+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Farkas Eszter
2018. június 30. szombat, 15:47
Miközben az ellenzéki politikusok mind a vidéki építkezésről beszélnek, egy friss kutatás arról mesél, hogy a budapesti lakosok félnek legkevésbé a Fidesz-kormányzástól, valamint ők említik leghamarabb a migránsok beköltözését, mint ami legjobban aggasztja őket. Hogyhogy mégis ellenzéki fellegvár a főváros?

Az ellenzéki politikai elemzést és gondolkodást az elmúlt években nagy mértékben meghatározta, hogy a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok alapvetően Budapesten és a nagyvárosokban népszerűek. Budapest kulturálisan liberális, az itt élők kormányellenes tüntetésekre járnak, és nem csak a kormányzati médiából tájékozódnak a politikai eseményekről – leegyszerűsítve ezek az ellenzéki politikai elemzés kiindulópontjai.

 

Valóban, a legtöbb egyéni mandátumot Budapesten szerezték az ellenzéki pártok képviselői, a főváros tehát megvan, hátradőlhetnek, és indulhat a „Le kell menni végre vidékre hálózatot építeni!” című hősi mantra, amelyet persze a harmadik kétharmados választási vereség után sem felejtettek el hangoztatni ismert ellenzéki politikusok. 

 

Azért még lenne min gondolkodni

 

A Policy Solutions Magyar rémálom címmel publikált kutatása a budapesti lakosok félelmeivel kapcsolatosan számos összefüggésre mutat rá. Kiderül többek között, hogy egyéni szinten a budapestiek félnek legkevésbé attól, hogy az életük bizonytalanná, kiszámíthatatlanná válik, illetve hogy ők éreznek legnagyobb arányban félelmet attól, hogy valamelyik családtagjuk külföldre költözik.

 

Magyarország jövőjét illetően a budapesti lakosok jelentős része (67 százaléka) teljes mértékben vagy inkább bizakodó. Az egészségüggyel kapcsolatban a budapestiek 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tart a kórházi ellátások színvonalának romlásától: ezzel a megyeszékhelyen élők 66 százaléka van így. Ez annyiban érdekes, mert az elmúlt években pont a megyeszékhelyeken történtek a legjelentősebb egészségügyi beruházások, szemben Budapesttel, ahol az uniós támogatások szabályozása miatt nem jutottak uniós fejlesztési pénzek ilyesmire.

 

Az egyének félelmei tehát nem idomulnak feltétlenül az aktuális kormányzati politikához,

 

ami persze érthető: a jövedelmi helyzet, a kulturális beágyazottság, a világról kialakított percepciók mind befolyásolhatják, mi vált ki félelmet belőlünk.

 

A tanulmány közöl egy táblázatot, amelyből az látszik, lakóhelyi összehasonlításban a budapesti lakosok említik leghamarabb, hogy migránsok költöznek az országba, mint egy olyan eseményt, amely aggasztja őket Magyarország jövőjével kapcsolatban.

 

Ugyanezt ilyen nagy arányban csak a Fidesz-szavazók említik.

 

FORRÁS: Policy Solutions: Magyar rémálom

 

Egy másik táblázatból pedig kiderül, hogy a községben élők mellett a budapestiek azok, akik a legkevésbé féltik az országot a Fidesz kormányzásától.

 

FORRÁS: Policy Solutions: Magyar rémálom

 

Felvetődik a kérdés, hogy ha a budapestiek így rezonálnak a Fidesz félelemkeltő üzeneteire, akkor mi magyarázhatja az ellenzék viszonylagos politikai sikerét a fővárosban?

 

A magas életszínvonal tompítja a félelmeket

 

A budapestiek félelmeinek (illetve azok hiányának) gyökerét a magasabb életszínvonal mindenképpen befolyásolja. Minél magasabb a jövedelme ugyanis valakinek, az egzisztenciális félelmek háttérbe, az absztrakt félelmek pedig előtérbe kerülnek. A Budapesten élők vélhetően valóban kevésbé félnek a Fidesz-kormánytól, hiszen jóval kevésbé vannak egzisztenciális értelemben kiszolgáltatva a kormány gazdaságpolitikai tevékenységének, szemben például a vidéki városokban élőkkel – ez persze kormánnyal szembeni szimpátiát még korántsem jelent.

 

A migráció kapcsán sem pontosan tudjuk, hogy mi vált ki félelmet a megkérdezettekből: vajon a terrorizmustól, a munkahelyük elvesztésétől vagy a társadalom további polarizációjától tartanak-e leginkább.

 

A magyar társadalom politikai értékrendjét vizsgáló Politikai útmutató Magyarországhoz című tanulmány szerint a megkérdezettek közül a budapesti lakosok értenek egyet legkevésbé azzal az állítással, hogy „akkor igazán jó egy társadalomban élni, ha nincsenek jelentős különbségek gazdagok és szegények között”. Holott ezzel egyidőben a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésétől való félelem kifejezetten magas a magyar állampolgárok körében a Magyar rémálom című kutatás eredményei szerint. 

 

Azt persze fontos látni, hogy hiába a szociáldemokrata értékrend az irányadó a magyar társadalomban, ez nem eredményezi automatikusan a baloldali pártokra való szavazást.

 

Sőt, a szociáldemokrata értékek képviseletét a társadalom többsége a Fidesznek tulajdonítja, ami a magyar társadalom nagymértékű pártosságáról árul el sokat: az erősen párthoz kötődő szavazók hajlamosak vágyaikat és értékeiket az általuk támogatott pártokra vetíteni, függetlenül attól, hogy az adott párt programjában és kommunikációjában képviseli-e azt vagy sem.

 

Arra is fontos azonban odafigyelni, hogy noha a budapestiek nagy arányban nevezik meg a migránsok Magyarországra költözését, mint egy olyan eseményt, amely aggasztja őket Magyarország jövőjével kapcsolatban,

 

szintén ők értenek egyet legnagyobb arányban azzal, hogy „Magyarországnak előnye származik abból, ha más országokból emberek költöznek ide”.

 

Ez persze szintén sok mindent jelenthet, elképzelhető például, hogy a „migráns” és a „beköltöző” fogalmak máshogy csapódnak le a fővárosi válaszadók gondolkodásában.

 

Budapestről nézve a világ nem veszélyes

 

És ha már félelmek: a budapestiek gondolják legkisebb (17 százalékos) arányban a megkérdezettek közül, hogy a „világ egy alapvetően veszélyes hely”. Amiből akár az a következtetés is levonható, hogy a budapestiek számára nem a félelmek jelentik politikai identitásuk és cselekvésük alapját.

 

Noha a fenti kutatások kiindulópontot jelenthetnek a jövőre esedékes önkormányzati és európai parlamenti választási kampányok stratégiájának kialakításában, természetesen még számos kérdés nyitva marad ezek ismeretében is. Azt ugyanis nem tudjuk, melyek azok az érzelmek és/vagy értékek, amelyek a választáson való részvételt legerősebb mértékben befolyásolják a budapesti lakosok esetén.

 

Vajon tényleg az Orbánnal, Putyinnal, vagy az EU-ból való kilépéssel való riogatás működik majd esetükben is? Vagy a szociáldemokrata értékek határozottabb képviseletét várják el végre?

 

Az mindenesetre biztos,

 

jobb, ha az ellenzék elkezd megbarátkozni azzal a nem túl bonyolult és meglepő gondolattal, hogy Budapest sem fehér és fekete,

 

és minél hosszabban zajlanak a nyilvánosságban az ellenzéki pártok belső pozícióharcai, minél később mernek elköteleződni egy középtávon is kiszámítható és követhető politikai stratégia mellett, annál inkább bizonytalanná válik majd szavazóik támogatása. Igen, Budapesten is.

 

A szerző az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa és az Andrássy Egyetem doktori hallgatója.

 

CÍMLAPRAJZ: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás