+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. július 25. szerda, 14:55
Vajon mit fog lépni erre a politikai és gazdasági befolyását féltő Oroszország? A szakértő válaszol.

A montenegrói parlament jóváhagyta, hogy az ország megkezdje a csatlakozást a Tallinban működő NATO Kibervédelmi Kiválósági Központba.

 

„A csatlakozási szándék hátterében az áll, hogy

 

az elmúlt időszakban számos kibertámadás érte az országot, melyet a hatóságok elsősorban Oroszország számlájára írnak.”

 

Ezt Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa mondta az Azonnali kérdésére. A térséggel foglalkozó szakértő szerint a két ország közötti feszültség geopolitikai okokra vezethető vissza. Az oroszok már 2017 előtt is mindent bevetettek annak érdekében, hogy az Adriai-tenger partján fekvő, Szerbiától 2006-ban különvált államot eltérítsék a NATO-csatlakozástól. Minden bizonnyal ennek részét képezték a Montenegrót ért kibertámadások is.

 

A központ – aminek Magyarország 2010 óta tagja – kiemelt figyelmet fordít a kibervédelmet garantáló képességek fejlesztésére, a tagoknak nyújtandó szakmai képzésekre és tanácsadásra, az ez irányú kutatások és fejlesztések támogatására, valamint az intenzív információcserére. A program részeként továbbá a tagok évente egy kibertámadást szimulálnak, így szerezve gyakorlatot egy esetleges támadás kivédésre.

 

A nyilvánvaló képességfejlesztésen túl azonban belpolitikai hozadéka is lehet a csatlakozási szándéknak – hívta fel a figyelmet Ördögh Tibor. Montenegróban ugyan alacsony a NATO támogatottsága, az oroszok támadásait viszont egy montenegrói sem nézi jó szemmel.

 

A kormányzat így önmaga és a NATO ázsióját is emelve kommunikálhatja, hogy a szervezettel közösen megvédik az országot az oroszok internetes támadásaitól.

 

Ráadásul Montenegró egymaga valóban képtelen lenne annyi pénzügyi és humán forrást előteremteni, mely a biztonságérzetet érdemben növelné. 

 

Ördögh Tibor szerint nemzetközi szempontból is előnye származhat a lépésből Montenegrónak, ami az elmúlt évtizedben igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az országot övező agresszív, háborús sztereotípiát átalakítsa. Erre is alkalmas lehet a kibervédelmi csatlakozási szándék: kis országról lévén szó minden együttműködés pozitív számára. A korábban a Montenegróról kialakult kép megváltoztatása persze hosszabb folyamat, amit jól jelez például az is, hogy Donald Trump épp a napokban aposztrofálta a montenegróiakat a harmadik világháború lehetséges kirobbantóiként.  


Ahol viszont nem számít sokat a csatlakozási szándék, az az orosz-montenegrói viszony – világított rá Ördögh. Szerinte az igazi fordulópont Montenegró 2017-es NATO-csatlakozása volt, és az emiatt kialakult ellenséges viszonyt a mostani döntés érdemben nem fogja megváltoztatni. A Kibervédelmi Kiválósági Központhoz való csatlakozással Montenegró ismét kiválthatja az orosz külügyminiszter elrettentő megnyilatkozását, de számottevő romlás vagy javulás ettől nem lesz a két ország kapcsolatában.

 

A döntésnek sokkal inkább gazdasági szempontból lehet jelentősége. 

 

Az 1990-es és 2000-es években ugyanis az oroszok hatalmas összegeket fektettek be Montenegróban, melyet most veszélyben éreznek.

 

A konfliktus így – a geopolitikai szempontok mellett – kiegészül a tehetetlenség élményével: az oroszok gazdaságilag még meghatározóak, de politikailag már nem rendelkeznek potenciállal Montenegróban.

 

Montenegró a csatlakozási dokumentumokat idén nyáron írhatja alá, és 2019-ben válhat teljes jogú tagjává a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központnak. 

 

NYITÓKÉP: Montenegró kormánya / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mindenki számára fontos munkát végzett ma a magyar Országgyűlés. Elfogadták a papíron a Sargentini-jelentésről, gyakorlatilag a migránsokról szóló határozatot.

Ezt kérdezi az LMP-s Demeter Márta egy iratbetekintés után a honvédelmi minisztertől. A kormány cáfol.

Nem jönnek az uniós pénzek, ezért a kétfarkúak a kormánynak is lehetővé tennék, hogy pályázhasson a nekik járó állami támogatásra.

1848-at köszönnék meg ezzel. Szerinted még milyen emléknapra lenne szükség?

Kiska nem lenne újra elnök. Kormányfő viszont még simán lehet. Megkérdezték a szlovákokat, szavaznának-e rá.

A hét kérdése

Sok olyan apró lépés van, amivel bárki hozzáteheti a magáét a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Te mit teszel az ügyért, ha teszel? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kedden kezdődik az Urániában. Lesz dráma, vígjáték, thriller,
de még dokumentumfilm is.

20 éves lett a mindig mozgásban levő ház. Október 16-án megünneplik.

A városrészt alapító Paulheim-családról, és az általuk építtetett épületek tucatjairól mesélnek.

Ha szereted a sorozatot, és unatkoznál szombat este,
akkor ott a helyed!

Vasárnap 2,5 kilométeres gyalogtúrát indítanak
a főapátság körül.

Ezt is szerettétek

Hogy áll a keletnémetek integrációja? Beengedik-e a nyugatnémetek a nappalijukba Kelet-Európát?

Az egyik legjobb kávé története Temesvártól Toszkánáig.

Mondjuk, hogy Romániában legalább tüntetnek a politikusok ellen. Interjú a volt román igazságügyi miniszterrel.

Az Európai Uniót elvileg arra
is tartjuk, hogy szabadon áramoljon a munkaerő. Elvileg.

Twitter megosztás Google+ megosztás