+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. július 25. szerda, 12:54
Génmódosítás-e az, ha nem más DNS-t tesznek egy növénybe, hanem a sajátját módosítják? Te ennél-e ilyet? Szavazás!

A tudomány az éhezés és a gyógyíthatatlan betegségek elleni csodafegyverként ünnepli a DNS-változtatás új módszereit: hamarosan beköszönt a rossz talajon termő, vizet alig igénylő, cserébe fontos tápanyagokkal dúsított növények kora. A génmódosítás új metódusai hatékonyabbak, gyorsabbak, pontosabbak és ami a legfontosabb: olcsóbbak, mint az eddigi géntechnológiai módszerek. Az Egyesült Államokban már zöld utat is adtak pár készre fejlesztett terméknek: például az olyan champignonoknak, amelyek nem barnulnak be.

 

Vagyis: kérdés, mikor érik el ezek az élelmiszerek az Európai Uniót, és lesz-e rajtuk plecsni, miszerint génmódosított termékekről van szó. A berlini Die Tageszeitung arról ír, hogy ez a kérdés azért is fontos, mert egy német fogyasztó például csak akkor vásárol szívesen ilyesmit, ha tudja: amit vesz, az az, ami (piros paradicsom, ami a napfény miatt piros), és nem valami GMO-termékről van szó (piros paradicsom, ami piros napfény nélkül is). A géntechnológia-kutatók és a biotechipar pedig pont ebben reménykednek: ha az újfajta metódus nem esik a GMO-szabályozás alá, simán piacra lehet dobni őket anélkül, hogy hivatalosan génmódosított terméknek lennének minősítve.

 

De mi is ez az újfajta metódus? A génszerkesztés. Röviden: célzott módosításokat hajtanak végre a DNS-molekulán anélkül, hogy plusz idegen DNS-t adnának hozzá. (Itt van róla pár részlet.)

 

Vagyis simán ki lehetne iktatni egy gént, megnövelni mondjuk a zsírsavak vagy az egyik vitamin arányát. A génkutatók azzal érvelnek a módszer mellett, hogy mindez a természetben is előfordul, ezt hívják pontmutációnak, vagyis amikor a kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.

 

Az Európai Unióban 2015 óta folyik arról vita, GMO-terméknek minősülnek-e a génszerkesztett termékek. Akkor hozott ugyanis döntést a svéd mezőgazdasági hivatal arról, hogy az így előállított növényekre nem vonatkozik automatikusan minden esetben az élelmiszerekre és állateledelekre érvényes géntechnológiai szabályozás. A német fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági hivatal is a svéd álláspont mellé állt. Ez azt jelenti: a génmódosított növényeket ezentúl szabadon el lehetne vetni a termőföldeken. Hogy micsoda tudományos és gazdasági lobbiérdekek vannak a háttérben, jól mutatja, hogy az Alfahír idén januárban arról írt: az OTP Bank és a Magyar Tudományos Akadémia is arra kérte az Orbán-kormányt, ne tekintse génmódosításnak a génszerkesztést.

 

A génszerkesztés GMO-szabályozás alól való mentesítése számos környezetvédő, fogyasztóvédő és biotermelő mozgalomnál kiverte a biztosítékot: a döntés több biotermék végét jelentené. Francia szervezetek az ügyet az Európai Bíróság elé vitték. A luxembourgi testület szerdán hozta meg rafinált ítéletét, amiben hozott is meg nem is. Alapvetően a génszerkesztett élelmiszerek is GMO-snak minősülnek, vagyis kell rájuk a plecsni, van azonban egy nem lényegtelen kivétel.

 

Nem vonatkoznak ugyanis a GMO-s termékeket érintő megkötések olyan élelmiszerekre, amiket olyan génszerkesztési eljárással hoztak létre, amelyek már hagyományosnak tekinthetők, és régóta bebizonyosodott, hogy biztonságosak.

 

Ettől függetlenül a tagállamok azért előírhatnak ezekre is plusz kötelezettségeket, viszont az áruk szabad áramlását tiszteletben kell tartaniuk.

 

Te vásárolnál génszerkesztett élelmiszert?

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a turisták, több állat is úgy döntött, a híres kőtömbök közé költözik be.

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Fókuszban a születésnapos, de azt sem hallgatjuk el, hogy közben Soros György már a HBO-ba is bevásárolta magát!

Az ír énekes már korábban is gondolkozott az egészségügyi pályán, a koronavírus-járvány pedig végképp meggyőzte.

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek
Bevált a home office, a közmunka viszont teljes tévedés

Meglepő hatékonysággal dolgoznak a vállalatok munkatársai otthonról, a futárcégek sokszor kihasználják alkalmazottaikat, a honvédség tárt karokkal, de alacsony ellátmánnyal várja a jelentkezőket, kormánypárti és ellenzéki polgármesterek pedig egyaránt tévútnak tartják a közmunka erőltetését. Nem értenek mindenben egyet ennyire, és meg is üzenték egymásnak. Járvány utáni munkaerőpiaci körkép.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás