+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. július 25. szerda, 14:55
Vajon mit fog lépni erre a politikai és gazdasági befolyását féltő Oroszország? A szakértő válaszol.

A montenegrói parlament jóváhagyta, hogy az ország megkezdje a csatlakozást a Tallinban működő NATO Kibervédelmi Kiválósági Központba.

 

„A csatlakozási szándék hátterében az áll, hogy

 

az elmúlt időszakban számos kibertámadás érte az országot, melyet a hatóságok elsősorban Oroszország számlájára írnak.”

 

Ezt Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa mondta az Azonnali kérdésére. A térséggel foglalkozó szakértő szerint a két ország közötti feszültség geopolitikai okokra vezethető vissza. Az oroszok már 2017 előtt is mindent bevetettek annak érdekében, hogy az Adriai-tenger partján fekvő, Szerbiától 2006-ban különvált államot eltérítsék a NATO-csatlakozástól. Minden bizonnyal ennek részét képezték a Montenegrót ért kibertámadások is.

 

A központ – aminek Magyarország 2010 óta tagja – kiemelt figyelmet fordít a kibervédelmet garantáló képességek fejlesztésére, a tagoknak nyújtandó szakmai képzésekre és tanácsadásra, az ez irányú kutatások és fejlesztések támogatására, valamint az intenzív információcserére. A program részeként továbbá a tagok évente egy kibertámadást szimulálnak, így szerezve gyakorlatot egy esetleges támadás kivédésre.

 

A nyilvánvaló képességfejlesztésen túl azonban belpolitikai hozadéka is lehet a csatlakozási szándéknak – hívta fel a figyelmet Ördögh Tibor. Montenegróban ugyan alacsony a NATO támogatottsága, az oroszok támadásait viszont egy montenegrói sem nézi jó szemmel.

 

A kormányzat így önmaga és a NATO ázsióját is emelve kommunikálhatja, hogy a szervezettel közösen megvédik az országot az oroszok internetes támadásaitól.

 

Ráadásul Montenegró egymaga valóban képtelen lenne annyi pénzügyi és humán forrást előteremteni, mely a biztonságérzetet érdemben növelné. 

 

Ördögh Tibor szerint nemzetközi szempontból is előnye származhat a lépésből Montenegrónak, ami az elmúlt évtizedben igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az országot övező agresszív, háborús sztereotípiát átalakítsa. Erre is alkalmas lehet a kibervédelmi csatlakozási szándék: kis országról lévén szó minden együttműködés pozitív számára. A korábban a Montenegróról kialakult kép megváltoztatása persze hosszabb folyamat, amit jól jelez például az is, hogy Donald Trump épp a napokban aposztrofálta a montenegróiakat a harmadik világháború lehetséges kirobbantóiként.  


Ahol viszont nem számít sokat a csatlakozási szándék, az az orosz-montenegrói viszony – világított rá Ördögh. Szerinte az igazi fordulópont Montenegró 2017-es NATO-csatlakozása volt, és az emiatt kialakult ellenséges viszonyt a mostani döntés érdemben nem fogja megváltoztatni. A Kibervédelmi Kiválósági Központhoz való csatlakozással Montenegró ismét kiválthatja az orosz külügyminiszter elrettentő megnyilatkozását, de számottevő romlás vagy javulás ettől nem lesz a két ország kapcsolatában.

 

A döntésnek sokkal inkább gazdasági szempontból lehet jelentősége. 

 

Az 1990-es és 2000-es években ugyanis az oroszok hatalmas összegeket fektettek be Montenegróban, melyet most veszélyben éreznek.

 

A konfliktus így – a geopolitikai szempontok mellett – kiegészül a tehetetlenség élményével: az oroszok gazdaságilag még meghatározóak, de politikailag már nem rendelkeznek potenciállal Montenegróban.

 

Montenegró a csatlakozási dokumentumokat idén nyáron írhatja alá, és 2019-ben válhat teljes jogú tagjává a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központnak. 

 

NYITÓKÉP: Montenegró kormánya / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A flamand nacionalisták kiléptek a kormányból, mert a belga parlament támogatta a migrációs csomagot. Így a miniszterelnök kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Ha tovább növekszik a szén-dioxid koncentrációja, az hatással lehet a memóriánkra, koncentrációs-és döntéshozatali képességeinkre.

A német viccpárt leszállította a megoldást arra, hogyan gyűlölheti tovább a fideszes média, illetve az AfD az egyik kedvenc ellenségét!

Kiderült, hogy az öt éve még a Janukovics ellen tüntető, ám mostanra a forradalomban csalódott ukrán szerepét egy fehérorosz férfi játszotta el.

Tényleg megtörténik, a Lehet Más a Politika kongresszusa simán megszavazta a kritikus főpolgármesteri jelöltségét.

A hét kérdése

Szakszervezetek, diákok, pártok vonulnak utcára Budapesten szombaton a rabszolgatörvény ellen. Mi lehet ebből? Csak egy sima tünti? Sárgamellény-import? Kormányváltás?

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés december 11-én a Nyitott Műhelyben.

Művészeti vásár megnyitó december 12-én.

Fidesz vs. LMP vs. Jobbik vs. MSZP vs. DK vita az EU-ról december 12-én.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás