+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Katona Mariann
2018. július 18. szerda, 17:40
Zaklatás az utcán leszólítani egy képviselőt? A nyaralásán odamenni hozzá? Hétvégén egy újságírónak felhívni? Gumiszabállyal védené a képviselők magánéletét a Fidesz.

Újabb törvényt módosítana a Fidesz annak érdekében, hogy – mások mellett az országgyűlési képviselőket, vagy éppen a minisztereket – ne lehessen csak úgy, bármikor zaklatni. A zaklatást itt szó szerint kell érteni, hiszen a büntető törvénykönyvben éppen ez a tényállás egészülne ki. Bár a metoo-botrányok kapcsán a zaklatásnak gyakran tulajdonítanak szexuális jellegű jelentést, büntnetőjogilag ez teljesen mást jelent: azt, ha valaki mást – alapvetően bárkit – az akarata ellenére rendszeresen felkeres, telefonon hívogat, leszólít, és hasonlók.

 

Czunyiné Bertalan Judit módosító javaslata  külön nevesítené azt az esetet, ha egy hivatalos személyt „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben” zaklatnak – nem mintha a zaklatás általános tényállása eddig nem vonatkozott volna bárkire, tehát a politikusokra is –, és ilyesmiért két, vagy akár három év szabadságvesztés is járhatna.

 

A megfogalmazás gumiszabálynak tűnik, és igen nehezen értelmezhető.

 

Ki mondja meg például, hogy a köztársasági elnök mikor van a hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen?

 

Pláne, mikor van a hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető időben? De ugyanez igaz egy országgyűlési képviselőre, egy miniszterre, vagy egy államtitkárra is.

 

Az ellenzéki politikusok is csak a sötétben tapogatóznak

 

Igyekeztünk a parlamenti pártoktól megtudni a válaszokat ezekre a kérdésekre, de látszólag az ellenzék is sötétben tapogatózik. A jobbikos Jakab Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy őt bármikor megszólítja egy választó, akár a boltban, akár a háza előtt, akkor képviselői minőségében fog vele beszélgetni. Vagyis, esetében nincs olyan, hogy hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető hely. Úgy látja, hogy megint a politikusok védelmében hoznak egy jogszabályt, a politikusokat meg akarják védeni az emberektől.

 

Márpedig szerinte olyan ne lépjen politikusi pályára, akit meg kell védeni a választóktól.

 

A Jobbik véleménye már csak azért is érdekes, hiszen a mostani tervnek az alapja az Alaptörvény nemrég elfogadott módosítása, amely a gyülekezési joggal szemben erősebben védi a magánélethez való jogot, és ezt a Jobbik is megszavazta.

 

Erre rímel egyébként az új gyülekezési törvényről szóló javaslat is, amely széleskörű mérlegelést biztosít a hatóságoknak, hogy betiltsanak egy tüntetést, többek között a magánszférához való jogra hivatkozva. Nem nehéz erről a politikusok háza előtt tartott demonstrációkra asszociálni. Ugyanezen a logikán alapszik a mostani javaslat is. Jakab Péter kérdésünkre azonban azt mondta, hogy az alapvetéssel, vagyis a magánélet védelmével egyetértenek, az már más kérdés, hogy azt milyen tartalommal töltik meg.

 

A Jobbikhoz hasonlóan az LMP is amiatt aggódik, hogy a kormánypártok tovább szűkítik a politikai viták nyilvánosságát, és a politikusok aránytalan büntetőjogi védelmet kapnak. Márpedig egy politikusnak, ezt ők is elismerik, többet kell tűrnie – legalábbis ennyit közölt kérdésünkre a párt sajtóosztálya.

 

Az MSZP-s Harangozó Tamás egy másik érdekes szempontot is behozott. Hivatalos személynek ugyanis rengetegen minősülnek, a bírótól kezdve a közjegyzőn keresztül, egészen a halőrig.

 

„Ez olyan mint az ötvenes évek. Sarkosan fogalmazva, ha a rendőrre, képviselőre, hivatalnokra bármit mersz mondani, mész a börtönbe.”

 

Harangozó Tamás megfogalmazása szerint ez tehát egyértelmű erőfitogtatás, nem más.

 

A javaslatot egyébként úgynevezett kivételes eljárásban nyújtották be, vagyis csak hétfőn került be a parlament elé, de pénteken már szavaznak is róla. Kerestük természetesen a törvényjavaslat benyújtóját, Czunyiné Bertalan Juditot is, de egyelőre nem sikerült elérnünk. A Fidesz a képviselő elfoglaltságaira hivatkozott, de azt írták, igyekeznek időt szakítani, hogy mégis beszélni tudjon velünk.

 

NYITÓKÉP: Czunyiné Bertalan Judit / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Áll a bál az angliai Newton Aycliffe-ben, miután az egyik városvezető kijelentette, hogy a Mikulás márpedig csak férfi lehet. Szerinted milyen nemű legyen a Mikulás?

Mára azon kevés magyar nyelvű printlap egyike, ami nem áll a magyar kormány irányítása alatt, ráadásul számos magyarországi szerzője is van. Szombaton hetven éves a pozsonyi Új Szó!

Debrecent és Győrt ütötte ki a döntőben Veszprém, ami a balatoni régióval közösen pályázott a címre. A brexit miatt Veszprém lesz az egyedüli kulturális főváros 2023-ban.

Télen Csehországban is dermesztőek tudnak lenni az éjszakák: a civil kezdeményezés megalkotói ezen enyhítenének a hajléktalanok számára.

Meddig tűrik el a Fideszt az Európai Néppártban? Mi a közös a lengyel kormánypártban és a Fideszben? Az Azonnali megmutatja a válaszokat ezekre, lengyel nézőpontból.

A hét kérdése

Parlamenti blokád, tüntetések, füstbomba, cetliszórás, himnusz, sorosozás: a pártok a rabszolgatörvény kapcsán kihozták egymásból a maximumot. Mire elég ez?

Azért ide elnéznénk

Sorrentino két korábbi klasszikusa mellett premier előtt megnézheted a Berlusconi-filmet is. Dec.14-16.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

A moszkvai patriarchátus kórusa énekel december 19-én a Szent István-bazilikában.

A híres osztrák zeneszerző Holdbéli világ című vígoperáját hallhatják a nézők december 20-án a Festetics Palotában.

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás