+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. június 14. csütörtök, 16:27
A zágrábi belügyminisztérium megtiltotta, hogy a horvátországi Rijeka városa az osztrák-magyar időkből származó trikolórt használhassa újra hivatalos városi zászlóként. A döntés jól illeszkedik az erősödő horvát kisebbségellenes tendenciákba.

Horvátország – noha jól elkülöníthető régiókból áll – Európa egyik legcentralizáltabb országa: még a magyarénál is erősebb a központosítás. Éppen ezért még arra is a zágrábi központi kormányzatnak kell rábólintania, hogy mi lehet egy város vagy egy megye hivatalos zászlaja. A horvát törvények értelmében egyedül a horvát államnak lehet trikolór a zászlaja – a helyi zászlók éppen ezért unalmasan egyszínűek, és legfeljebb a címereikben különböznek.

 

Fiume nem csak horvát város

 

A horvát központosítás és nacionalizmus ellen különösképpen a két büszkén multikulturális régió, Isztria megye és Rijeka (avagy Fiume) városa szokott a leghangosabban tiltakozni. Isztria félszigete eleve egy sajátos sziget a horvát államon belül: tudatosan kétnyelvű, a habsburgiánus és antifasiszta-partizán hagyományokat ápolja egyszerre a horvát nacionalizmussal szemben, és lakói még a legmélyebb tudjmani időkben is mindig hatalmas többségben szavaztak a horvát jobboldal ellenében.

 

Rijeka (Fiume) városa szintén kilóg Horvátországból, Ruža Tomašić horvát szélsőjobboldali EP-képviselő 2015-ben azon őrjöngött, hogy

 

„Rijeka nem horvát város, hanem város Horvátországban“.

 

Tény, hogy az 1918-ig közvetlenül Magyarországhoz tartozó, majd utána egy rövid szabadállami státusz után a második világháborúig olasz fennhatóságú város a mai napig sokszínű történelme és részben még ma is meglévő multikulturalizmusa okán szeret különbözni Horvátország többi városától. Noha a második világháború után kitelepítették, elűzték a legtöbb olaszt és a titói hatalom 1953 után be is tiltotta az olasz nyelv használatát – ma is vannak, akik a városban az osztrák-magyar múltat, a közép-európai, nemzetek feletti identitást és az olasz nyelvet támogatnák. Nemrég ismét felmerült például, hogy a város – hasonlóan Isztriához – kétnyelvű, azaz horvát és olasz legyen.

 

E törekvések legfontosabb szószólója a Lista per Fiume / Lista za Rijeku nevű kétnyelvű, helyi autonomista párt, amelynek székházában a történelmi Magyarország térképe mellett a Fiumét a magyar országgyűlésben egykor képviselő Riccardo Zanella képe lóg. A párt alapvetően liberálisnak tartja magát, de bizonyos kérdésekben jól együttműködik a hagyományosan mélyvörös Rijeka szocdem polgármesterével, Vojko Obersnellel. 

 

Visszatért a Habsburg-sas

 

Főleg emlékezetpolitikai kérdésekben sikerült ezért az autonomistáknak sikereket elérniük. Például tavaly tavasz óta újra visszakerült az egykoron a fasiszták, majd a kommunisták által is száműzött Habsburg-sas a fiumei óratorony – a város jelképének – tetejére. A Habsburg-múlt ilyetén rehabilitációját a helyi szociáldemokraták is támogatták.

 

Az autonomisták másik követelése, hogy Rijeka városa a most használatos bugyikék színű zászló helyett kapja vissza régi, történelmi trikolórját, amit az osztrák-magyar időkben használhatott. Múlt hét szerdán

 

nem hivatalosan ismét ki is helyezték a piros-sárga-kék színű zászlót a régi fiumei címerrel a Városháza erkélyére.

 

A szociáldemokrata városvezetés e téren is együttműködő, és támogatja, hogy Rijeka városi zászlaja a régi fiumei lobogó lehessen.

 

Nemzetállami szuverenitás lecsap

 

Igen ám, de Horvátországban, amint fentebb már írtuk, erre a zágrábi belügyminisztériumnak is rá kell bólintania. A zágrábi belügyminisztérium több mint egy évig kotlott az aktán, és mára megszülte a felháborító választ: az elutasítást. Zágráb arra hivatkozva, hogy a történelmi zászló irredenta (!), nem engedélyezi a használatát.

 

Az indoklás egyrészről történelmietlen, ugyanis a zászlót éppen a fiumei autonómia olasz és horvát hívei használták – akár éppen az olasz irredentizmussal szemben is. A Fiumei Szabadállamot, amelynek szintén ez volt a zászlaja, az olasz fasizmus kebelezte be.

 

Az indokolás másrészről sajnos beleilleszkedik egy erősödő kisebbségellenes horvátországi tendenciába. A témában lesz majd még egy hosszabb cikk – most csak annyit: sikeresen fejeződött be a katolikus egyház és a horvát jobboldali kormánypárt (HDZ) nacionalista belső ellenzéki köreinek támogatásával egy aláírásgyűjtés, amely azt célozza, hogy referendumon lehessen megkurtítani a horvátországi kisebbségek, így például a szlavóniai magyarok vagy a fiumei, isztriai olaszok parlamenti képviseletét és egyéb kulturális jogait, támogatását. 

 

A gyalázatos tervet az ország konzervatív miniszerelnöke, Andrej Plenković helyesen alkotmányellenesnek tartja, de az orbánista államfő, Kolinda Grabar-Kitarović gyakorlatilag helyesli. Rijeka (Fiume) városa kiállt a kisebbségei, az olaszok, szerbek, bosnyákok, albánok, magyarok (stb.) mellett,

 

de a tendencia nem a rijekai tolerancia, hanem az erősödő nacionalizmus.

 

A fiumei zászló betiltása megint arra bizonyíték, hogy azon nacionalisták, akik előszeretettel aggódnak nemzetállami szuverenitásuk miatt és az Európai Uniót bírálják, a saját nemzetállamaikon belül nem érvényesítik a szubszidiaritás elvét, azaz hogy a legtöbb ügyet a legközvetlenebbül érintett helyi szint dönthesse el.

 

Aki a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozza, az éppen ezért – amint pars pro toto az Európa-párti fiumei autonomisták ügye mutatja – legtöbbször nem csupán EU-ellenes, de a helyi kialakult történelmi és kulturális sajátosságokat is üldözné. Romániában a székely zászlót, Horvátországban a fiumei zászlót, Spanyolországban a katalán önrendelkezést. 

 

A fiumei zászló – és megannyi regionális, kisebbségi zászló – az Európai Unióban szabadon loboghatna. A szuverén nemzetállamok mondanak azonban rájuk nemet.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

Václav Klaus az egyik legismertebb kritikusa a koronavírus elleni intézkedéseknek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás