Lesz háború az MSZP-ben?

Legkevésbé az hiányzik most az egykori kormányzó erőből egy 12 százalékos, közepes méretűnek is nehezen nevezhető párttá zsugorodott MSZP-nek, hogy a küszöbön álló európai parlamenti, illetve a jövő őszi önkormányzati választások előtt a belső harcokra menjen el az energia. Márpedig ettől a közösségtől az ilyen magatartás egyáltalán nem idegen.

Ráadásul a pártvezetésért folytatott harc mentén most egy éles törésvonal egyértelműen kirajzolódik. A tisztújítás végére Tóth Bertalan és Mesterházy Attila versengett egymással, az eredmény szoros volt, de 54-46 százalékos arányban végül Tóth Bertalan lett az elnök. Most az a kérdés, béke lesz-e ezután, vagy folytatódik a harc Tóth Bertalan és Mesterházy Attila, illetve a mögöttük álló erőcsoportok között.

Tóth Bertalan kompromisszumképtelen, Mesterházy pedig képtelen visszahúzódni?

A vélemények széles skálán mozognak, ám az leszűrhető belőlük, hogy egyelőre ugyan fegyverszünet van, de csak idő kérdése, hogy meddig. Szocialista politikusokkal folytatott beszélgetéseinkből az derült ki, hogy egyelőre „mindkét oldal” kivár. Ez most egy igen törékeny egyensúly, és egyaránt arra számítanak, hogy majd a másik teszi meg az első támadó lépést, amire azután nyilván reagálnak.

Arra hivatkoznak, hogy az új elnök szerintük bosszúálló. Példát is hoztak, mégpedig azt, hogy a megyei elnöki választások alkalmával hiába tette le a voksát először amellett, hogy Szakács László legyen a baranyai vezető, egy félmondatán állítólag megsértődött, és körei elindítottak egy ellenjelöltet. Más kérdés, hogy végül Szakács László húzta be az elnökséget.

Szerintük ugyanis nem fog beletörődni abba, hogy elveszítette a küzdelmet. Ráadásul bírálói szerint már csak azért sem választja most az inaktivitást, mert akkor elképzelhető, hogy Tóth és csapata meg tudja állítani a szocialisták lejtmenetét, márpedig az lenne az érdeke, hogy egy sikerben ő is részes legyen.

Habár a pártnak – legalábbis ha tényleg ellenzéki pártként képzelik el a jövőjüket – nyilvánvalóan nem használ a belső harc, mégis mintha tűkön ülve várnák, hogy az ellenoldal megkezdje az offenzívát.

Tóth Bertalant egyébként erőskezűnek nem igazán tartják, de ismerői szerint a konfliktus elől egyáltalán nem ugrik el, nem fél Mesterházytól, és igenis beleáll a küzdelembe, ha úgy hozza az élet.

Ráadásul az utóbbi időben fel is sorakoztak mögötte olyan, lobbierővel bíró erőcsoportok, mint a „régi motoros” Lendvai Ildikó és Kovács László, a budapesti elnök Molnár Zsolt, vagy éppen a korábban Mesterházyhoz húzó frakciótagok, mint Harangozó Tamás és testvére, de lehetne említeni Bangóné Borbély Ildikót is. Emellett a szintén most megválasztott országos elnökségben is többséggel bír, nem beszélve arról, hogy az elnök személye azért mindig élvez egyfajta elsőbbséget.

Mesterházy Attilát sem kell félteni, komoly hátországot tudhat maga mögött főként a megyei elnöki szinten és a küldöttek között, nála már senki sem kérdőjelezi meg az erőskezűséget. Bár többek szerint már közel sincs akkora befolyása, mint néhány évvel ezelőtt volt, a parlamenti frakcióban már nem ülnek ott az emberei, a kongresszuson elért eredménye azért semmiképpen sem arra utal, hogy őt le lehetne írni.

Tóth Bertalan és Puch László

Tóth Bertalan kapcsán megkerülhetetlen személy az egykori MSZP-s pártpénztárnok, médiatulajdonos, vállalkozó, vagyis Puch László. Van, aki konkrétan Puch László emberének hívja az új elnököt, ám azt senki sem vitatja el, hogy jó kapcsolat van köztük, amelynek gyökere baranyai származásuk.

Habár Puch a nyilvánosság előtt egy jó ideje nem vesz részt a szocialista párt ügyeinek alakításában, forrásaink szerint a befolyása nem elhanyagolható. Már csak azért sem, hiszen több képviselő is az egyik cégétől bérli az irodáit, a parlamenti frakciónak is van tanácsadói szerződése az érdekeltségével, de nem elhanyagolható az sem, hogy mi jelenik meg a szintén Puch Lászlóhoz tartozó Népszavában.

Mások szerint azonban ez nagyon túlzó, inkább emberi kapcsolat van Puch és Tóth között. Azt szinte mindenki tényként kezeli, hogy Puch Lászlóval a gazdasági érdekeltségei miatt a szocialisták mindenkori elnökének kompromisszumra kell törekednie: így volt ez a korábbi vezetők, vagyis Molnár Gyula, Tóbiás József és Mesterházy Attila idején is. Ebben most még lehetőséget is látnak azok, akik Tóth Bertalan mellett tették le a voksukat.

Legalább két EP-képviselő és szemmel látható számú polgármester az elvárás

Tóth Bertalan mandátuma két évre szól, ám azt mindenki elismeri, hogy a jövő tavaszi EP- és az őszi önkormányzati választás vízválasztó lesz. Természetesen nincs kimondva, hogy addig szól az elnökség, de

Az elvárás az, hogy Brüsszelbe legalább két, de inkább több képviselőt is ki tudjanak küldeni, az MSZP folyamatosan növelje támogatottságát és a helyhatósági voksoláson is – ha nem is a tarolás a cél –, szemmel látható számú polgármesteri posztot szerezzenek.

Ám mint mindig, most is az a kérdés, hogy mindezt hogyan. Az elnök bírálói a konkrét stratégiát hiányolják, nem mintha az áprilisi parlamenti választáson, vagy éppen az azt megelőzőkön lett volna sikert hozó forgatókönyv. Tóth támogatói ugyanakkor azzal érvelnek, hogy többek között éppen az ő indítványára fogadtak el már most egy olyan javaslatot, ami a helyi szervezeteknek ad lehetőséget helyben az együttműködésekre, kizárva a szélsőséges jelölteket.

Mit kezd Tóth Mesterházy helyettes-jelöltjével?

Érdemes megemlíteni, hogy a pártvezetésben azért egy érdekes helyzet is kialakult. Tóth Bertalan mellett ugyanis Ujhelyi István pályázott a helyettesi posztra, míg Mesterházy Attila Szakács Lászlóval indult. A kongresszus végül Tóth Bertalant választotta elnöknek, helyettese viszont egy igen kiélezett harcban – 51-49 százalékkal – Szakács László lett. Vagyis egy „vegyes páros” nyert.

Forrásaink szerint ennek egyszerű oka van: a Brüsszelben EP-képviselőként dolgozó Ujhelyi – aki ráadásul tavaly saját mozgalmat alapított RED néven – párton belül nem tartozik a legnépszerűbb politikusok közé. 

Ujhelyi ellen nem feltétlenül csak európai parlamenti munkája szól: év elején az Azonnalinak azt mondta, nem biztos, hogy lesz MSZP 2018 után, és még arra sem adott egyértelmű választ, hogy az MSZP listáján indul-e a 2019-es EP-választáson.

Szakács László ellenben főállásban tudja most a feladatait végezni. Abban alapvetően egyetértés van a szocialisták között, hogy hiába tervezték másként, az elnök és helyettese együtt tud majd dolgozni. Régóta ismerik egymást, mindketten Baranya megyéből származnak, ráadásul az előző parlamenti ciklusban már kipróbálták magukat hasonló felállásban: akkor Tóth Bertalan frakcióvezető, míg Szakács László az egyik helyettese volt.

FOTÓ: Tóth Bertalan Facebook-oldala