Lelép az EP-ből az egyik legbefolyásosabb zöld politikus

Aki még nem hallott Jan Philipp Albrechtről, és egy brüsszeli fogadáson találkozik vele, könnyen azt hiheti, hogy egy éhes gyakornokról van szó, aki beosont a büféasztal mellé, hogy csenjen pár falatot a nagykövetek, EU-biztosok és menedzserek elől – ezekkel a szavakkal mutatta be a német Spiegel hetilap olvasóinak az EP-képviselőt. De nem, az általában zakó-póló kombóban feltűnő kócos-borostás német zöldpárti politikus csak simán nem hord öltönyt. Csakhogy kevesen vannak, akik pár hét brüsszeli tartózkodást követően ne ismernék meg Albrechtet.

Amikor az akkor még 26 éves jogász 2009-ben először bekerült az EP-be, még csak másfél éve volt a piacon az iPhone. A Twitternek appja akkor még nem volt, és a Facebook is csak 240 millió felhasználót számlált világszerte (ma tízszer ennyit). Albrechtnek mégis az adatvédelem volt a fő témája már az elejétől kezdve. A politikus nagyon korán felismerte, hogy a a digitális világban, a közösségi oldalak és személyre szabott reklámok korában az adat olyan, mint a pénz.

A GDPR kiötlője

Ő dolgozta ki az idén májusban hatályba lépett EU-s adatvédelmi rendeletet, közismert rövidítéssel GDPR-t. Külön dokumentumfilmet is csinált arról, hogy hogyan lobbiztak nála a különböző cégek és érintettek az új szabályozás kidolgozása közben, és milyen kompromisszumokat kellett megkötni.

Albrechtet az érte a leginkább váratlanul, hogy a GDPR időközben globálissáan elfogadott de facto sztenderddé vált: még az olyan amerikai óriáscégek, mint a Facebook, az Apple, a Google és az Amazon is bejelentették, alkalmazni fogják az uniós rendelkezést. Zuckerbergék – a Cambridge Analytica botrány óta némileg visszatetsző módon – még reklámozzák is magukat vele.

A zöld politikus a Spiegelnek a GDPR váratlan sikersztoriját így kommentálta: „Ezzel sosem számoltam. Túl kis zsemléket sütünk mi itt. De a GDPR-rel végre sütöttünk egy jó nagy kenyeret. Jól mutatja ez, hogy hiába kicsi a kontinens, nagy a piaci hatalma, így nincs olyan út, amely ki tudná kerülni. Ha összeurópai szinten tudunk cselekedni, nagyhatalom vagyunk.”

Reszortjához tartozik még a környezetvédelem, az energia-átállás és a digitalizáció. A miniszteri posztot 2012 óta Robert Habeck író, a német Zöldek év elején megválasztott társelnöke tölti be, ám a párt belső szabályai miatt – amely a miniszterséget és egy vezető pártpozíciót csak limitált időtartamig tűri meg egymás mellett – legkésőbb augusztus 31-én meg kell tőle válnia. Schleswig-Holsteint egyébként 2017 óta egy olyan kereszténydemokrata-zöld-liberális (ún. Jamaika-)koalíció irányítja, amely szövetségi szinten végül nem jött létre tavaly.

De miért akar Albrecht ekkorát váltani?

„Ezt a kérdést magamnak is gyakran felteszem” – mondta a politikus a Spiegelnek, hozzátéve, hogy az Európai Unióban az EP-képviselőség az egyik legfontosabb választott tisztség. 

Albrecht tartományi szerepvállalására ezért úgy tekint, mint aki elindít egy forradalmat Európa komolyanvételéért. Szerinte minden uniós csúcspolitikusnak jót tenne, ha fogná magát, és felszántaná a kontinenst, hogy elmagyarázza az embereknek, mi miért történik Brüsszelben és Strasbourgban. Az északnémet NDR tévének azt mondta, schleswig-holsteini szerepvállalása lényegében arról szól, hogy a brüsszeli szürkeségből visszatér a természetbe.

Nem Albrecht az első prominens politikus, aki a mostani ciklus közben otthagyta az Európai Parlamentet. Év elején a nőellenes felszólalásairól ismertté vált lengyel monarchista-libertárius Janusz Korwin-Mikke is így tett. „Borzalmas, mennyi időt pocsékoltam el Brüsszelben, visszatérek a lengyel politikába” – jelentette be januárban. Az egyszerre leggyűlöltebb és legszórakoztatóbb ex-EP-képviselő közölte, elindul a varsói polgármesterségért. Idén ősszel lesz a választás, az Azonnali természetesen ott lesz.

FOTÓ: Jan Philipp Albrecht / Facebook