+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2018. június 19. kedd, 21:15
Ezt a végtelenül kártékony összefogásos dumát, ami csak arra jó, hogy a szar továbbra is a víz felszínén úszhasson, el lehet felejteni.
Azt írja Ungváry Krisztián, hogy bojkottálni kell az EP választásokat. Rosszul mondja.

 

Egyrészt, az EP választások 2019. május végén lesznek. Az még nagyon-nagyon sokára lesz. A következő egy hónapban lesz visegrádi csúcs, EU-csúcs, Orbán-látogatás Berlinben, és nem lennék meglepődve egy Seehofer-Orbán vagy Söder-Orbán találkozón sem. Addig nagyon sok minden változni fog a világgazdaságban és a világpolitikában. Lehet, hogy lesz valami nagy Macron-Merkel kiegyezés, lehet, hogy Merkel helyett már Söder fogja vezetni Németországot. Az is lehet, hogy Seehoferék tényleg lezárják a német határt, és hirtelen majd nekünk kell ráébredni, hogy mégiscsak milyen jó volt, hogy azt a másfélmillió embert eddig a német költségvetés terhére etették.

 

Egy év alatt a politikában rengeteg dolog történhet. Meglehet, valóban az fog történni, hogy Orbán addigra nemhogy gleichschaltolja az Alkotmánybíróságot, hanem bezáratja (én örülnék neki, jobban lennénk enélkül a szánalmas gittegylet nélkül). Az is lehet, hogy addigra munkásőrök állnak majd a szavazófülkék mellett és rendszeresek lesznek a lincselések, ahol felhergelt lumpenprolik fognak minden migránssimogatónak vélt alakokat a fára húzni. Lehet, hogy jegyrendszer lesz, pestis és kolera.

 

Meg az is lehet, hogy addigra egy Merkel-(Söder)-Macron alku miatt be lesz vezetve az EU-ügyészség, Orbán népszerűsége – mint általában a ciklus közepén – a béka segge alatt lesz.

 

Be kell szüntetnie a CSOK-os és növekedési hiteles pénzosztásokat, kamatot kell emelnie a zuhanó forint miatt, vissza kell emelnie az ingatlanáfát és zátonyra fut a rezsicsökkentés az energiahordozók áremelkedése miatt és 500 forint lesz a benzin.

 

Mi fog ebből megvalósulni? Nem tudom.

 

De nem is most kell ezt tudni.

 

Nem most kell olyan döntéseket hozni, hogy akkor most indulunk vagy nem az EP-választásokon. Most kell minden politikai pártnál meghozni személyi döntéseket (az MSZP, a Jobbik, a Momentum túl is van a dolgon) most kell elhatározni, hogy mi lesz az a politikai üzenet, ami jobban hangzik annál, hogy „mindegy, csak ne Orbánt”.

 

Most kell kitalálni, hogy mit fognak mondani a választóknak, mire építenek kampányt és arcokat. Ugyanaz a képlet, mint 2017. szeptemberében. Van egy nyár ezt megbeszélni, kitalálni, leírni, szeptembertől novemberig stratégiává alakítani és belevágni a munkába novemberben, hogy januárban már full kampányüzemmód legyen. Aztán januárban esetleg lehet úgy dönteni, hogy mégse állunk bele. De ha netán mégis, akkor már késő lesz terveket kovácsolni.

 

És van itt még egy szempont. Macron.

 

Nem lehet tudni, hogy Macron mennyire akarja/tudja átvenni az irányítást az EPP fölött. Az biztos, hogy az EU déli országaival és a Benelux államokkal megpróbál egy pro-EU-reform frakciót szervezni. Ezek, kiegészülve a balti államokkal már elég sok tagot jelentenek. És ezekben az országokban az ottani EPP-tagpártokat elég rosszul érinti Orbán EPP-tagsága. Orbán sok ilyen pártban érte el, hogy Merkel által hibásan megtűrt despotaként gondoljanak rá. A kerítés pedig már kész van, a közös menekültpolitika pedig végvári hős szerepünk végét jelentheti. Lehet, támogatnának valami alternatív pártot.

 

Mindez pedig felveti annak a lehetőségét, hogy a korábbiaknál direktebben támogassanak EP-választási kampányokat. Abban biztos vagyok, hogy Gyurcsány Ferenc vagy az MSZP még véletlenül se hagy ki egy ilyen lehetőséget.

 

Az a párt, amelyiknek a komplett szavazótábora az EU-t szerető, az EU-ban felnőtt szavazópolgárokból áll, különösen jó lehetőséget fog kapni arra, hogy megmutassa oroszlánkörmeit.

 

Ráadásul mindezt egy olyan választáson, ahol arányos rendszer van, vagyis nem vesznek el az 5-10 százalékos szavazatok. Ahol

 

ezt a végtelenül kártékony összefogásos dumát, ami csak arra jó, hogy a szar továbbra is a víz felszínén úszhasson, el lehet felejteni,

 

hiszen az arányos elosztás miatt különösebb értéke nincsen. Ahol a lista első tíz helyére fel lehet tenni tíz embert úgy, hogy a szlogen ez legyen: „összéletkor: 290 év. EU-s tapasztalat: 150 év. Mi értünk az EU-hoz” – vagy valami ilyesmi. Ezen a választáson sokkal kisebbet lehet majd csalni, mint a parlamenti választásokon, maga a rendszer sokkal kevésbé alkalmas rá.

 

Bojkottálni? Nem tudom, mi lesz itt egy év múlva, de nagyon meglepne, ha ez lenne a jó döntés.

 

Ez a poszt a Diétás Magyar Múzsán is megjelent, ott lehet lájkolni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A román szocdemeknek is kínos politikusok csoportosan átléptek egy román zöldpártba, amit a háttérből egy volt szélsőjobbos politikus mozgat.

Mindkét fél eltökélt, hogy tető alá hozzák a megállapodást, azonban Párizs továbbra se enged London követeléseinek a halászat ügyében.

Mostantól „Eszem-iszom, dínom-dánom” a párt programjának neve, mert a Jobbik „egy bránerre emlékeztető" tagja ezzel a rigmussal cikizi őket.

A bíró szerint az ajánlatot visszautasították, a volt katalán elnök pedig úgy gondolja, hogy megint csak a függetlenségi mozgalmat akarják megfúrni.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás