+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2018. június 21. csütörtök, 09:55
Az I. világháború végén nem annyira magyarellenes bosszú vezette a győzteseket, hanem az, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia, minden politikai gondja ellenére egy teljesen jó, életképes dolog lett volna.

Ez a cikk a Miniszterelnök Úr kedvenc témáiból fog kettőről szólni. Először azonban arról, hogy mi visz rá engem arra, hogy ilyenek jussanak eszembe?

 

  • Ez a hír arról, hogy a magyar bajnokságból két csapat a szlovák hokibajnokságba vágyik, miután egy már rég az osztrákban játszik.
  • Ez az interjú az Azonnalin.
  • A minden júniusban aktuális nemzethy jajgatás Trianon miatt.

 

Tehát hogy jön egymáshoz Trianon és a foci?

 

Sokszor leírtam már, sok helyen, hogy az I. világháború végén nem annyira magyarellenes bosszú vezette a győzteseket, hanem az, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia, minden politikai gondja ellenére egy teljesen jó, életképes dolog lett volna, ha nem robbantják szét az etnikai és politikai feszültségek, ha a bécsi és a budapesti kormány valamikor az 1890-es években át tud állni föderatív berendezkedésre.

 

Intő példa a szoros EU-t akaróknak: az igazság a mostani atomizált nemzetállami Közép-Európa és a népek önrendelkezési jogát semmilyen módon el nem ismerő Monarchia között van.

 

Ez a Monarchia egyre fejlettebb volt, még ha óriási különbségek is voltak egy bukovinai és egy prágai állampolgár életszínvonala között. De lendületben levő ipara, gyorsan fejlődő infrastruktúrája, jól szervezett oktatása volt. (A legtöbb helyen.) Vallásilag nagyjából toleráns volt, a jogi keretek nagy lépésekkel lettek egyre egységesebbek. Olyan (ma kevéssé ismert) szellemóriások dolgoztak, mint Fényes Elek vagy Keleti Károly, akik tevékenysége lehetővé tette ennek a nagy és sokféle területnek a megszervezését, hiszen rendben volt a statisztika.

 

Az I. világháború előtti méret, amely Lembergtől Szarajevóig, Pólától Brassóig, Aradtól Prágáig fogta össze az országokat, tette igazán veszélyessé a Monarchiát. Ez az a méret, amelyikben a pilseni Skoda műveknek már nem kell egymás torkát szorongatni a budapesti Ganz-zal, hiszen pont elég nagy piac ez. Bőven terem munkaerő, mindennek van piaca. Akkora fejletlen területek voltak (vannak), amelyek még évtizedekig elegendő teret adtak (adnak) az expanziónak.

 

Mindent lehet nagy, méretgazdaságos volumenben csinálni. Ezt kellett szétrobbantani.

 

Hogy ennek az ideológiai alapja épp az volt, hogy a kisantant államok nemzeti törekvéseit állították szembe a magyar „elnyomással”, az kábé mindegy volt. Más ideológiai alapon is ez történt volna. Ugyanúgy a sok, kicsit egymásra acsarkodó vesztes ország létrehozása volt a cél.

 

De mi van a focival?

 

Tegyük fel, hogy ma van Monarchia. Értelmetlen dolog arról beszélni, hogy a Diósgyőr vagy az Újpest a magyar vagy a szlovák bajnokságban játszik. Hiszen van ugyan magyar és szlovák bajnokság – mert valakinek eszébe jutott időközben Szlovákiának címert és zászlót adományozni, és mert I. György császárunk szlovák nagyfejedelem is amellett, hogy magyar király –, de a nagycsapatok a Császári és Királyi Elismert Szuperliga tagjai, ahol egy bajnokságban játszik a tiroli-karintiai, a horvát, a székely, a szlovák és a magyar hoki minden elitcsapata.

 

Egy 70-80 milliós ország tévés-reklámos piacán árulják a reklámidőt és a mezszponzori szerződéseket. A Császári és Királyi Kupát a bajnokság végén, 25 millió tévénéző szeme láttára az uralkodó valamelyik belső titkos unokatestvére (szörényi és macsói bán, kassai gróf és pólai tiszteletbeli flottafőparancsnok, a Sárkány, a Szent György és az Aranygyapjas rend lovagja) adja át.

 

A focibajnokság ugyanez. Az Összbirodalmi Szuperliga idei bajnoka (természetesen) a Ferencváros, amely Pozsonyban az Összbirodalmi Szuperkupáért játszik a kupagyőztes Croatia Zágrábbal, miután utóbbi 4-0-ra elpicsázta a Kupadöntőn az esélyesebbnek tartott Kassát. A pozsonyi I. Ferencz József Stadion 80 ezer nézője mellett nézik a meccset természetesen az egész Monarchiában, de közvetítik például Kínában is, mivel a K.u. K. Szuperliga simán a német vagy az angol bajnokság szintjén van.

 

Érdekes utópia, ugye?

 

És mégis, jelenleg mi akadályozza meg a szlovák, a román, az osztrák és a magyar hokiszövetséget, hogy összehozzanak egy szuperligát? Vagy a focistákat? Vagy a kézilabdásokat?

 

Simán meg lehetne ma is csinálni.

 

Nem hinném, hogy bárki rossz ötletnek tartaná, hogy a Szeged és a Veszprém olyan bajnokságban kézilabdázzon, ahol hétről hétre szembejön a délszláv elit, és van 7-8 BL-szinten játszó csapat. Minden bizonnyal a foci sem lenne akkora mocsár, ha mondjuk a Rapid Wien tömné ki néha a magyar csapatokat, megmutatva, hogy a Real Madridról egyelőre fölösleges álmodozni. Minden bizonnyal a szponzoroktól is jobban lehetne pénzt kérni, ha arról lenne szó, hogy a meccset megnézi 9,5 millió magyaron kívül még 23 millió román, 8,5 millió osztrák, 4 millió horvát.

 

Nyilván nagyon ki kell ezt találni, hogy működőképes legyen, de az út előre erre van. Mi az akadálya ennek? Trianon.

 

Csak nem úgy, ahogy gondolják, hogy előbb a gonosz nemzetközi izé adja vissza, amit elvett, és aztán majd a magyar lángész megvalósítja azt, amire a buta tótok nem képesek. Ugyan.

 

Arra kellene rájönni, hogy minél előbb kötjük össze az elszakadt szálakat, annál hamarabb lesz egyre kisebb jelentősége annak, hogy hol húzódnak a határok. És annál hamarabb lesz mindenki gazdagabb annál, minthogy a szomszéd elleni gyűlölködéssel legyen elfoglalva.

 

A háborúkat meg le lehet játszani a focipályán.

 

Ésik Sándor írása a Diétás Magyar Múzsán is megjelent, tessék lájkolni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás