+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Katona Mariann
2018. június 23. szombat, 08:58
Feszült várakozás – talán ezzel lehetne leegyszerűsítve összefoglalni az MSZP-ben uralkodó hangulatot azután, hogy szoros küzdelemben, meglepő személyi összetételű vezetést választott magának múlt vasárnap a párt. Folytatódik-e a Tóth Bertalan – Mesterházy Attila harc? Tud-e együtt dolgozni az új elnök a helyettesének választott „Mesterházy-emberrel”? Tóth Bertalant mennyire befolyásolja Puch László? Erről beszéltek MSZP-s politikusok az Azonnalinak.

Legkevésbé az hiányzik most az egykori kormányzó erőből egy 12 százalékos, közepes méretűnek is nehezen nevezhető párttá zsugorodott MSZP-nek, hogy a küszöbön álló európai parlamenti, illetve a jövő őszi önkormányzati választások előtt a belső harcokra menjen el az energia. Márpedig ettől a közösségtől az ilyen magatartás egyáltalán nem idegen.

 

Ráadásul a pártvezetésért folytatott harc mentén most egy éles törésvonal egyértelműen kirajzolódik. A tisztújítás végére Tóth Bertalan és Mesterházy Attila versengett egymással, az eredmény szoros volt, de 54-46 százalékos arányban végül Tóth Bertalan lett az elnök. Most az a kérdés, béke lesz-e ezután, vagy folytatódik a harc Tóth Bertalan és Mesterházy Attila, illetve a mögöttük álló erőcsoportok között.

 

Tóth Bertalan kompromisszumképtelen, Mesterházy pedig képtelen visszahúzódni?

 

A vélemények széles skálán mozognak, ám az leszűrhető belőlük, hogy egyelőre ugyan fegyverszünet van, de csak idő kérdése, hogy meddig. Szocialista politikusokkal folytatott beszélgetéseinkből az derült ki, hogy egyelőre „mindkét oldal” kivár. Ez most egy igen törékeny egyensúly, és egyaránt arra számítanak, hogy majd a másik teszi meg az első támadó lépést, amire azután nyilván reagálnak.

 

„Tóth Bertalannak elnökként kompromisszumra kellene törekednie, de nem fog neki menni.” Ezt mondja az egyik oldal.

 

Arra hivatkoznak, hogy az új elnök szerintük bosszúálló. Példát is hoztak, mégpedig azt, hogy a megyei elnöki választások alkalmával hiába tette le a voksát először amellett, hogy Szakács László legyen a baranyai vezető, egy félmondatán állítólag megsértődött, és körei elindítottak egy ellenjelöltet. Más kérdés, hogy végül Szakács László húzta be az elnökséget.

 

 „Mesterházy Attilának most vissza kellene húzódnia, de nem fogja kibírni.” Ezt már a másik oldal mondja.

 

Szerintük ugyanis nem fog beletörődni abba, hogy elveszítette a küzdelmet. Ráadásul bírálói szerint már csak azért sem választja most az inaktivitást, mert akkor elképzelhető, hogy Tóth és csapata meg tudja állítani a szocialisták lejtmenetét, márpedig az lenne az érdeke, hogy egy sikerben ő is részes legyen.

 

Habár a pártnak – legalábbis ha tényleg ellenzéki pártként képzelik el a jövőjüket – nyilvánvalóan nem használ a belső harc, mégis mintha tűkön ülve várnák, hogy az ellenoldal megkezdje az offenzívát.

 

Tóth Bertalant egyébként erőskezűnek nem igazán tartják, de ismerői szerint a konfliktus elől egyáltalán nem ugrik el, nem fél Mesterházytól, és igenis beleáll a küzdelembe, ha úgy hozza az élet.

 

Ráadásul az utóbbi időben fel is sorakoztak mögötte olyan, lobbierővel bíró erőcsoportok, mint a „régi motoros” Lendvai Ildikó és Kovács László, a budapesti elnök Molnár Zsolt, vagy éppen a korábban Mesterházyhoz húzó frakciótagok, mint Harangozó Tamás és testvére, de lehetne említeni Bangóné Borbély Ildikót is. Emellett a szintén most megválasztott országos elnökségben is többséggel bír, nem beszélve arról, hogy az elnök személye azért mindig élvez egyfajta elsőbbséget.

 

Mesterházy Attilát sem kell félteni, komoly hátországot tudhat maga mögött főként a megyei elnöki szinten és a küldöttek között, nála már senki sem kérdőjelezi meg az erőskezűséget. Bár többek szerint már közel sincs akkora befolyása, mint néhány évvel ezelőtt volt, a parlamenti frakcióban már nem ülnek ott az emberei, a kongresszuson elért eredménye azért semmiképpen sem arra utal, hogy őt le lehetne írni.

 

Tóth Bertalan és Puch László

 

Tóth Bertalan kapcsán megkerülhetetlen személy az egykori MSZP-s pártpénztárnok, médiatulajdonos, vállalkozó, vagyis Puch László. Van, aki konkrétan Puch László emberének hívja az új elnököt, ám azt senki sem vitatja el, hogy jó kapcsolat van köztük, amelynek gyökere baranyai származásuk.

 

Habár Puch a nyilvánosság előtt egy jó ideje nem vesz részt a szocialista párt ügyeinek alakításában, forrásaink szerint a befolyása nem elhanyagolható. Már csak azért sem, hiszen több képviselő is az egyik cégétől bérli az irodáit, a parlamenti frakciónak is van tanácsadói szerződése az érdekeltségével, de nem elhanyagolható az sem, hogy mi jelenik meg a szintén Puch Lászlóhoz tartozó Népszavában.

 

Egyesek szerint tehát jelenleg nem egy szuverén elnöke van az MSZP-nek.

 

Mások szerint azonban ez nagyon túlzó, inkább emberi kapcsolat van Puch és Tóth között. Azt szinte mindenki tényként kezeli, hogy Puch Lászlóval a gazdasági érdekeltségei miatt a szocialisták mindenkori elnökének kompromisszumra kell törekednie: így volt ez a korábbi vezetők, vagyis Molnár Gyula, Tóbiás József és Mesterházy Attila idején is. Ebben most még lehetőséget is látnak azok, akik Tóth Bertalan mellett tették le a voksukat.

 

Legalább két EP-képviselő és szemmel látható számú polgármester az elvárás

 

Tóth Bertalan mandátuma két évre szól, ám azt mindenki elismeri, hogy a jövő tavaszi EP- és az őszi önkormányzati választás vízválasztó lesz. Természetesen nincs kimondva, hogy addig szól az elnökség, de

 

a felszín alatt azért mindenki tudja, hogy a következő év alapvetően határozza meg nemcsak a pártvezetés, valójában az egész szocialista párt sorsát.

 

Az elvárás az, hogy Brüsszelbe legalább két, de inkább több képviselőt is ki tudjanak küldeni, az MSZP folyamatosan növelje támogatottságát és a helyhatósági voksoláson is – ha nem is a tarolás a cél –, szemmel látható számú polgármesteri posztot szerezzenek.

 

Ám mint mindig, most is az a kérdés, hogy mindezt hogyan. Az elnök bírálói a konkrét stratégiát hiányolják, nem mintha az áprilisi parlamenti választáson, vagy éppen az azt megelőzőkön lett volna sikert hozó forgatókönyv. Tóth támogatói ugyanakkor azzal érvelnek, hogy többek között éppen az ő indítványára fogadtak el már most egy olyan javaslatot, ami a helyi szervezeteknek ad lehetőséget helyben az együttműködésekre, kizárva a szélsőséges jelölteket.

                 

Mit kezd Tóth Mesterházy helyettes-jelöltjével?

 

Érdemes megemlíteni, hogy a pártvezetésben azért egy érdekes helyzet is kialakult. Tóth Bertalan mellett ugyanis Ujhelyi István pályázott a helyettesi posztra, míg Mesterházy Attila Szakács Lászlóval indult. A kongresszus végül Tóth Bertalant választotta elnöknek, helyettese viszont egy igen kiélezett harcban – 51-49 százalékkal – Szakács László lett. Vagyis egy „vegyes páros” nyert.

 

A számokból világosan látszik, hogy Tóth Bertalan támogatói közül nem mindenki akarta Ujhelyi Istvánt is magas szinten látni, ezért inkább átszavaztak Szakács Lászlóra.

 

Forrásaink szerint ennek egyszerű oka van: a Brüsszelben EP-képviselőként dolgozó Ujhelyi – aki ráadásul tavaly saját mozgalmat alapított RED néven – párton belül nem tartozik a legnépszerűbb politikusok közé. 

 

Ujhelyi ellen nem feltétlenül csak európai parlamenti munkája szól: év elején az Azonnalinak azt mondta, nem biztos, hogy lesz MSZP 2018 után, és még arra sem adott egyértelmű választ, hogy az MSZP listáján indul-e a 2019-es EP-választáson.

 

Szakács László ellenben főállásban tudja most a feladatait végezni. Abban alapvetően egyetértés van a szocialisták között, hogy hiába tervezték másként, az elnök és helyettese együtt tud majd dolgozni. Régóta ismerik egymást, mindketten Baranya megyéből származnak, ráadásul az előző parlamenti ciklusban már kipróbálták magukat hasonló felállásban: akkor Tóth Bertalan frakcióvezető, míg Szakács László az egyik helyettese volt.

 

FOTÓ: Tóth Bertalan Facebook-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyhónapos szünet után megújul és visszatér az Azonnali podcastja, a Helyzet – új formátummal, logóval és tartalommal. Tartsatok velünk!

A Képzőművészeti Központ épülete hétfőn gyulladt ki, a pár éve felújított orgonát sem biztos, hogy meg lehet-e menteni.

Nem volt már hova beszállítaniuk, az éttermek bezártak a lockdown miatt.

Budapestről már csak Szkopjéba és Podgoricába lehet repülni.

Mint írják, az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja az európai polgárok hangját, és hiányzik belőle az empátia az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szemben.

A huszonhároméves ötletgazda szerint szakítani kell azzal, hogy a király többet ér, mint a dáma, mert azt üzeni, hogy a nők kevesebbet érnek, mint a férfiak.

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás