+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2018. június 28. csütörtök, 08:50
Toroczkai László új pártja komoly versenytársa lesz a Jobbiknak, ami a Jobbik jövő évi választási eredményein is meglátszódhat majd, mondja az Azonnalinak a Political Capital elemzője. Hunyadi Bulcsú szerint a Fidesz pozícióját viszont aligha fenyegeti a Mi Hazánk.

Lett egy új párt a Jobbiktól és a Fidesztől is jobbra. Június 23-án tartotta zászlóbontó gyűlését a Mi Hazánk Mozgalom, ahol a Jobbikból kilépők, a néppártinak nevezett mérséklődő vonallal elégedetlenek bejelentették, a jövőben pártként működnek tovább. 

 

De Toroczkai aligha lesz új Vona Gábor.

 

Ezt már egy, a témával foglalkozó elemző mondja az Azonnalinak. Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital többek között szélsőjobboldalt is kutató elemzőjével jártuk végig, milyen esélyei lehetnek Toroczkai László ásotthalmi polgármester új alakulatának. A Jobbik volt alelnökében Hunyadi szerint megvan ugyan a potenciál, hogy jelentős politikai erővé emeljen egy szélsőjobboldali pártot, az viszont nehezen elképzelhető róla az eddigiek tükrében, hogy bármikor is konszolidálni akarná a mozgalmát.

 

Ha már az eddigiek: a Mi Hazánk felemelésében Toroczkainak a sok évnyi tapasztalata nagy segítségére lehet. A politikus nevéhez fűződik például a honlapja legfrissebb hírében románok Trianon évfordulója alkalmából történő legyilkolásáról ábrándozó Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, valamint a leginkább ennyire radikális Betyársereg megalapítása. Az előbbinek Toroczkai a mai napig tiszteletbeli elnöke. De ő volt a 2006-os tüntetések egyik vezéralakja is. 2010 óta tehát – még ha némileg háttérbe szorulva is – ő a magyar szélsőjobboldal egyik motorja.

 

Toroczkai nem hazudtolta meg önmagát most sem. Újdonsült pártja júniusi zászlóbontásán elmondott beszédének sarokpontját a népesedéspolitika, a kivándorlás, a cigányprobléma, az iszlamizáció, a genderelmélet és a politikai kommunikációs szakemberek által „kinevelt” politikusok kritikája adta. Ezek nagy része jól bevett szélsőjobboldali téma – világított rá Hunyadi Bulcsú, hozzátéve, hogy

 

Toroczkai előszeretettel használ antiszemita toposzokat, összeesküvés-elméleteket is. Vagyis ilyen tartalmú megszólalásokra is számítani lehet majd a mozgalom részéről.

 

„Azt nehéz megmondani, hogy a társadalom pontosan mekkora része szólítható meg ezekkel a témákkal. A felmérések mindenesetre azt mutatják, hogy a társadalom körülbelül kétharmada romaellenes, egyharmada antiszemita, az idegenellenesség a plafont közelíti, és csúcson a melegellenesség is. Szóval az biztos, hogy tekintélyes azok száma, akik nyitottak ilyen üzenetekre. Ennek részben az is oka, hogy a Fidesz már szélesebbre nyitotta a kaput, legitimált bizonyos beszédmódokat, és ez más témákra is átgyűrűzik” – magyarázza az elemző.

 

A frissen bejelentett párt másik arca, Dúró Dóra is komoly erőforrása lehet a Mi Hazánknak – tette hozzá Hunyadi. Ő hosszú ideig vezető szerepet töltött be a Jobbikban, mégsem mosódott egybe a néppártosodást hirdető pártelittel. Dúró például következetesen képviselte a romaellenességet az utóbbi évek újrapozícionálási erőfeszítései idején is.

 

Dúró Dóra parlamenti mandátuma és tevékenysége ezért nagyon fontos a Mi Hazánknak, sokat tehet hozzá a mozgalom megjelenéséhez és ismertebbé válásához.

 

Az új szélsőjobboldali formáció és a Jobbik viszonya sem megkerülhető. Hunyadi Bulcsú szerint itt nem az a lényeg, hányan léptek ki eddig és fognak ezután kilépni a Jobbikból Toroczkaiék kedvéért, hanem az, hogy ők kik, és milyen pozíciót töltöttek be a pártban. Az elemző szerint most azt látjuk, hogy regionális igazgatók, önkormányzati képviselők, megyei és helyi szervezeti vezetők, sőt, néhol komplett szervezetek álltak fel, és csatlakoztak Toroczkaihoz.

 

„A Fidesz után talán a legjobb országos lefedettséggel és szervezettséggel rendelkező Jobbik számára ez komoly nehézséget jelent. Hogy pontosan mekkorát, az csak a következő hónapokban, vagy esetleg az EP- és az önkormányzati választásokon fog kiderülni.”

 

Mindenesetre Hunyadi nem csupán a Mi Hazánk és a Jobbik, hanem a Mi Hazánk és a Fidesz között is versenyfutásra számít. Toroczkaiéknak ugyanakkor nehéz lesz meghatározniuk, pozícionálniuk önmagukat a Fideszhez képest, hiszen ha ma egy párt szélsőséges akar lenni Magyarországon, bizonyos témákban óhatatlanul átfedésben lesz a kormánypárttal, amely egy ideje milliárdokat költ arra az adófizetők pénzéből, hogy óriásplakátokon és sajtóhirdetésekben reklámozza bevándorlásellenességét. Ráadásul a Fidesznek nagy gyakorlata van abban, hogy kifogja a szelet a szélsőségesek vitorlájából.

 

További nehézséget jelenthet a mozgalom számára az országos szervezeti struktúra létrehozása, bár az eddigi csatlakozások alapján ezen a téren nem indulnak rosszul. A Mi Hazánk harmadik korlátja Hunyadi szerint a finanszírozás lehet. Erről eddig semmit nem tudunk. Ahogy az elemző rávilágított: a zászlóbontó rendezvény költségeinek egy részét magánadományokból tudták finanszírozni Toroczkai nyilatkozatai szerint. Neki már korábban is voltak sikeres adománygyűjtő akciói, részben nemzetközi szélsőjobboldali szereplők segítségével.

 

De egy párt működtetéséhez ennél jóval több pénzre van szükség. Egyelőre nem látható, hogy ezt honnan tudják majd előteremteni.

 

Hunyadi konklúziója szerint a Mi Hazánkból jelentősebb politikai erő is válhat, amely komoly veszélyt jelent a Jobbikra, az új párt a Fidesz pozícióját azonban nem fogja fenyegetni. A relatív veszélytelenség jeleként értelmezhető az is, hogy az utóbbi időben a Fidesz-közeli média mindent megtett, hogy felépítse Toroczkait a Jobbikkal szemben.

 

A szerző a Political Capital gyakornoka volt.

 

NYITÓKÉP: Mi Hazánk Mozgalom / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás