+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Katona Mariann
2018. július 13. péntek, 12:24
Nem gyakran fordul elő ilyesmi: visszalépett a Fidesz és a KDNP egy olyan elképzeléséből, amely igencsak megnehezítette, egyesek szerint ellehetetlenítette volna az ellenzéki frakciók pénzügyi helyzetét. Egyesek szerint gesztus, mások szerint a kormánypártok ügyes csapdája áll a háttérben.

Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyal a jövő évi költségvetésről és az azt megalapozó jogszabályokról, ezek érintik természetesen azt is, hogy a pártok, illetve képviselőcsoportjaik mekkora összegből gazdálkodhatnak majd. Nyilvánvalóan ez az ellenzéknek égetőbb kérdés, leginkább a Jobbiknak, amely a 660 milliós, Állami Számvevőszék által megállapított büntetés miatt igencsak nehéz helyzetben van.

 

A kormánypártoknak volt egy olyan javaslata, amelynek lényege leegyszerűsítve, hogy

 

az ellenzéki frakciók a következő évtől jóval kevesebb pénzt kaptak volna: havonta milliókban mérhető összeg lett volna a különbség.

 

Mivel a számítás alapja a képviselői létszám volt, a Fidesz sokkal jobban járt volna. Ráadásul azt is tervezték a kormánypárti politikusok, hogy jelentős különbség legyen a listáról, illetve egyéniben a parlamentbe jutott honatyák között, mégpedig utóbbiak javára. Ez szintén a Fidesznek kedvez, hiszen rengeteg képviselőjük egyéni győztes, míg az ellenzék soraiban alig ülnek ilyenek. A különbségtétel azért fontos, mert ennek mentén dől el, hogy a politikusok mennyi vidéki irodát bérelhetnek, illetve hány szakértőt alkalmazhatnak.

 

A jobbikos Hegedűs Lórántné szerint ez működésképtelenné tette volna az ellenzéki frakciókat , de az MSZP-s Harangozó Tamás is azt mondta, hogy a döntés ellehetetlenítette volna a munkájukat.

 

A Törvényalkotási bizottság pénteken délelőtt tárgyalt erről az ügyről, és nagy meglepetésre a Fidesz gesztust gyakorolt, bár lehet, hogy csak önérdekből.

 

Egyébként nem szavazták volna meg a képviselői béremelést

 

A Jobbik javaslatára – amelyet az MSZP is támogatott – kikerült az elképzelésből a frakciók pénzének megnyirbálását jelentő rész, illetve sokkal méltányosabb lett a különbségtétel az egyéni és listás képviselők között. Mindezért cserébe pedig az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd frakcióinak jelen lévő képviselői megszavazták a többi kormánypárti tervet. Az LMP nem volt jelen az ülésen, a DK pedig nem szavazta meg a kormánypárti javaslatot.

 

Ebben szerepel például az – ahogy arról az Index is írt –, hogy emelkedne a képviselők fizetése havonta nagyjából 200 ezer forinttal. Eddig egy alapösszeget kaptak, ami nagyjából bruttó 750 ezer forint volt, jövőre viszont a tervek szerint a fizetésüket úgy számolnák ki, hogy háromszorznák a bruttó havi átlagfizetést. Ráadásul visszatérne az a korábbi rendszer, hogy a frakcióvezetők, helyetteseik, a bizottsági elnökök és alelnökök még több pénzhez jutnának.

 

Ennek kapcsán Harangozó Tamás az Azonnalinak azt alapvetően jónak nevezte, hogy a képviselői fizetés az emberek jövedelmétől függ, ám azt hangsúlyozta, hogy ők nem kértek volna és egyéb esetben nem is támogattak volna fizetésemelésről szóló javaslatot.

 

Vagyis a frakcióknak ugyanakkora keret jár majd, mint az előző években, a politikusok pedig még többet is vihetnek haza. Az egyik értelmezés szerint a kormánypártok engedtek,

 

van azonban olyan magyarázat is, miszerint zsaroltak: az ellenzék névleges támogatását elérték a fizetésemeléshez azzal, hogy nem lehetetlenítik el a frakcióikat.

 

NYITÓKÉP: Magyar Országgyűlés / Facebook

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás