+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. június 7. csütörtök, 16:16
Megnövelnék az Európai Parlamentben dolgozó szinkrontolmácsok munkaidejét egy órával: az egyébként is leterhelt tolmácsok sztrájkot fontolgatnak. De miért is olyan nehéz ez a munka? Megkérdeztünk egy tolmácsot.

Naponta pár órás sztrájkra készülnek az Európai Parlament (EP) tolmácsai – írta a Politico. A munkabeszüntetés oka, hogy az EP napi hétről nyolc órára emelné a tolmácsok maximális munkaidejét, amit a tolmácsfülkékben töltenek. A tolmácsokat képviselő szakszervezetek sérelmezik továbbá, hogy az e területen dolgozók ebédidejét negyvenöt percre csökkentették, miközben a nemzetközi normák ennek dupláját írják elő. A tervezett sztrájkok célja az is, hogy 6-ról 4 órára csökkentsék azt az időszakot, amit a tolmácsoknak a helyenként éjszakába nyúló parlamenti üléseken kell eltölteniük.  

 

A tolmácsok szerint az EP nem egyeztetett velük a változtatásokról. Ezt az állítást EP szóvivője visszautasította: szerinte egy tucat alkalommal folytattak tárgyalásokat az érintettekkel. A szóvivő elmondása szerint ráadásul a napi 8 órás munkaidőre egy hónapban legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor, mindemellett a tolmácsok tolmácsoláshoz nem kötődő munkáját is elismerik. A szóvivő továbbá azzal is árnyalta a képet, hogy a tolmácsok munkájára általában nem támasztanak igényt azokban a hetekben, amikor a parlamenti képviselők nem tartózkodnak Brüsszelben vagy Strasbourgban.

 

Aranyélet vagy fárasztó munka?

 

Hogy képbe kerüljünk, az Azonnali megkérdezte Bozsik Gyöngyvért, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusát. Forrásunk európai uniós konferenciatolmácsként dolgozik, így nagy rálátásal rendelkezik a témára. Bozsik Gyöngyvér elmondta, hogy a tolmácsok között is van két csoport: a szabadúszó és az állandó tolmácsok. Hazánkban elsősorban a szabadúszó tolmácsok terjedtek el, akik átlagban heti két-három napot dolgoznak. A munkanapok száma függ attól is, hogy mennyi megkeresés érkezik, csúcsidőszakban a heti négy-öt munkanap sem szokatlan.

 

Az európai intézményekben viszont elsősorban állandó tolmácsok dolgoznak, akiket nagyságrendileg heti négy napban foglalkoztatnak. Mindemellett az állandó tolmácsoknak – hasonlóan például a tanárokhoz – készenlétben kell állniuk, hogy szükség esetén helyettesítsék a hiányzó kollegájukat. A szabadúszó társaikhoz képest az EU-ban foglalkoztatott tolmácsok dolga annyival könnyebb, hogy vannak visszatérő felszólalók és témák, amikre egy idő után nem kell már annyit készülni.

 

Ezek alapján mondhatnánk, hogy a tolmácsoknak aranyéletük van, hiszen legfeljebb heti négy napot kell dolgozniuk. Azonban – mint arra Bozsik Gyöngyvér rávilágított – ez a típusú munka borzasztó fárasztó, és eszméletlen magas koncentrációt igényel.

 

Forrásunk szerint nem túlzás azt mondani, hogy a bányászok után a második legmegterhelőbb munka az övék, ami nem csupán szellemileg, hanem fizikailag is igénybe veszi az embert.

 

Ráadásul hiába dolgoznak a tolmácsok párban, átlagosan húsz percenként váltva egymást, a másik műszaka alatt sem lazíthatnak önfeledten. Figyelniük, követniük kell nekik is az eseményeket, hogy amikor rájuk kerül a sor, zökkenőmentesen fel tudják venni a fonalat, és ha szükséges, menetközben is segíteniük kell az éppen tolmácsoló kollegájukat.

 

Az aránytalanság a baj, nem az, hogy dolgozni kell

 

Az európai intézményekben a tolmácskabinok ugyan nagyobbak, és egyszerre többen is vannak bent, ez azonban nem jelenti azt, hogy a munka egyenlően oszlik el a jelen lévő tolmácsok között. A nagyobb létszámra ugyanis azért van szükség, hogy az Unió összes nyelvére tudjanak fordítani, amennyiben szükséges. Az egyes nyelveknek felelősei vannak, s mikor egy képviselő az adott tolmácshoz tartozó nyelven kezd el beszélni, a tolmácsnak azonnal fel kell vennie a fonalat, tekintet nélkül arra, hogy előtte mennyit dolgozott.

 

Így a munkaelosztás nagyon egyenlőtlenné tud válni. Bozsik Gyöngyvér példája szerint ha mondjuk egy jelen lévő tolmács tud csak románul, és egy román EP-képviselő beszél negyven percet, akkor annak az egy embernek kell végigtolmácsolnia az egész felszólalást. Így a húsz perces, megfeszített koncentrációt igénylő fordításból könnyen lehet akár annak duplája is. Vagy annál is több. Főleg, ha a következő felszólaló nyelve is ehhez a tolmácshoz tartozik. Forrásunk ezt az aránytalanságot látja a legnagyobb problémának.

 

A tolmács munkája nem ér véget akkor, amikor kilép a fülkéből. Akárcsak a pedagógusoknak, nekik is készülniük kell a következő napra. Európai parlamenti környezetben könnyen előfordulhat, hogy este több tízoldalas dokumentumokat kell átnézniük, hogy képbe kerüljenek a másnap szóba kerülő felszólalásokkal, beterjesztésekkel és azok jogi környezetével kapcsolatban. Emiatt is kevesli Bozsik Gyöngyvér a negyvenöt perces ebédszünetet. Nem ritka ugyanis, hogy a tolmácsnak az ebédidejében is készülnie kell.

 

Ráadásul az Európai Parlamentben kantinokban ebédelnek a dolgozók, ahol ugyanúgy sorban kell állni, mint az iskolai ebédlőkben. Így a negyvenöt perc mindjárt nem is tűnik olyan soknak. Az ebédre szánt időből elvesz az is, hogy a tolmácsoknak általában tíz-tizenöt perccel korábban már a tolmácsolás helyszínén kell lenniük, és rá kell hangolódniuk az elkövetkező órákra.

 

Jövő hétig még akár meg is egyezhetnek a felek, mindenesetre

 

egészen komikus jeleneteket eredményezne, ha az EP-képviselők pár napig még annyira sem értenék egymást, mint egyébként.

 

NYITÓKÉP: Európai Parlament hivatalos oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pollreisz Balázs postaládájába valószínűleg Borkai Zsolt legnagyobb rajongója dobott be egy irodalmi igényű fenyegető levelet, ami miatt a politikus a rendőrséghez is fordult azóta.

És miért várja ezt hatalmas tömeg a bastogne-i városháza előtt a hidegben? A furcsa népszokásnak a második világháborúhoz van köze.

Rod Stewart nagyon örül Boris Johnson győzelmének, a korábban őt istenként tisztelő Celtic drukkereinek egy része viszont jelezte, hogy a továbbiakban nem szívesen látott vendég náluk.

Türkmenisztán elnöke megunta, hogy a közvetlen beosztottjai bevallottan korrumpálódtak, ezért mostantól ő maga sem kegyelmezhet meg senkinek, akikhez elér a botrány.

Miért van műanyagból a volt főpolgármester karácsonyfája? Tarlós István az Azonnali karácsonyi körkérdésében!

A pártelnök azért lemondásával megvárja, amíg a katasztrofális választási eredménnyel záró Labour rendezi sorait.

A hét kérdése

Végre kilépnek a britek? Vagy folytatódik a komédia? Esetleg az egész brexit csak egy kitűnő médiahekk volt arra, hogy végre figyeljen a britekre valaki? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Végre megtelik élettel az egyik legszebb budapesti vásárcsarnok. December 14.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás