+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. augusztus 5. vasárnap, 11:23
Vissza a természetbe, indokolta Jan Philipp Albrecht, a GDPR kidolgozója döntését, miszerint otthagyja az Európai Parlamentet. A német zöldpárti politikus szeptembertől az északnémet Schleswig-Holstein agrárminisztere lesz.

Aki még nem hallott Jan Philipp Albrechtről, és egy brüsszeli fogadáson találkozik vele, könnyen azt hiheti, hogy egy éhes gyakornokról van szó, aki beosont a büféasztal mellé, hogy csenjen pár falatot a nagykövetek, EU-biztosok és menedzserek elől – ezekkel a szavakkal mutatta be a német Spiegel hetilap olvasóinak az EP-képviselőt. De nem, az általában zakó-póló kombóban feltűnő kócos-borostás német zöldpárti politikus csak simán nem hord öltönyt. Csakhogy kevesen vannak, akik pár hét brüsszeli tartózkodást követően ne ismernék meg Albrechtet.

 

A 35 éves politikus az elmúlt 9 év alatt az egyik legismertebb és legbefolyásosabb EP-képviselővé küzdötte fel magát – ennek megfelelően számos uniós pozíció várományosaként is tekintettek rá.

 

Amikor az akkor még 26 éves jogász 2009-ben először bekerült az EP-be, még csak másfél éve volt a piacon az iPhone. A Twitternek appja akkor még nem volt, és a Facebook is csak 240 millió felhasználót számlált világszerte (ma tízszer ennyit). Albrechtnek mégis az adatvédelem volt a fő témája már az elejétől kezdve. A politikus nagyon korán felismerte, hogy a a digitális világban, a közösségi oldalak és személyre szabott reklámok korában az adat olyan, mint a pénz.

 

A GDPR kiötlője

 

Ő dolgozta ki az idén májusban hatályba lépett EU-s adatvédelmi rendeletet, közismert rövidítéssel GDPR-t. Külön dokumentumfilmet is csinált arról, hogy hogyan lobbiztak nála a különböző cégek és érintettek az új szabályozás kidolgozása közben, és milyen kompromisszumokat kellett megkötni.

 

Albrechtet az érte a leginkább váratlanul, hogy a GDPR időközben globálissáan elfogadott de facto sztenderddé vált: még az olyan amerikai óriáscégek, mint a Facebook, az Apple, a Google és az Amazon is bejelentették, alkalmazni fogják az uniós rendelkezést. Zuckerbergék – a Cambridge Analytica botrány óta némileg visszatetsző módon – még reklámozzák is magukat vele.

 

A zöld politikus a Spiegelnek a GDPR váratlan sikersztoriját így kommentálta: „Ezzel sosem számoltam. Túl kis zsemléket sütünk mi itt. De a GDPR-rel végre sütöttünk egy jó nagy kenyeret. Jól mutatja ez, hogy hiába kicsi a kontinens, nagy a piaci hatalma, így nincs olyan út, amely ki tudná kerülni. Ha összeurópai szinten tudunk cselekedni, nagyhatalom vagyunk.”

 

Ám Albrecht fogta magát, és bejelentette: otthagyja az EP-t, az európai nagyhatalom egyik központját, és az északnémet Schleswig-Holstein mezőgazdasági minisztere lesz.

 

Reszortjához tartozik még a környezetvédelem, az energia-átállás és a digitalizáció. A miniszteri posztot 2012 óta Robert Habeck író, a német Zöldek év elején megválasztott társelnöke tölti be, ám a párt belső szabályai miatt – amely a miniszterséget és egy vezető pártpozíciót csak limitált időtartamig tűri meg egymás mellett – legkésőbb augusztus 31-én meg kell tőle válnia. Schleswig-Holsteint egyébként 2017 óta egy olyan kereszténydemokrata-zöld-liberális (ún. Jamaika-)koalíció irányítja, amely szövetségi szinten végül nem jött létre tavaly.

 

De miért akar Albrecht ekkorát váltani?

 

„Ezt a kérdést magamnak is gyakran felteszem” – mondta a politikus a Spiegelnek, hozzátéve, hogy az Európai Unióban az EP-képviselőség az egyik legfontosabb választott tisztség. 

 

Szerinte az EU-s politika túlságosan eltávolodott az emberektől: habár az EU szerkezetileg jóval demokratikusabban működik, mint számos tagállama, a gyakorlatban igencsak kevés legitimációval rendelkezik.

 

Albrecht tartományi szerepvállalására ezért úgy tekint, mint aki elindít egy forradalmat Európa komolyanvételéért. Szerinte minden uniós csúcspolitikusnak jót tenne, ha fogná magát, és felszántaná a kontinenst, hogy elmagyarázza az embereknek, mi miért történik Brüsszelben és Strasbourgban. Az északnémet NDR tévének azt mondta, schleswig-holsteini szerepvállalása lényegében arról szól, hogy a brüsszeli szürkeségből visszatér a természetbe.

 

Nem Albrecht az első prominens politikus, aki a mostani ciklus közben otthagyta az Európai Parlamentet. Év elején a nőellenes felszólalásairól ismertté vált lengyel monarchista-libertárius Janusz Korwin-Mikke is így tett. „Borzalmas, mennyi időt pocsékoltam el Brüsszelben, visszatérek a lengyel politikába” – jelentette be januárban. Az egyszerre leggyűlöltebb és legszórakoztatóbb ex-EP-képviselő közölte, elindul a varsói polgármesterségért. Idén ősszel lesz a választás, az Azonnali természetesen ott lesz.

 

FOTÓ: Jan Philipp Albrecht / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyszerűsített logót kap Budapest, a fővárosi fenntartású cégek esetében pedig egységes ernyőarculattal cserélnék le a jelenlegi összevisszaságot.

Toszkána az olasz baloldal fellegvára, 1921-ben a tengerparti Livornóban alapították meg az olasz kommunista pártot. Salvini és a jobbközép most egy keményvonalas EP-képviselővel hódítaná meg a vörös tartományt. Körbefotóztuk Firenzében, ki mivel próbálja megszólítani a helyieket.

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás