+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. július 25. szerda, 12:54
Génmódosítás-e az, ha nem más DNS-t tesznek egy növénybe, hanem a sajátját módosítják? Te ennél-e ilyet? Szavazás!

A tudomány az éhezés és a gyógyíthatatlan betegségek elleni csodafegyverként ünnepli a DNS-változtatás új módszereit: hamarosan beköszönt a rossz talajon termő, vizet alig igénylő, cserébe fontos tápanyagokkal dúsított növények kora. A génmódosítás új metódusai hatékonyabbak, gyorsabbak, pontosabbak és ami a legfontosabb: olcsóbbak, mint az eddigi géntechnológiai módszerek. Az Egyesült Államokban már zöld utat is adtak pár készre fejlesztett terméknek: például az olyan champignonoknak, amelyek nem barnulnak be.

 

Vagyis: kérdés, mikor érik el ezek az élelmiszerek az Európai Uniót, és lesz-e rajtuk plecsni, miszerint génmódosított termékekről van szó. A berlini Die Tageszeitung arról ír, hogy ez a kérdés azért is fontos, mert egy német fogyasztó például csak akkor vásárol szívesen ilyesmit, ha tudja: amit vesz, az az, ami (piros paradicsom, ami a napfény miatt piros), és nem valami GMO-termékről van szó (piros paradicsom, ami piros napfény nélkül is). A géntechnológia-kutatók és a biotechipar pedig pont ebben reménykednek: ha az újfajta metódus nem esik a GMO-szabályozás alá, simán piacra lehet dobni őket anélkül, hogy hivatalosan génmódosított terméknek lennének minősítve.

 

De mi is ez az újfajta metódus? A génszerkesztés. Röviden: célzott módosításokat hajtanak végre a DNS-molekulán anélkül, hogy plusz idegen DNS-t adnának hozzá. (Itt van róla pár részlet.)

 

Vagyis simán ki lehetne iktatni egy gént, megnövelni mondjuk a zsírsavak vagy az egyik vitamin arányát. A génkutatók azzal érvelnek a módszer mellett, hogy mindez a természetben is előfordul, ezt hívják pontmutációnak, vagyis amikor a kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.

 

Az Európai Unióban 2015 óta folyik arról vita, GMO-terméknek minősülnek-e a génszerkesztett termékek. Akkor hozott ugyanis döntést a svéd mezőgazdasági hivatal arról, hogy az így előállított növényekre nem vonatkozik automatikusan minden esetben az élelmiszerekre és állateledelekre érvényes géntechnológiai szabályozás. A német fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági hivatal is a svéd álláspont mellé állt. Ez azt jelenti: a génmódosított növényeket ezentúl szabadon el lehetne vetni a termőföldeken. Hogy micsoda tudományos és gazdasági lobbiérdekek vannak a háttérben, jól mutatja, hogy az Alfahír idén januárban arról írt: az OTP Bank és a Magyar Tudományos Akadémia is arra kérte az Orbán-kormányt, ne tekintse génmódosításnak a génszerkesztést.

 

A génszerkesztés GMO-szabályozás alól való mentesítése számos környezetvédő, fogyasztóvédő és biotermelő mozgalomnál kiverte a biztosítékot: a döntés több biotermék végét jelentené. Francia szervezetek az ügyet az Európai Bíróság elé vitték. A luxembourgi testület szerdán hozta meg rafinált ítéletét, amiben hozott is meg nem is. Alapvetően a génszerkesztett élelmiszerek is GMO-snak minősülnek, vagyis kell rájuk a plecsni, van azonban egy nem lényegtelen kivétel.

 

Nem vonatkoznak ugyanis a GMO-s termékeket érintő megkötések olyan élelmiszerekre, amiket olyan génszerkesztési eljárással hoztak létre, amelyek már hagyományosnak tekinthetők, és régóta bebizonyosodott, hogy biztonságosak.

 

Ettől függetlenül a tagállamok azért előírhatnak ezekre is plusz kötelezettségeket, viszont az áruk szabad áramlását tiszteletben kell tartaniuk.

 

Te vásárolnál génszerkesztett élelmiszert?

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha hihetünk az exit polloknak, a 2019-es EP-választás első csatáját a mainstream erői nyerték a szélsőjobbal szemben.

Természetesen a kiesések számára gondolok: 2010 óta harmadszorra kényszerül másodosztályba a focicsapat.

Migránsozás és sorosozás helyett kivételesen a fenntartható fejlődésért aggódnak a még néppárti kereszténydemokraták.

Állítólag az úzvölgyi katonatemető miatt rágott be az RMDSZ, de amúgy is kínos lehet nekik a kampányfinisben a PSD.

Farkas Flóriánék attól tartanak, beilleszkedni képtelen, idegen kultúrájú milliók fenntartására kellene költeni az állami pénzt.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

A Tanácstalan Köztársaság friss eseményének témája, hogy hogyan építették le itthon a környezetvédelmet.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

A MoMe hallgatói értelmezik újra a stílust mindenféle formában a plakáttól a webdesignig. Május 31-től.

A Piacok Napján, az Erzsébet tér, egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án vasárnap.

Ezt is szerettétek

Hallottad, hogy lesz már megint valami választás, de azt már nem tudod, hogy pontosan miről meg minek meg mikor?

Vajon csak az etnikai alapú szavazást tudják elképzelni a székelyek? Az Azonnali Székelyföldön járt, és megkérdezte a járókelőket.

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Strache politikai pályájának ugyan vége, de ez nem jelenti azt, hogy a zeneit is fel kell adja. Mutatjuk a legjobb számait!

Twitter megosztás Google+ megosztás