, hogy egy kávét, nugátkrémet, tejet, vajat, joghurtot, füstölt lazacot, spagettit, mirelit pizzát és kólát tartalmazó bevásárlás csak sajátmárkás termékek vásárlása esetén 19,68 euróba (nagyjából hatezer forintba), míg csak márkás termékek esetén 36,03 euróba (nagyjából tízezer forintba) kerül. 

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek