+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Kollai István
2018. július 1. vasárnap, 08:56
Jót tenne a visegrádi térségnek, ha a vasúti közlekedés úgy általában csábítóbb lenne. Ma ez talán csak Csehországról mondható el, és a régión belüli észak-déli közlekedés fejlesztésében még óriási kihasználatlan lehetőségek rejlenek.

A mai oktatásban elég nagy energiákat fektetnek abba, hogy sikerüljön eltérni a hagyományos, tankönyvre alapuló lexikális tanulástól. Mindenki érzi, hogy mennyire elvesztették vonzerejüket a nyomtatott tananyagok, a diákok szemében egyre maradibb módja ez a tanulásnak, ami sokszor a kötelező, de haszontalan tudás tárházának szimbólumává vált.

 

A tankönyveket kiváltó vagy kiegészítő oktatási módozatok utáni évtizedes kutakodás bebizonyította azt is,

 

hogy sokkal könnyebb a robusztus irodalom-, történelem- és egyéb tárgyú köteteket kritizálni, mint azokat helyettesíteni.

 

Azon is komoly viták alakultak ki, hogy a mai fiatalok digitális igényüket az oktatásnak ki kell-e elégítenie, vagy pont, hogy vissza kellene ezt fogni? Franciaországban például nemrég betiltották a mobiltelefonok használatát az iskolákban, mondván, hogy az csak szétszórttá teszi az iskolásokat, „digitális fragmentációt” okoz.

 

A legtöbben nem ezt az irányt képviselik, inkább az oktatás szolgálatába próbálják állítani a digitalizációt. Egy ilyen kezdeményezés keretében készült el az idei év folyamán egy olyan applikáció, amely a vonaton ülő utasoknak mutatja és mondja, hogy mit látnak az ablakból. A cél az, hogy a világot látni akaró egyetemisták vagy osztálykiránduláson résztvevők többet megtudjanak a tájról, amin átutaznak.

 

Ehhez persze edukációs tananyagra is szükség van. Most – például a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával – elkészült a Budapest– Varsó vasútvonal látnivalóinak ilyen feldolgozása. A telefon a koordináták alapján jelzi, hogy mit látunk; megtudhatjuk, hogy milyen hegyek látszódnak a távolban Párkány és Érsekújvár között (el lehet látni a Zoborig), vagy hogy miért lehet olajkútszerűségeket látni a csehországi Břeclav környékén. (Azért, mert ezek valóban olajkutak, folyik egy kis olajkitermelés ezen a vidéken.)

 

De a Katowice és Varsó közötti, rendkívül hosszú és nyílegyenesnek tűnő vasúti szakasz mentén is akad mesélnivaló. (Például, hogy olyannyira egyenes szakasza ez az európai vasúti rendszernek, hogy egyes mozdonyok itt döntötték meg a sebességrekordjaikat; a hegyes orrú Pendolino 2013-ban 293 km/órára tudott itt felgyorsulni egy teszt során. Vagy hogy a jobbra-balra órákig látható farengeteg főként almafa, a világ almatermelésének jelentős részét ez a térség produkálja.)

 

Az applikáció neve Peripatos, ami az ókorban Arisztotelész iskolájának neve volt, ahol nem az épületen belül ülve folyt a beszélgetés és az oktatás, hanem körbejárva, séta közben. Ezt az ókori módszert próbálják most sokan megújítani és a tantermen kívüli oktatás új fajtáit létrehozni; ez a vasúti (ingyenes) applikáció is ilyen próbálkozás.

 

A visegrádi térségen belül pedig különösen jól jöhet az utazás közben egy kis „kulturális érzékenyítés”.

 

Miközben a budapesti egyetemistáknál tradícióvá vált legalább egyszer egy prágai kiránduláson részt venni, eközben nem sok alaptudással rendelkezik egy magyarországi a cseh vidékről, a cseh világról.

 

A visegrádi térségen belül ennek hatékonyságát az növelhetné még, ha a vasúti közlekedés úgy általában csábítóbb lenne. Ma ez talán csak Csehországról mondható el, és a régión belüli észak-déli közlekedés fejlesztésében még óriási kihasználatlan lehetőségek rejlenek; Szlovákia és Lengyelország között például még évekkel ezelőtt sem volt közvetlen vasúti összeköttetés.

 

Most már van, és most már remélhetőleg – egyebek mellett uniós forrásoknak köszönhetően – ez lesz a fejlődési irány; és akkor lehet, hogy mind több vasúti kocsi is átalakítható utazó tanteremmé.

 

Kollai István írása a Új Szóban is megjelent, ott is lájkoljátok!

 

Hírszolgáltatás

De még mennyire, hogy létezik. Mutatunk pár példát!

Inkább saját javaslatot nyújtanak be migrációügyben, mondta a társelnök az Azonnalinak.

A Kisalföld meglepő interjút készített az újrázásra készülő győri polgármesterrel.

Az SPÖ-t egy nő vezetheti novembertől: Pamela Rendi-Wagner a héten lemondott Christian Kern szövetségese.

Végre már „panelépületek megújításáért felelős miniszteri megbízottja” is van hazánknak.

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Premier előtt vetítik a cannes-i filmfesztiválon díjat nyerő magyar alkotást szeptember
24-től a Puskin moziban.

Krasznahorkai László új könyvét mutatják be szeptember 25-én.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás