„Ez olyan mint az ötvenes évek” – Börtön járhat a képviselők zaklatásáért

Zaklatás az utcán leszólítani egy képviselőt? A nyaralásán odamenni hozzá? Hétvégén egy újságírónak felhívni? Gumiszabállyal védené a képviselők magánéletét a Fidesz.

Újabb törvényt módosítana a Fidesz annak érdekében, hogy – mások mellett az országgyűlési képviselőket, vagy éppen a minisztereket – ne lehessen csak úgy, bármikor zaklatni. A zaklatást itt szó szerint kell érteni, hiszen a büntető törvénykönyvben éppen ez a tényállás egészülne ki. Bár a metoo-botrányok kapcsán a zaklatásnak gyakran tulajdonítanak szexuális jellegű jelentést, büntnetőjogilag ez teljesen mást jelent: azt, ha valaki mást – alapvetően bárkit – az akarata ellenére rendszeresen felkeres, telefonon hívogat, leszólít, és hasonlók.

Czunyiné Bertalan Judit módosító javaslata  külön nevesítené azt az esetet, ha egy hivatalos személyt „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben” zaklatnak – nem mintha a zaklatás általános tényállása eddig nem vonatkozott volna bárkire, tehát a politikusokra is –, és ilyesmiért két, vagy akár három év szabadságvesztés is járhatna.

A megfogalmazás gumiszabálynak tűnik, és igen nehezen értelmezhető.

Pláne, mikor van a hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető időben? De ugyanez igaz egy országgyűlési képviselőre, egy miniszterre, vagy egy államtitkárra is.

Az ellenzéki politikusok is csak a sötétben tapogatóznak

Igyekeztünk a parlamenti pártoktól megtudni a válaszokat ezekre a kérdésekre, de látszólag az ellenzék is sötétben tapogatózik. A jobbikos Jakab Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy őt bármikor megszólítja egy választó, akár a boltban, akár a háza előtt, akkor képviselői minőségében fog vele beszélgetni. Vagyis, esetében nincs olyan, hogy hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető hely. Úgy látja, hogy megint a politikusok védelmében hoznak egy jogszabályt, a politikusokat meg akarják védeni az emberektől.

Márpedig szerinte olyan ne lépjen politikusi pályára, akit meg kell védeni a választóktól.

Erre rímel egyébként az új gyülekezési törvényről szóló javaslat is, amely széleskörű mérlegelést biztosít a hatóságoknak, hogy betiltsanak egy tüntetést, többek között a magánszférához való jogra hivatkozva. Nem nehéz erről a politikusok háza előtt tartott demonstrációkra asszociálni. Ugyanezen a logikán alapszik a mostani javaslat is. Jakab Péter kérdésünkre azonban azt mondta, hogy az alapvetéssel, vagyis a magánélet védelmével egyetértenek, az már más kérdés, hogy azt milyen tartalommal töltik meg.

A Jobbikhoz hasonlóan az LMP is amiatt aggódik, hogy a kormánypártok tovább szűkítik a politikai viták nyilvánosságát, és a politikusok aránytalan büntetőjogi védelmet kapnak. Márpedig egy politikusnak, ezt ők is elismerik, többet kell tűrnie – legalábbis ennyit közölt kérdésünkre a párt sajtóosztálya.

Az MSZP-s Harangozó Tamás egy másik érdekes szempontot is behozott. Hivatalos személynek ugyanis rengetegen minősülnek, a bírótól kezdve a közjegyzőn keresztül, egészen a halőrig.

Harangozó Tamás megfogalmazása szerint ez tehát egyértelmű erőfitogtatás, nem más.

A javaslatot egyébként úgynevezett kivételes eljárásban nyújtották be, vagyis csak hétfőn került be a parlament elé, de pénteken már szavaznak is róla. Kerestük természetesen a törvényjavaslat benyújtóját, Czunyiné Bertalan Juditot is, de egyelőre nem sikerült elérnünk. A Fidesz a képviselő elfoglaltságaira hivatkozott, de azt írták, igyekeznek időt szakítani, hogy mégis beszélni tudjon velünk.

NYITÓKÉP: Czunyiné Bertalan Judit / Facebook