+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. június 11. hétfő, 08:44
Külföldi befolyás veszélyezteti a választások tisztaságát. Ez a harsány szlogen mérgezi a választások hangulatát Magyarországtól kezdve Svédországon át az Egyesült Államokig. De lehet-e külföldi veszélyről – akár Sorosról, akár orosz befolyásról – beszélni egy olyan világban, ahol a határok elvesztették jelentőségüket?

A politikatudomány a harmincéves háború végétől, az 1648-ban kötött vesztfáliai békétől számítja azt az időszakot, amikor kiteljesedett és jogilag tiszta, mondhatni modern formát öltött az államok szuverén hatalma saját területük és lakosságuk felett.

 

Ez a modern államiság arra épült, hogy az országok saját intézményrendszere, területe és lakossága között egység áll fenn. Lakosság, terület és államigazgatás tehát összetartozik. Ezek között nincs átfedés, vagy ha van is, az csak véletlen kivétel, rendszerhiba. Ilyen anomáliának számított sokáig például a kettős állampolgárság, vagy egy külföldön szerzett egyetemi diploma: a véletlen művének.

 

Aztán a huszadik század második felében

 

fokozatosan megbomlott az állam, a hozzá tartozó terület és a lakosság egysége; és ez sokszor a szabadságjogok bővüléséből következett.

 

Az államok korábbi döntési jogosítványaiból egyre több került le az egyénekhez.

 

Például míg korábban az államok fenntartották maguknak a jogot, hogy mi számít a területükön érvényes „diplomának”, addig mára a nemzetközi megállapodások a diplomák kölcsönös elismerése terén szélesre nyitották a kaput. És ez nemcsak jogszabályi változásban ölt testet, hanem a magatartás megváltozásában is: egy multicég hazai leányvállalatát mennyire érdekli az, hogy egy munkavállalója itthon vagy külföldön diplomázott?

 

Ugyanez igaz a munkaerőpiacra, az általunk fogyasztott termékekre – köztük a kulturális termékekre –, de akár a párválasztásra is:

 

elmosódott a határ a hazai és a külföldi között. A francia tulajdonú „győri keksz” magyar-e? A zsolnai KIA-autók szlovák termékek?

 

Mindenki eldöntheti ezt saját tudása és szubjektív ítélete alapján, de nincs ezekre a kérdésekre egységes, tiszta válasz.

 

És ugyanez igaz a hírfogyasztásra, az egymással versengő véleményekre is: a korábbi, országos méretű kvázi-monopóliumok, hírügynökségek, állami tévék vagy napilapok túlsúlya megszűnt. Egy közös világplatformon, az interneten és egy egységes világnyelven, angolul válogathatunk a hírszolgáltatók és véleményformálók között, a határok itt is elmosódtak. Egy neves magyar író rendszeresen elmondja, ő az Al Jazeera boszniai adásából tájékozódik. Megteheti.

 

Azaz jól összekavarodott mára, hogy mi a „külföldi”, és mi a „hazai” vélemény.

 

Ezt próbálja most kibogozni Svédország, ahol a választásokra készülve egy fake news-elleni akciótervet dolgoztak ki, hogy külföldről ne lehessen álhírekkel befolyásolni a szavazókat.

 

De ki fogja megmondani, mi számít a választás befolyásolásának? Nyilván szélsőséges esetekben ezt el lehet dönteni (például amikor egy hírt tudatosan és bizonyíthatóan külföldről meghamisítanak), számos életszerű helyzetben viszont lehetetlen megmondani egy véleményről, hogy az „igaz”, vagy sem. És hogy külföldről gerjesztik-e, vagy sem.

 

A külföld és a belföld határának elmosódásával a „külföldről történő beavatkozás” fogalma is képlékennyé vált.

 

Nincsenek szabályok, nincs szabályozottság a hírtermelés és hírfogyasztás terén. És most folyik a verseny a politikai szereplők között, hogy egy új szabályrendszer alakuljon ki, új játékszabályokkal; ahol mindenki arra törekszik, hogy a pálya neki lejtsen.

 

De ha ebben valaki igazán győzni akar, nehezen tudja máshogy megtenni, minthogy valamit visszavesz a hírfogyasztásnak és a véleményalkotásnak abból a szabadságából, ami egyszer már az emberekre lett bízva.

 

Kollai István írása először a pozsonyi Új Szó című napilapban jelent meg. A felvidéki lappal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.

 

FOTÓ: AFP

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az oxfordi születésű, majd 2014-ben az Iszlám Államhoz csatlakozó férfinak szülein kívül a pástétomok, a Doctor Who-epizódok és a brit élet kényelme hiányoznak a legjobban.

Vlagyimir Putyinnak főleg a rap műfajával van problémája, ami felett szerinte – ha megállítani lehetetlen – akkor át kell
venni az irányítást.

Közös nyilatkozatot írtak a határon túli vezetőkkel: közösen lépnek fel a magyarságért. A vajdasági és a kárpátaljai magyarok már szavazhatnak az idei EP-választáson.

Képviselőik a lelkiismeretük szerint szavaznak Kövesiről, mert szerintük ez nem politikai kérdés, mondta Kelemen Hunor az Azonnalinak.

Az elit tagjai Oroszországban is előszeretettel törnek babérokra sportvezetőként, gazdasági vagy épp politikai karrierjük mellett.

A hét kérdése

Minden mentességet és segítséget megkap Budapesten az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank. Mit adjanak cserébe ezért?

Azért ide elnéznénk

Ki dönti el, hogy mi a tudás? Erről is szó lesz február 22-én.

Milyen a furmint, ha balaton-felvidéki? Kóstold végig őket a február 22-23-i hétvégén!

Készült egy film az 1989-2018 közötti Magyarországról. Bemutató február 27-én!

Kóstold végig a legjobb badacsonyi borokat Budapesten, március 9-én, szombaton!

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Lassan egy éve, hogy a független Márki-Zay Péter vezeti polgármesterként a várost, Lázár János hátországát. Körülnéztünk ott. Videó!

Arra kértük az MTA mellett tüntető tudósokat, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a bölcselkedés?

Miért kormányoz együtt az EU-párti Öt Csillag Mozgalom Olaszországban az unió gyengítésén munkálkodó Matteo Salvinivel? Interjú az EP-ből!

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Twitter megosztás Google+ megosztás