+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. július 15. vasárnap, 15:10
A mai esti francia-horvát meccset teljes nyugalommal élvezhetjük, a győzelmet ugyanis már tegnap kiharcolták nekünk a belgák. Legyen bármi is a mai játék eredménye: az arany-, az ezüst- és a bronzérem az Európai Unióé és polgáraié.

Az Európai Unióval a hírekben általában mindenféle válságok kapcsán szoktunk találkozni. Ha az egyes nemzetállamok nem akarnak a saját helytelen politikájukért felelősséget vállalni, akkor mindig ott van „Brüsszel”, amire mutogatni lehet. Az Európai Unió azonban nem egy tőlünk független intézmény, akarat, jelenség – hanem olyan, amilyen mi magunk vagyunk. Hibái, esetlegességei, botlásai az európai népek és vezetőinek hibáiból, esetlegességeiből, botlásaiból adódnak.

 

Manapság leginkább a menekültválság néven ismert virtuális ügy kapcsán szokás az Európai Unióra mutatni, mintha bármiféle válságot jelentene egy félmilliárdos politikai egységnek a lakosságának kevesebb mint egy százalékát kitevő menekülteket és/vagy bevándorlókat befogadni. 

 

Amit menekültválságként elad nekünk a fősodratú európai média, az a virtuális valósággyártás legékesebb példája. A menekültválság nem a menekültekről, nem a kvótákról, nem a határokról, nem az identitásunkról szól – hanem arról, hogy közös hazánk, Európa ellenségei belülről és kívülről egyre sikeresebben próbálják meg elhitetni velünk: térjünk vissza azon nemzetállamiságba, amely Európát politikailag, gazdaságilag és kulturálisan kiszolgáltatná a többi globális „nagytér” – így az USA, Oroszország vagy Kína számára.

 

A menekültválságot meglovagoló európai hazaárulók el akarják venni a hitünket közös hazánkban, Európában. Pedig igen sok okunk van arra, hogy büszkék legyünk az Európai Unióra. Lehetne most sorolni a gazdasági eredményeket (az Európai Unió a világ GDP-jének több mint negyedét adja, míg az USA szintén a negyedét, Kína pedig egytizedét); a kulturális, szociális, jóléti eredményeket.

 

Azonban érzelmi szinten is meg kell ragadni az európai büszkeséget.

 

A világ sporteseményein rendre az élen végez az Európai Unió, a mostani focivébén pedig két EU-s ország küzd az első helyért, miközben a harmadik helyet már tegnap megszerezte az Unió.

 

Természetesen minden politikai egységen belül vannak regionális különbségek. Az Európai Uniónak egyre inkább – ahogy Sebastian Kurz helyesen javasolja – érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét, amely azonban még a legtöbb EU-tagállamban is – például a túlközpontosított Magyarországon – alig érvényesül. Természetesen meghatározóak a regionális kötődések: Németországon belül is másnak szurkol, mást eszik, iszik egy bajor, mint egy hamburgi; Horvátországban is fontos, hogy valaki szlavóniai-e vagy isztriai, és a sor folytatható. Eme identitásoknak éppen az Európai Unió és nem a nemzetállam ad megfelelő keretet.

 

Egy focimeccs esetén is vannak érzelmi, történelmi és egyéb okok, ami miatt valaki inkább fradista vagy vasasos, inkább a Frankfurt Eintrachtnak szurkol vagy a Bayern Münchennek – netán éppenséggel ma este inkább a francia EU-tagállammal van, vagy a horváttal. De az Európán kívüli világ számára sokkal egyértelműbb a helyzet: 

 

ezt a vébét – ahogy a világ számos más, az életünket sokkal meghatározóbb statisztikáját –, már megnyerte az Európai Unió. 

 

Most már csak észre kéne vennünk közös sikereinket – és büszke európai hazafiként védeni meg hazánkat, az Európai Uniót.

 

Éljen hát Európa! Vive la France! Živjela Hrvatska! Ma este önmagunkkal játszunk – és nem egymás ellen. Ez kéne meghatározza az Európai Unió politikai működését és közvéleményét egyaránt.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Áll a bál az angliai Newton Aycliffe-ben, miután az egyik városvezető kijelentette, hogy a Mikulás márpedig csak férfi lehet. Szerinted milyen nemű legyen a Mikulás?

Mára azon kevés magyar nyelvű printlap egyike, ami nem áll a magyar kormány irányítása alatt, ráadásul számos magyarországi szerzője is van. Szombaton hetven éves a pozsonyi Új Szó!

Debrecent és Győrt ütötte ki a döntőben Veszprém, ami a balatoni régióval közösen pályázott a címre. A brexit miatt Veszprém lesz az egyedüli kulturális főváros 2023-ban.

Télen Csehországban is dermesztőek tudnak lenni az éjszakák: a civil kezdeményezés megalkotói ezen enyhítenének a hajléktalanok számára.

Meddig tűrik el a Fideszt az Európai Néppártban? Mi a közös a lengyel kormánypártban és a Fideszben? Az Azonnali megmutatja a válaszokat ezekre, lengyel nézőpontból.

A hét kérdése

Parlamenti blokád, tüntetések, füstbomba, cetliszórás, himnusz, sorosozás: a pártok a rabszolgatörvény kapcsán kihozták egymásból a maximumot. Mire elég ez?

Azért ide elnéznénk

Sorrentino két korábbi klasszikusa mellett premier előtt megnézheted a Berlusconi-filmet is. Dec.14-16.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

A moszkvai patriarchátus kórusa énekel december 19-én a Szent István-bazilikában.

A híres osztrák zeneszerző Holdbéli világ című vígoperáját hallhatják a nézők december 20-án a Festetics Palotában.

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás