az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Közös nyilatkozatot írtak a határon túli vezetőkkel: közösen lépnek fel a magyarságért. A vajdasági és a kárpátaljai magyarok már szavazhatnak az idei EP-választáson.
Képviselőik a lelkiismeretük szerint szavaznak Kövesiről, mert szerintük ez nem politikai kérdés, mondta Kelemen Hunor az Azonnalinak.
Az elit tagjai Oroszországban is előszeretettel törnek babérokra sportvezetőként, gazdasági vagy épp politikai karrierjük mellett.
A tiroli tragédia ügyében hozott bírósági döntés veszélybe sodorhatja a túrázáson alapuló nyári turizmust az Alpokban.
Egy zimbabwei újságíró azért kicsit sajnálja, hogy nem lövik le vagy lesz öngyilkos a magyar származású milliárdos.
Minden mentességet és segítséget megkap Budapesten az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank. Mit adjanak cserébe ezért?
Ki dönti el, hogy mi a tudás? Erről is szó lesz február 22-én.
Milyen a furmint, ha balaton-felvidéki? Kóstold végig őket a február 22-23-i hétvégén!
Készült egy film az 1989-2018 közötti Magyarországról. Bemutató február 27-én!
Kóstold végig a legjobb badacsonyi borokat Budapesten, március 9-én, szombaton!
A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!
Lassan egy éve, hogy a független Márki-Zay Péter vezeti polgármesterként a várost, Lázár János hátországát. Körülnéztünk ott. Videó!
Arra kértük az MTA mellett tüntető tudósokat, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a bölcselkedés?
Miért kormányoz együtt az EU-párti Öt Csillag Mozgalom Olaszországban az unió gyengítésén munkálkodó Matteo Salvinivel? Interjú az EP-ből!
Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!
Aki még nem hallott Jan Philipp Albrechtről, és egy brüsszeli fogadáson találkozik vele, könnyen azt hiheti, hogy egy éhes gyakornokról van szó, aki beosont a büféasztal mellé, hogy csenjen pár falatot a nagykövetek, EU-biztosok és menedzserek elől – ezekkel a szavakkal mutatta be a német Spiegel hetilap olvasóinak az EP-képviselőt. De nem, az általában zakó-póló kombóban feltűnő kócos-borostás német zöldpárti politikus csak simán nem hord öltönyt. Csakhogy kevesen vannak, akik pár hét brüsszeli tartózkodást követően ne ismernék meg Albrechtet.
Amikor az akkor még 26 éves jogász 2009-ben először bekerült az EP-be, még csak másfél éve volt a piacon az iPhone. A Twitternek appja akkor még nem volt, és a Facebook is csak 240 millió felhasználót számlált világszerte (ma tízszer ennyit). Albrechtnek mégis az adatvédelem volt a fő témája már az elejétől kezdve. A politikus nagyon korán felismerte, hogy a a digitális világban, a közösségi oldalak és személyre szabott reklámok korában az adat olyan, mint a pénz.
A GDPR kiötlője
Ő dolgozta ki az idén májusban hatályba lépett EU-s adatvédelmi rendeletet, közismert rövidítéssel GDPR-t. Külön dokumentumfilmet is csinált arról, hogy hogyan lobbiztak nála a különböző cégek és érintettek az új szabályozás kidolgozása közben, és milyen kompromisszumokat kellett megkötni.
Albrechtet az érte a leginkább váratlanul, hogy a GDPR időközben globálissáan elfogadott de facto sztenderddé vált: még az olyan amerikai óriáscégek, mint a Facebook, az Apple, a Google és az Amazon is bejelentették, alkalmazni fogják az uniós rendelkezést. Zuckerbergék – a Cambridge Analytica botrány óta némileg visszatetsző módon – még reklámozzák is magukat vele.
A zöld politikus a Spiegelnek a GDPR váratlan sikersztoriját így kommentálta: „Ezzel sosem számoltam. Túl kis zsemléket sütünk mi itt. De a GDPR-rel végre sütöttünk egy jó nagy kenyeret. Jól mutatja ez, hogy hiába kicsi a kontinens, nagy a piaci hatalma, így nincs olyan út, amely ki tudná kerülni. Ha összeurópai szinten tudunk cselekedni, nagyhatalom vagyunk.”
Reszortjához tartozik még a környezetvédelem, az energia-átállás és a digitalizáció. A miniszteri posztot 2012 óta Robert Habeck író, a német Zöldek év elején megválasztott társelnöke tölti be, ám a párt belső szabályai miatt – amely a miniszterséget és egy vezető pártpozíciót csak limitált időtartamig tűri meg egymás mellett – legkésőbb augusztus 31-én meg kell tőle válnia. Schleswig-Holsteint egyébként 2017 óta egy olyan kereszténydemokrata-zöld-liberális (ún. Jamaika-)koalíció irányítja, amely szövetségi szinten végül nem jött létre tavaly.
De miért akar Albrecht ekkorát váltani?
„Ezt a kérdést magamnak is gyakran felteszem” – mondta a politikus a Spiegelnek, hozzátéve, hogy az Európai Unióban az EP-képviselőség az egyik legfontosabb választott tisztség.
Albrecht tartományi szerepvállalására ezért úgy tekint, mint aki elindít egy forradalmat Európa komolyanvételéért. Szerinte minden uniós csúcspolitikusnak jót tenne, ha fogná magát, és felszántaná a kontinenst, hogy elmagyarázza az embereknek, mi miért történik Brüsszelben és Strasbourgban. Az északnémet NDR tévének azt mondta, schleswig-holsteini szerepvállalása lényegében arról szól, hogy a brüsszeli szürkeségből visszatér a természetbe.
Nem Albrecht az első prominens politikus, aki a mostani ciklus közben otthagyta az Európai Parlamentet. Év elején a nőellenes felszólalásairól ismertté vált lengyel monarchista-libertárius Janusz Korwin-Mikke is így tett. „Borzalmas, mennyi időt pocsékoltam el Brüsszelben, visszatérek a lengyel politikába” – jelentette be januárban. Az egyszerre leggyűlöltebb és legszórakoztatóbb ex-EP-képviselő közölte, elindul a varsói polgármesterségért. Idén ősszel lesz a választás, az Azonnali természetesen ott lesz.
FOTÓ: Jan Philipp Albrecht / Facebook
Közös nyilatkozatot írtak a határon túli vezetőkkel: közösen lépnek fel a magyarságért. A vajdasági és a kárpátaljai magyarok már szavazhatnak az idei EP-választáson.
Képviselőik a lelkiismeretük szerint szavaznak Kövesiről, mert szerintük ez nem politikai kérdés, mondta Kelemen Hunor az Azonnalinak.
Az elit tagjai Oroszországban is előszeretettel törnek babérokra sportvezetőként, gazdasági vagy épp politikai karrierjük mellett.
A tiroli tragédia ügyében hozott bírósági döntés veszélybe sodorhatja a túrázáson alapuló nyári turizmust az Alpokban.
Egy zimbabwei újságíró azért kicsit sajnálja, hogy nem lövik le vagy lesz öngyilkos a magyar származású milliárdos.
Minden mentességet és segítséget megkap Budapesten az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank. Mit adjanak cserébe ezért?
Ki dönti el, hogy mi a tudás? Erről is szó lesz február 22-én.
Milyen a furmint, ha balaton-felvidéki? Kóstold végig őket a február 22-23-i hétvégén!
Készült egy film az 1989-2018 közötti Magyarországról. Bemutató február 27-én!
Kóstold végig a legjobb badacsonyi borokat Budapesten, március 9-én, szombaton!
A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!
Lassan egy éve, hogy a független Márki-Zay Péter vezeti polgármesterként a várost, Lázár János hátországát. Körülnéztünk ott. Videó!
Arra kértük az MTA mellett tüntető tudósokat, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a bölcselkedés?
Miért kormányoz együtt az EU-párti Öt Csillag Mozgalom Olaszországban az unió gyengítésén munkálkodó Matteo Salvinivel? Interjú az EP-ből!
Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!
