+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Farkas Eszter
2018. június 20. szerda, 09:18
A kutatók listázásával nem a CEU-ügyet játsszák el megint. Most nem bűnbakot akar a Fidesz teremteni, hanem csak felméri az MTA-n belüli erőviszonyokat.

„Hát értünk is eljöttek”, „engem is listázhattak volna” – nagyjából ebbe a két irányba illeszthetőek azok a reakciók, amelyeket a Figyelő kedden megjelent, MTA-s munkatársakat listázó cikkére adtak a környezetemben. Ismerőseim között sok az akadémikus, magam is az MTA munkatársa volnék. Harag van, felháborodás, illetve ezzel egyidőben elkeseredettség, mivel „nincs mit tenni, ezt is keresztülviszik, mint minden eddigi tervüket”.

 

Én például azok közé tartozom, akik értetlenül állnak az előtt, miért nem kerültek rá a listára,

 

miközben számos – egyébként kiváló szakmai teljesítményt nyújtó – hasonló státuszban lévő fiatal kollégám neve ott szerepel.

 

Ha keveset írunk, az a baj; ha sokat, ami nem tetszik, akkor az a baj

 

Pedig a listázás egyik szempontja a cikk ismeretlen írói szerint is pont az volt, hogy megnézték: a nyilvános kutatói MTMT-profilok alapján kik azok, akiknek kevés publikációja született az elmúlt években. A kényes témákat feszegető társadalomtudósok mellett a lábukat lógató álmodozó bölcsészeket is keresgélték.

 

Persze egy nemzetközi akadémiai folyóiratcikk minimum egy év alatt születik, de gyakran inkább több idő kell hozzá, egy hazai talán fél év alatt van meg. És a fiatal kutatóknak elsősorban a disszertációjuk írására, doktori kutatásukra kell koncentrálniuk, az pedig 3-4 év kutatói munka, míg beérik. Ezt gondolom nem vették számításba a cikk írói.

 

Bár azt sejtem, hogy ha több publikációnk lenne, akkor meg a témáinkba kötnének bele,

 

mint tették azt a cikk első felében olyan elismert kutatókkal, akikre felnézek a munkám során. Szomorú és dühítő ez az egész egyszerre.

 

Ki kell állnunk az igazságtalansággal szemben, még ha gumicsont is

 

Valahol igaza van az Indexnek amikor azt írja: „készül egy lista, ami valójában csak a felháborodott válaszírások révén kerül be ténylegesen a köztudatba”. Persze. Tehetnénk úgy, mintha ez a lista meg sem született volna.

 

Hiszen hányan olvassák a Figyelőt a kormányoldalon, kihez fog eljutni abban a buborékban a hír? Nyilván hatékonyabb lett volna a Lokál című napilapba betenni, ha valóban szavazóik ismételt elrettentését akarták volna elérni. Aztán persze még ez is eljöhet.

 

Véleményem szerint a cél most nem feltétlenül azonos azokkal, amelyek például a CEU vagy akár a civil szféra elleni támadásokhoz vezettek.

 

A Fidesznek most nem az a célja, hogy újabb társadalmi bűnbakot, utálnivalót, félnivalót teremtsen. Inkább csak fel akarják mérni, hogy az MTA munkatársai és döntéshozói részéről ki van velük, és ki ellenük.

 

Egy belső feszültségektől összezavart, bizonytalan szervezetet sokkal könnyebb saját döntési hatáskör alá vonni, mint egy autonóm, egységeset.

 

A történet tehát vélhetően a középosztálybeli értelmiségi közegben ragad majd, de az még nem jelenti azt, hogy nekünk, pont az érintetteknek el kéne nyomnunk a felháborodásunkat. Akár gumicsont, akár nem, ki kell állnunk az igazságtalansággal szemben.

 

A kérdés persze – mint minden, nyílt, ellenzékkel szembeni politikai támadás esetén –, hogy hogyan reagál az érintett csoport, illetve az őket támogatók. Lejátszódik-e ismételten – már számolni sem akarjuk, az elmúlt nyolc évben hányadjára – a felháborodás, facebookos vélemény-nyilvánítások, petíciók, tüntetések és hazamenetel forgatókönyve, vagy tudnak az MTA munkatársai most okosabbak lenni?

 

Meglátjuk.

 

Végülis az egzisztenciájuk és szakmai autonómiájuk forog kockán.

 

A szerző az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa és az Andrássy Egyetem doktori hallgatója.

 

Hírszolgáltatás

Az élet meg minden podcast negyedik adásának vendége volt Belényi Dániel, aki beutazta a világot, és ebben még a death metál is segített neki.

Gumiszabállyal védené a képviselők magánéletét a Fidesz. Kérdés, mi számít szerintük zaklatásnak.

Az ezüstérmes válogatott többek között a fasiszta Thompsont kérte fel, hogy énekével köszöntse őket Zágrábban.

Az Azonnali körbekérdezte az ellenzéket, támogatják-e valahogy Pásztó jelenlegi független polgármesterét az időközi választás kampányában.

Mint a bíró okos lánya: elmennek Tusnádfürdőre, de a pódiumbeszélgetésen és Orbán Viktor beszédén nem vesznek részt a szocialista politikusok.

A hét kérdése

Lassan elfogynak a felelősségre vonható LMP-s politikusok. Merre keressen új alanyokat a párt etikai bizottsága? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Fesztivál, szabadegyetem, tábor: július 16-tól 22-ig a Gombaszögi-völgyben.

Július 20-án, vendég a Csaknekedkislány.

A legendás rockzenekar július 24-én lép fel a Budapest Arénában.

Július 25. és 28. között ismét a fémzene lesz főszerepben Székesfehérváron.

Kibékülés-történetek a pannonhalmi apátság múltjából. Ősz végéig a főmonostorban.

Ezt is szerettétek

Az Azonnali megkérdezte a budapesti utca emberét.

Milyen ígéret alapján választott polgármestert Józsefváros?

A déli szomszédnál épp megy az orbánista államfő és az EU-párti miniszterelnök küzdelme!

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás