+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Techet Péter
2018. július 9. hétfő, 12:36
Júliustól új vezetés áll az INA horvát olajtársaság élén: a részvények majdnem felét birtokló magyar MOL változásokra készül. Áldott Zoltánt – aki a horvát állam és a MOL közötti viszály ellenére is jó viszonyt ápolt a horvát politikai körökkel – Fasimon Sándor váltotta fel a vezérigazgatói poszton. A horvát sajtó szerint a Moszkvában végzett Fasimon már nem is Hernádi Zsolt, hanem Orbán Viktor embereként erősítené a magyar kormány és a MOL horvátországi jelenlétét.

Június 25-én, a horvát államiság ünnepén még az INA vezéreként mosolygott Áldott Zoltán a zágrábi elnöki palota kertjében, június végére viszont már nem ő vezette a horvát olajipari céget. A zágrábi üzleti körök persze már áprilistól tudtak a változásról. Június 29-től Fasimon Sándor vette át az INA irányítását.

 

A horvát állam hivatalosan továbbra is igyekszik visszaszerezni az Ivo Sanader konzervatív kormányfő idején elvesztett INA-tulajdonrészét. A vádak szerint a MOL vesztegetéssel jutott a 49 százalékos tulajdonrészéhez a cégben: Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt 2012-ben először el is ítélték emiatt tíz év börtönre és majdnem 500 ezer euró megfizetésére, miután 2010-ben Salzburg felé menekülve elkapták az osztrák rendőrök. A horvát Alkotmánybíróság 2015-ben végül nem találta jogszerűnek az eljárásokat a volt kormányfő ellen, így új eljárásra kötelezte a bíróságokat, ezért most újabb per zajlik ellene.

 

Sanader majdnem kétmillió eurós óvadék fejében jelenleg szabadlábon védekezhet. Hernádi Zsolt MOL-vezér ellen a zágrábi ügyészség még Interpol-körözést is kiadott, bár ezeket nem lesz könnyű érvényesíteni egy ügyes jogi trükknek köszönhetően: egy pótmagánvádló segítségével Hernádi ugyanis kiharcolta a jogerős felmentést a magyar bíróságon, az ítéletet pedig az EU-s szabályok értelmében az unió összes tagállamában el kell ismerni.

 

A HDZ-nek nem kell az INA?

 

Ma így a MOL rendelkezik továbbra is az INA részvényeinek 49,1 százalékával, míg a horvát állam a részvények 44 százalékát tudta megtartani. Noha rendszeresen felröppen az a hír, hogy a MOL visszaadná részvényeit a horvát államnak, amióta ismét konzervatív kormány van Zágrábban – azaz 2015 óta –, a horvát államnak nem lett annyira fontos a visszavásárlás, mint amennyire a témát a korábbi szocdem kormányfő, Zoran Milanović nyomatta.

 

A politikus még történelmi párhuzamokkal is élt, mondván: ő nem Khuen-Héderváry Károly, azaz azon horvát bán, aki – legalábbis a horvát nacionalista történetírás szerint – magyar érdekeknek rendelte volna alá a horvát politikát és gazdaságot.

 

A MOL jelenlétének a horvát politikában tehát van egy historizáló, nacionalista olvasata is. A horvát baloldal ráadásul attól is tart, hogy eleve Orbán politikai térnyerését szolgálja a MOL terjeszkedése

 

– márpedig Orbán a horvát jobboldal egyes köreiben felettébb népszerű. (Erről szóló részletesebb elemzésünket itt olvashatod el.) Andrej Plenković, aki 2016 óta inkább a horvát jobboldal Orbán-kritikus szárnyáról irányítja az országot, nem tesz jelentős lépéseket azért, hogy az INA újra horvát állami cég lehessen. A múlt pénteki váltás az INA élén ezért természetesen megindította a horvát baloldali sajtóban a találgatásokat. Kicsoda Fasimon Sándor? Mit jelent az ő kinevezése? Kihez áll közel?

 

Hernádival szemben, Orbán mellett?

 

A zágrábi baloldali Nacional hetilap múlt heti címlapsztorija volt Fasimon megjelenése. A lap úgy tudja, hogy Fasimon Sándor – ellentétben Áldott Zoltánnal – nem is annyira a MOL-vezér Hernádi Zsolthoz, mint sokkal inkább magához Orbán Viktorhoz áll közel. „Áldott a MOL vezetőségének tagjaként Csányi Sándor és Hernádi Zsolt vonalához van közel, míg Fasimon tisztán Orbán vonala“ – áll a csak a nyomtatott lapban elérhető elemzésben.

 

A lap szerint vita volt a MOL-on belül, hogy megéri-e, kifizetődik-e a horvátországi jelenlétük: a kivonulás és a csak csendes jelenlét is felmerült.

 

Fasimon ezzel szemben az erősebb, határozottabb MOL-nyomulás mellett érvelt volna. Kinevezése így a Nacional szerint arról szólna, hogy a MOL nem fog kivonulni Horvátországból, ami Orbán horvátországi politikai jelenlétét is erősítheti.

 

Az Azonnali emailen megkereste Orhidea Gaura-Hodakot, a Nacional főszerkesztő-helyettesét, aki a cikket is írta. Gaura-Hodak elmondta, hogy valóban úgy értesült: Fasimon inkább „Orbánhoz áll közelebb“. Ráadásul Gaura-Hodak szerint Fasimonra oroszországi tanulmányai miatt – a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerezte ugyanis diplomáját – Zágrábban úgy tekintenek, mint aki a politikai és gazdasági célokat jól tudja vegyíteni. Mindazonáltal azt nem gondolja, hogy Fasimon oroszországi múltja miatt az oroszok előnybe kerülnének Horvátországban.

 

Milyen lesz az új INA?

 

Ami Fasimon eddigi céljairól tudható, az valóban abba az irányba mutat: a MOL mindenképp ellenzi, hogy az INA-t visszavásárolhassa a horvát állam. Fasimon a Nacional szerint már május végén egy budapesti MOL-értekezleten bejelentette, hogy majdani célja az lesz: az INA-t minél inkább integrálja a MOL-ba, mint annak közvetlen részét. Ma ugyanis hivatalosan az INA nem a MOL Group leányvállalata egyelőre: a magyar tulajdon ellenére is a horvát cég önálló.

 

Fasimon viszont úgy fejlesztené az INA-t, hogy a MOL-csoport közvetlen részévé váljék.

 

Ennek érdekében élesebben be akar avatkozni a működésbe, amennyiben is például bezáratná a sziszeki (horvátul Sisak) – szerinte nyereségessé már nem tehető – olajfinomítót, valamint a fiumei olajfinomító termelését is csökkentené akár. Mindezek értelemszerűen elsősorban a horvát közélet számára fontos hírek, elvégre a bezárás vagy termelés-csökkentés számos munkahelyet érintene.

 

Az INA szakszervezeteti már februárban azt kérték Plenković kormányfőtől, hogy erélyesebben lépjen fel a magyar tervekkel szemben. Fasimon kinevezése azonban a Nacional szerint éppen annak bizonyítéka, hogy a horvát állam nem csupán végleg letett az INA-ról, de annak további fejlődését is immáron a MOL-ra hagyná.

 

FOTÓ: Wikimedia Commons

 

Hírszolgáltatás

Média- és álhírszűrés, az idegengyűlölet és a globális felmelegedés veszélyeinek ismerete is kelleni fog.

Zenekari és vegyes kórus kíséretében fog hatalmasat zúzni a közönséget megosztó német metálbanda új lemezén.

Pályázatot hirdetünk: mi kerüljön a Sargentini-jelentést leleplező kormányzati hirdetésekre? Rajzold meg!

Lemond az osztrák szocdem párt éléről, és az EP-t választja az Ember, Aki Terminátornak Nevezte Orbán Viktort.

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Szeptember 20-ától tekinthető meg idén a legjobb sajtófotókból összeállított tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Kömlődi Ferenc képbemutat és DJ-zik szeptember 20-án.

Premier előtt vetítik a cannes-i filmfesztiválon díjat nyerő magyar alkotást szeptember
24-től a Puskin moziban.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Mi hülyeség a Sargentini-jelentésben, és mi nem?

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás