+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. június 19. kedd, 10:15
Németországot május vége óta egy szexuális gyilkosság tartja sokkban: egy iraki menekült megerőszakolt, majd megölt egy török-zsidó származású német kislányt. Mi következik mindebből a németországi és az európai menekülthelyzetre és a világvégére vonatkozóan?

Susanna F. problémás mainzi diáklány volt, aki sokat lógott az iskolából. Ideje nagy részét a Rajna másik oldalán, a hesseni főváros, Wiesbaden bevásárlóutcáiban töltötte – egy ottani fiatalokból álló galerinek volt a tagja.

 

Papája török volt, mamája moldovai zsidó, a szülők korán elváltak, így a lányt a mamája egyedül nevelte. Az iskolában sokat cukkolták, bántották, közösséget a mainzi zsidó hitközségben sem talált, amelynek azonban végig tagja maradt. A mindennapokat tehát a szintén többnyire alsóosztálybeli, problémás, sokszor menekültfiatalokból álló wiesbadeni társaság jelentette neki.

 

Május 22-én a diáklány szintén Wiesbadenben, egy ottani gyorsétteremben lógott, ott volt az az iraki fiú is, akibe szerelmes volt, és aki pár hónapja lakott a nagycsaládjával egy wiesbadeni menekültszálláson. A fiú aznap felettébb ideges volt, ugyanis a bátyja is a városban kószált – és tudta, hogy ez nem jelent jót. Ali, a báty, már iraki városukban is folyamatosan összetűzésbe került a hatóságokkal rossz magatartása miatt – a helyzet értelemszerűen Németországban se lett jobb. Egy alkalommal meg is ütött egy közterület-fenntartót, aki rászólt, és rendszeresen balhézott a wiesbadeni belvárosban. Később egy tizenegy éves kislány megerőszakolásánál is felmerült a neve – de végül a kislány nem mert többet tanuskodni, Ali tehát megúszta.

 

A rendőrségnek azonban mindenképpen ismernie kellett a fiút – a balliberális Die Zeit hetilap szerint jóval korábban fel kellett volna, hogy tűnjön már valakinek a magatartása. Ali azonban a családjával egy menekültszálláson maradhatott, a fiú menekültkérelmét először 2016-ban elutasítottak: arra hivatkozott, hogy olyan helyen él, ahol a PKK fenyegeti – azonban a városától több száz kilométerre zajlanak csak a harcok, azaz nem fogadta el a német menekülthatóság első körben az érvelést. A fiú azonban fellebbezett, a wiesbadeni közigazgatási bíróságon pedig több mint két éve fekszik az aktája.

 

A közigazgatási bíróságok hatalmas leterheltségre panaszkodnak, nem ritka, hogy fellebbezést csak két-három év után bírálnak el – addig pedig a fellebbező menekült nem utasítható ki.

 

Május 22-én Ali öccse jól sejtette, hogy a bátyja mindjárt megjelenik. Kérlelte Susannát, aki egyébként is szerelmes volt belé, hogy ne álljon a bátyjával szóba. A lány azonban nem ment haza, amikor a többiek a galerijából, hanem Alival maradt, elment vele a menekültszállásra – majd onnan még valahova. És innen elvesztek a nyomok.

 

A lány mamája egy hétig kereste Susannát, se a mainzi, se a wiesbadeni rendőrség nem vette túl komolyan az eltűnést – elvégre egy eleve problémás kislányról volt szó, biztos csak meglépett.

 

Aztán egy este a mama kapott egy telefont, hogy a lányát megölték. És még aznap egy másik menekült kisfiú felkereste a wiesbadeni rendőrséget, hogy bejelentést tegyen: tudja, ki ölte meg az elűnt mainzi lányt, és azt is tudja, hol van a hullája.

 

Tényleg ott volt: Wiesbaden egy elhagyatott, erdős részén.

 

Ha nincs Ali, a menekült, Susanna ma él. És ha nincs egy másik menekült fiú, akkor még ma se tudná a német rendőrség, mi történt Susannával.

 

Amikor a hatvanas-hetvenes évektől megjelentek a vendégmunkások a nyugati országokban, és nem csak a munkaerejüket, de szokásaikat is hozták, azt írta Max Frisch svájci író, hogy „vendégmunkásokat hívtunk, és emberek jöttek“. Ugyanez a helyzet a menekültekkel is. Lassan-lassan rá kell jönni, hogy ők is emberek – nem jobbak és nem rosszabbak azért, mert menekültek.

 

Ahogy hamis örömködés és általánosítás, amikor hirtelen menekültpárti szeretethullám tör ki, mert egy afrikai menekült megment egy erkélyről majdnem leeső kisbabát – ugyanúgy hamis felháborodás, amikor bármely menekült által elkövetett gyilkosság vagy más bűntény után egyesek azonnal minden menekültet kitoloncolnának és magát a menekültjog intézményét is felszámolnák.

 

Egy menekült jótette nem érv a teljesen nyitott határok mellett, de egy menekült rossztette se indok minden menekült kiutasítására.

 

Susanna meggyilkolásából nem az következik, hogy minden határt le kell zárni. Susanna szülei is a nyitott határokon át jöttek be Németországba. Gyilkosa és a gyilkosság bejelentője úgy szintén. Susanna meggyilkolása elsősorban tehát arra mutat rá, hogy mind a jóemberkedő, mind a rasszista általánosítás felesleges és káros.

 

Susanna meggyilkolása mindazonáltal rámutat a német állam túlterheltségére is, amit Merkel 2015-ös, az európai és a német menekültjogot félretoló, egyoldalú döntése okozott. A menekültek érdeke, hogy ne egyetlen ország mondjon hirtelen rájuk igent. Ahogy egy gyorsabb elbírálás is azok érdeke, aki integrálódni szeretnének és tudnának.

 

Az Alihoz hasonló balhés esetek miatt nem kapnak hamarabb esélyt azok az integrációra, mint a gyilkosságot a rendőrségnél bejelentő szintén menekült gyerek. És az Alihoz hasonló esetek miatt sújtja őket is az általánosító ítélet: minden menekült bűnöző.

 

A gyilkosság körülményeinek leírásánál a Die Zeit nagyriportjára támaszkodtam.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hogyan segítik a fekete-fehér csíkok a zebrákat a bögölycsípés elkerülésében? Új kutatás mondja el, amit mindig is
tudni akartál a zebrákról!

A fodrász ezzel azt bizonyítaná: Vietnámban az emberek örülnek, hogy náluk lesz a két vezető második találkozója.

Nem, nem vicc: a Francia Vívó Szövetség felvállalta a lézerkardozást a hivatalos sportágak között, hogy mozgásra inspirálja a fiatalokat.

Négy éve csatlakozott barátnőivel az Iszlám Államhoz egy 19 éves lány. Újszülött fiával akart volna hazatérni most, hogy a terrorszervezetnek kb. annyi.

Bécsben is nagyobb stadiont tudtak építeni a magyaroknál ugyanennyi pénzért, de az oroszokhoz képest sehol nem vagyunk költekezésben.

A hét kérdése

Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor annak érdekében, hogy ne fogyjon tovább a magyar. De elég ez bármire is? Mondjátok meg ti!

Azért ide elnéznénk

Ki dönti el, hogy mi a tudás? Erről is szó lesz február 22-én.

Milyen a furmint, ha balaton-felvidéki? Kóstold végig őket a február 22-23-i hétvégén!

Készült egy film az 1989-2018 közötti Magyarországról. Bemutató február 27-én!

Kóstold végig a legjobb badacsonyi borokat Budapesten, március 9-én, szombaton!

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Lassan egy éve, hogy a független Márki-Zay Péter vezeti polgármesterként a várost, Lázár János hátországát. Körülnéztünk ott. Videó!

Arra kértük az MTA mellett tüntető tudósokat, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a bölcselkedés?

Miért kormányoz együtt az EU-párti Öt Csillag Mozgalom Olaszországban az unió gyengítésén munkálkodó Matteo Salvinivel? Interjú az EP-ből!

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Twitter megosztás Google+ megosztás