+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. július 15. vasárnap, 15:10
A mai esti francia-horvát meccset teljes nyugalommal élvezhetjük, a győzelmet ugyanis már tegnap kiharcolták nekünk a belgák. Legyen bármi is a mai játék eredménye: az arany-, az ezüst- és a bronzérem az Európai Unióé és polgáraié.

Az Európai Unióval a hírekben általában mindenféle válságok kapcsán szoktunk találkozni. Ha az egyes nemzetállamok nem akarnak a saját helytelen politikájukért felelősséget vállalni, akkor mindig ott van „Brüsszel”, amire mutogatni lehet. Az Európai Unió azonban nem egy tőlünk független intézmény, akarat, jelenség – hanem olyan, amilyen mi magunk vagyunk. Hibái, esetlegességei, botlásai az európai népek és vezetőinek hibáiból, esetlegességeiből, botlásaiból adódnak.

 

Manapság leginkább a menekültválság néven ismert virtuális ügy kapcsán szokás az Európai Unióra mutatni, mintha bármiféle válságot jelentene egy félmilliárdos politikai egységnek a lakosságának kevesebb mint egy százalékát kitevő menekülteket és/vagy bevándorlókat befogadni. 

 

Amit menekültválságként elad nekünk a fősodratú európai média, az a virtuális valósággyártás legékesebb példája. A menekültválság nem a menekültekről, nem a kvótákról, nem a határokról, nem az identitásunkról szól – hanem arról, hogy közös hazánk, Európa ellenségei belülről és kívülről egyre sikeresebben próbálják meg elhitetni velünk: térjünk vissza azon nemzetállamiságba, amely Európát politikailag, gazdaságilag és kulturálisan kiszolgáltatná a többi globális „nagytér” – így az USA, Oroszország vagy Kína számára.

 

A menekültválságot meglovagoló európai hazaárulók el akarják venni a hitünket közös hazánkban, Európában. Pedig igen sok okunk van arra, hogy büszkék legyünk az Európai Unióra. Lehetne most sorolni a gazdasági eredményeket (az Európai Unió a világ GDP-jének több mint negyedét adja, míg az USA szintén a negyedét, Kína pedig egytizedét); a kulturális, szociális, jóléti eredményeket.

 

Azonban érzelmi szinten is meg kell ragadni az európai büszkeséget.

 

A világ sporteseményein rendre az élen végez az Európai Unió, a mostani focivébén pedig két EU-s ország küzd az első helyért, miközben a harmadik helyet már tegnap megszerezte az Unió.

 

Természetesen minden politikai egységen belül vannak regionális különbségek. Az Európai Uniónak egyre inkább – ahogy Sebastian Kurz helyesen javasolja – érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét, amely azonban még a legtöbb EU-tagállamban is – például a túlközpontosított Magyarországon – alig érvényesül. Természetesen meghatározóak a regionális kötődések: Németországon belül is másnak szurkol, mást eszik, iszik egy bajor, mint egy hamburgi; Horvátországban is fontos, hogy valaki szlavóniai-e vagy isztriai, és a sor folytatható. Eme identitásoknak éppen az Európai Unió és nem a nemzetállam ad megfelelő keretet.

 

Egy focimeccs esetén is vannak érzelmi, történelmi és egyéb okok, ami miatt valaki inkább fradista vagy vasasos, inkább a Frankfurt Eintrachtnak szurkol vagy a Bayern Münchennek – netán éppenséggel ma este inkább a francia EU-tagállammal van, vagy a horváttal. De az Európán kívüli világ számára sokkal egyértelműbb a helyzet: 

 

ezt a vébét – ahogy a világ számos más, az életünket sokkal meghatározóbb statisztikáját –, már megnyerte az Európai Unió. 

 

Most már csak észre kéne vennünk közös sikereinket – és büszke európai hazafiként védeni meg hazánkat, az Európai Uniót.

 

Éljen hát Európa! Vive la France! Živjela Hrvatska! Ma este önmagunkkal játszunk – és nem egymás ellen. Ez kéne meghatározza az Európai Unió politikai működését és közvéleményét egyaránt.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még
mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás