Csatlakozik Montenegró a NATO kibervédelmi szövetségéhez

Vajon mit fog lépni erre a politikai és gazdasági befolyását féltő Oroszország? A szakértő válaszol.

A montenegrói parlament jóváhagyta, hogy az ország megkezdje a csatlakozást a Tallinban működő NATO Kibervédelmi Kiválósági Központba.

„A csatlakozási szándék hátterében az áll, hogy

Ezt Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa mondta az Azonnali kérdésére. A térséggel foglalkozó szakértő szerint a két ország közötti feszültség geopolitikai okokra vezethető vissza. Az oroszok már 2017 előtt is mindent bevetettek annak érdekében, hogy az Adriai-tenger partján fekvő, Szerbiától 2006-ban különvált államot eltérítsék a NATO-csatlakozástól. Minden bizonnyal ennek részét képezték a Montenegrót ért kibertámadások is.

A központ – aminek Magyarország 2010 óta tagja – kiemelt figyelmet fordít a kibervédelmet garantáló képességek fejlesztésére, a tagoknak nyújtandó szakmai képzésekre és tanácsadásra, az ez irányú kutatások és fejlesztések támogatására, valamint az intenzív információcserére. A program részeként továbbá a tagok évente egy kibertámadást szimulálnak, így szerezve gyakorlatot egy esetleges támadás kivédésre.

A nyilvánvaló képességfejlesztésen túl azonban belpolitikai hozadéka is lehet a csatlakozási szándéknak – hívta fel a figyelmet Ördögh Tibor. Montenegróban ugyan alacsony a NATO támogatottsága, az oroszok támadásait viszont egy montenegrói sem nézi jó szemmel.

Ráadásul Montenegró egymaga valóban képtelen lenne annyi pénzügyi és humán forrást előteremteni, mely a biztonságérzetet érdemben növelné. 

Ördögh Tibor szerint nemzetközi szempontból is előnye származhat a lépésből Montenegrónak, ami az elmúlt évtizedben igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az országot övező agresszív, háborús sztereotípiát átalakítsa. Erre is alkalmas lehet a kibervédelmi csatlakozási szándék: kis országról lévén szó minden együttműködés pozitív számára. A korábban a Montenegróról kialakult kép megváltoztatása persze hosszabb folyamat, amit jól jelez például az is, hogy Donald Trump épp a napokban aposztrofálta a montenegróiakat a harmadik világháború lehetséges kirobbantóiként.  

Ahol viszont nem számít sokat a csatlakozási szándék, az az orosz-montenegrói viszony – világított rá Ördögh. Szerinte az igazi fordulópont Montenegró 2017-es NATO-csatlakozása volt, és az emiatt kialakult ellenséges viszonyt a mostani döntés érdemben nem fogja megváltoztatni. A Kibervédelmi Kiválósági Központhoz való csatlakozással Montenegró ismét kiválthatja az orosz külügyminiszter elrettentő megnyilatkozását, de számottevő romlás vagy javulás ettől nem lesz a két ország kapcsolatában.

A döntésnek sokkal inkább gazdasági szempontból lehet jelentősége. 

A konfliktus így – a geopolitikai szempontok mellett – kiegészül a tehetetlenség élményével: az oroszok gazdaságilag még meghatározóak, de politikailag már nem rendelkeznek potenciállal Montenegróban.

Montenegró a csatlakozási dokumentumokat idén nyáron írhatja alá, és 2019-ben válhat teljes jogú tagjává a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központnak. 

NYITÓKÉP: Montenegró kormánya / Facebook