Miért nem szavaznak a budapestiek a Fideszre, ha ők is félnek a migránsoktól?

Miközben az ellenzéki politikusok mind a vidéki építkezésről beszélnek, egy friss kutatás arról mesél, hogy a budapesti lakosok félnek legkevésbé a Fidesz-kormányzástól, valamint ők említik leghamarabb a migránsok beköltözését, mint ami legjobban aggasztja őket. Hogyhogy mégis ellenzéki fellegvár a főváros?

Az ellenzéki politikai elemzést és gondolkodást az elmúlt években nagy mértékben meghatározta, hogy a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok alapvetően Budapesten és a nagyvárosokban népszerűek. Budapest kulturálisan liberális, az itt élők kormányellenes tüntetésekre járnak, és nem csak a kormányzati médiából tájékozódnak a politikai eseményekről – leegyszerűsítve ezek az ellenzéki politikai elemzés kiindulópontjai.

Valóban, a legtöbb egyéni mandátumot Budapesten szerezték az ellenzéki pártok képviselői, a főváros tehát megvan, hátradőlhetnek, és indulhat a „Le kell menni végre vidékre hálózatot építeni!” című hősi mantra, amelyet persze a harmadik kétharmados választási vereség után sem felejtettek el hangoztatni ismert ellenzéki politikusok. 

Azért még lenne min gondolkodni

A Policy Solutions Magyar rémálom címmel publikált kutatása a budapesti lakosok félelmeivel kapcsolatosan számos összefüggésre mutat rá. Kiderül többek között, hogy egyéni szinten a budapestiek félnek legkevésbé attól, hogy az életük bizonytalanná, kiszámíthatatlanná válik, illetve hogy ők éreznek legnagyobb arányban félelmet attól, hogy valamelyik családtagjuk külföldre költözik.

Magyarország jövőjét illetően a budapesti lakosok jelentős része (67 százaléka) teljes mértékben vagy inkább bizakodó. Az egészségüggyel kapcsolatban a budapestiek 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tart a kórházi ellátások színvonalának romlásától: ezzel a megyeszékhelyen élők 66 százaléka van így. Ez annyiban érdekes, mert az elmúlt években pont a megyeszékhelyeken történtek a legjelentősebb egészségügyi beruházások, szemben Budapesttel, ahol az uniós támogatások szabályozása miatt nem jutottak uniós fejlesztési pénzek ilyesmire.

ami persze érthető: a jövedelmi helyzet, a kulturális beágyazottság, a világról kialakított percepciók mind befolyásolhatják, mi vált ki félelmet belőlünk.

A tanulmány közöl egy táblázatot, amelyből az látszik, lakóhelyi összehasonlításban a budapesti lakosok említik leghamarabb, hogy migránsok költöznek az országba, mint egy olyan eseményt, amely aggasztja őket Magyarország jövőjével kapcsolatban.

FORRÁS: Policy Solutions: Magyar rémálom

Egy másik táblázatból pedig kiderül, hogy a községben élők mellett a budapestiek azok, akik a legkevésbé féltik az országot a Fidesz kormányzásától.

FORRÁS: Policy Solutions: Magyar rémálom

Felvetődik a kérdés, hogy ha a budapestiek így rezonálnak a Fidesz félelemkeltő üzeneteire, akkor mi magyarázhatja az ellenzék viszonylagos politikai sikerét a fővárosban?

A magas életszínvonal tompítja a félelmeket

A budapestiek félelmeinek (illetve azok hiányának) gyökerét a magasabb életszínvonal mindenképpen befolyásolja. Minél magasabb a jövedelme ugyanis valakinek, az egzisztenciális félelmek háttérbe, az absztrakt félelmek pedig előtérbe kerülnek. A Budapesten élők vélhetően valóban kevésbé félnek a Fidesz-kormánytól, hiszen jóval kevésbé vannak egzisztenciális értelemben kiszolgáltatva a kormány gazdaságpolitikai tevékenységének, szemben például a vidéki városokban élőkkel – ez persze kormánnyal szembeni szimpátiát még korántsem jelent.

A magyar társadalom politikai értékrendjét vizsgáló Politikai útmutató Magyarországhoz című tanulmány szerint a megkérdezettek közül a budapesti lakosok értenek egyet legkevésbé azzal az állítással, hogy „akkor igazán jó egy társadalomban élni, ha nincsenek jelentős különbségek gazdagok és szegények között”. Holott ezzel egyidőben a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésétől való félelem kifejezetten magas a magyar állampolgárok körében a Magyar rémálom című kutatás eredményei szerint. 

Azt persze fontos látni, hogy hiába a szociáldemokrata értékrend az irányadó a magyar társadalomban, ez nem eredményezi automatikusan a baloldali pártokra való szavazást.

Sőt, a szociáldemokrata értékek képviseletét a társadalom többsége a Fidesznek tulajdonítja, ami a magyar társadalom nagymértékű pártosságáról árul el sokat: az erősen párthoz kötődő szavazók hajlamosak vágyaikat és értékeiket az általuk támogatott pártokra vetíteni, függetlenül attól, hogy az adott párt programjában és kommunikációjában képviseli-e azt vagy sem.

Arra is fontos azonban odafigyelni, hogy noha a budapestiek nagy arányban nevezik meg a migránsok Magyarországra költözését, mint egy olyan eseményt, amely aggasztja őket Magyarország jövőjével kapcsolatban,

Ez persze szintén sok mindent jelenthet, elképzelhető például, hogy a „migráns” és a „beköltöző” fogalmak máshogy csapódnak le a fővárosi válaszadók gondolkodásában.

Budapestről nézve a világ nem veszélyes

És ha már félelmek: a budapestiek gondolják legkisebb (17 százalékos) arányban a megkérdezettek közül, hogy a „világ egy alapvetően veszélyes hely”. Amiből akár az a következtetés is levonható, hogy a budapestiek számára nem a félelmek jelentik politikai identitásuk és cselekvésük alapját.

Noha a fenti kutatások kiindulópontot jelenthetnek a jövőre esedékes önkormányzati és európai parlamenti választási kampányok stratégiájának kialakításában, természetesen még számos kérdés nyitva marad ezek ismeretében is. Azt ugyanis nem tudjuk, melyek azok az érzelmek és/vagy értékek, amelyek a választáson való részvételt legerősebb mértékben befolyásolják a budapesti lakosok esetén.

Vajon tényleg az Orbánnal, Putyinnal, vagy az EU-ból való kilépéssel való riogatás működik majd esetükben is? Vagy a szociáldemokrata értékek határozottabb képviseletét várják el végre?

Az mindenesetre biztos,

és minél hosszabban zajlanak a nyilvánosságban az ellenzéki pártok belső pozícióharcai, minél később mernek elköteleződni egy középtávon is kiszámítható és követhető politikai stratégia mellett, annál inkább bizonytalanná válik majd szavazóik támogatása. Igen, Budapesten is.

A szerző az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa és az Andrássy Egyetem doktori hallgatója.

CÍMLAPRAJZ: Bukovics Martin / Azonnali