+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. június 7. csütörtök, 16:16
Megnövelnék az Európai Parlamentben dolgozó szinkrontolmácsok munkaidejét egy órával: az egyébként is leterhelt tolmácsok sztrájkot fontolgatnak. De miért is olyan nehéz ez a munka? Megkérdeztünk egy tolmácsot.

Naponta pár órás sztrájkra készülnek az Európai Parlament (EP) tolmácsai – írta a Politico. A munkabeszüntetés oka, hogy az EP napi hétről nyolc órára emelné a tolmácsok maximális munkaidejét, amit a tolmácsfülkékben töltenek. A tolmácsokat képviselő szakszervezetek sérelmezik továbbá, hogy az e területen dolgozók ebédidejét negyvenöt percre csökkentették, miközben a nemzetközi normák ennek dupláját írják elő. A tervezett sztrájkok célja az is, hogy 6-ról 4 órára csökkentsék azt az időszakot, amit a tolmácsoknak a helyenként éjszakába nyúló parlamenti üléseken kell eltölteniük.  

 

A tolmácsok szerint az EP nem egyeztetett velük a változtatásokról. Ezt az állítást EP szóvivője visszautasította: szerinte egy tucat alkalommal folytattak tárgyalásokat az érintettekkel. A szóvivő elmondása szerint ráadásul a napi 8 órás munkaidőre egy hónapban legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor, mindemellett a tolmácsok tolmácsoláshoz nem kötődő munkáját is elismerik. A szóvivő továbbá azzal is árnyalta a képet, hogy a tolmácsok munkájára általában nem támasztanak igényt azokban a hetekben, amikor a parlamenti képviselők nem tartózkodnak Brüsszelben vagy Strasbourgban.

 

Aranyélet vagy fárasztó munka?

 

Hogy képbe kerüljünk, az Azonnali megkérdezte Bozsik Gyöngyvért, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusát. Forrásunk európai uniós konferenciatolmácsként dolgozik, így nagy rálátásal rendelkezik a témára. Bozsik Gyöngyvér elmondta, hogy a tolmácsok között is van két csoport: a szabadúszó és az állandó tolmácsok. Hazánkban elsősorban a szabadúszó tolmácsok terjedtek el, akik átlagban heti két-három napot dolgoznak. A munkanapok száma függ attól is, hogy mennyi megkeresés érkezik, csúcsidőszakban a heti négy-öt munkanap sem szokatlan.

 

Az európai intézményekben viszont elsősorban állandó tolmácsok dolgoznak, akiket nagyságrendileg heti négy napban foglalkoztatnak. Mindemellett az állandó tolmácsoknak – hasonlóan például a tanárokhoz – készenlétben kell állniuk, hogy szükség esetén helyettesítsék a hiányzó kollegájukat. A szabadúszó társaikhoz képest az EU-ban foglalkoztatott tolmácsok dolga annyival könnyebb, hogy vannak visszatérő felszólalók és témák, amikre egy idő után nem kell már annyit készülni.

 

Ezek alapján mondhatnánk, hogy a tolmácsoknak aranyéletük van, hiszen legfeljebb heti négy napot kell dolgozniuk. Azonban – mint arra Bozsik Gyöngyvér rávilágított – ez a típusú munka borzasztó fárasztó, és eszméletlen magas koncentrációt igényel.

 

Forrásunk szerint nem túlzás azt mondani, hogy a bányászok után a második legmegterhelőbb munka az övék, ami nem csupán szellemileg, hanem fizikailag is igénybe veszi az embert.

 

Ráadásul hiába dolgoznak a tolmácsok párban, átlagosan húsz percenként váltva egymást, a másik műszaka alatt sem lazíthatnak önfeledten. Figyelniük, követniük kell nekik is az eseményeket, hogy amikor rájuk kerül a sor, zökkenőmentesen fel tudják venni a fonalat, és ha szükséges, menetközben is segíteniük kell az éppen tolmácsoló kollegájukat.

 

Az aránytalanság a baj, nem az, hogy dolgozni kell

 

Az európai intézményekben a tolmácskabinok ugyan nagyobbak, és egyszerre többen is vannak bent, ez azonban nem jelenti azt, hogy a munka egyenlően oszlik el a jelen lévő tolmácsok között. A nagyobb létszámra ugyanis azért van szükség, hogy az Unió összes nyelvére tudjanak fordítani, amennyiben szükséges. Az egyes nyelveknek felelősei vannak, s mikor egy képviselő az adott tolmácshoz tartozó nyelven kezd el beszélni, a tolmácsnak azonnal fel kell vennie a fonalat, tekintet nélkül arra, hogy előtte mennyit dolgozott.

 

Így a munkaelosztás nagyon egyenlőtlenné tud válni. Bozsik Gyöngyvér példája szerint ha mondjuk egy jelen lévő tolmács tud csak románul, és egy román EP-képviselő beszél negyven percet, akkor annak az egy embernek kell végigtolmácsolnia az egész felszólalást. Így a húsz perces, megfeszített koncentrációt igénylő fordításból könnyen lehet akár annak duplája is. Vagy annál is több. Főleg, ha a következő felszólaló nyelve is ehhez a tolmácshoz tartozik. Forrásunk ezt az aránytalanságot látja a legnagyobb problémának.

 

A tolmács munkája nem ér véget akkor, amikor kilép a fülkéből. Akárcsak a pedagógusoknak, nekik is készülniük kell a következő napra. Európai parlamenti környezetben könnyen előfordulhat, hogy este több tízoldalas dokumentumokat kell átnézniük, hogy képbe kerüljenek a másnap szóba kerülő felszólalásokkal, beterjesztésekkel és azok jogi környezetével kapcsolatban. Emiatt is kevesli Bozsik Gyöngyvér a negyvenöt perces ebédszünetet. Nem ritka ugyanis, hogy a tolmácsnak az ebédidejében is készülnie kell.

 

Ráadásul az Európai Parlamentben kantinokban ebédelnek a dolgozók, ahol ugyanúgy sorban kell állni, mint az iskolai ebédlőkben. Így a negyvenöt perc mindjárt nem is tűnik olyan soknak. Az ebédre szánt időből elvesz az is, hogy a tolmácsoknak általában tíz-tizenöt perccel korábban már a tolmácsolás helyszínén kell lenniük, és rá kell hangolódniuk az elkövetkező órákra.

 

Jövő hétig még akár meg is egyezhetnek a felek, mindenesetre

 

egészen komikus jeleneteket eredményezne, ha az EP-képviselők pár napig még annyira sem értenék egymást, mint egyébként.

 

NYITÓKÉP: Európai Parlament hivatalos oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A honvédelmi államtitkár szerint a szocialista Bangóné úgy viselkedik, mint aki megőrült. Mindezt azért, mert az ellenzék új választást akar Csepelen, miközben a Fidesz is több helyen számoltat újra.

Szerintük legalább annyit érdemelnének a nyugat-balkáni régió népei, hogy az Európai Unió világosan mondja meg, mi a helyzet pontosan.

„Ez itt a finn-svéd határ. Negyven éve nem történt itt semmi.” Miért is jó az, hogy az EU dögunalmas?

Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Bangóné Borbély Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégednének meg.

A magyar fociválogatottnak a reményt jelentette a holland bíró tévedése, az azeri szurkolókat viszont rettentően felháborította.

Szombaton egy második brexitnépszavazás megtartásáról szavazhatnak, pedig közben a miniszterelnök már megállapodott az Európai Bizottsággal.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás