+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. június 7. csütörtök, 16:16
Megnövelnék az Európai Parlamentben dolgozó szinkrontolmácsok munkaidejét egy órával: az egyébként is leterhelt tolmácsok sztrájkot fontolgatnak. De miért is olyan nehéz ez a munka? Megkérdeztünk egy tolmácsot.

Naponta pár órás sztrájkra készülnek az Európai Parlament (EP) tolmácsai – írta a Politico. A munkabeszüntetés oka, hogy az EP napi hétről nyolc órára emelné a tolmácsok maximális munkaidejét, amit a tolmácsfülkékben töltenek. A tolmácsokat képviselő szakszervezetek sérelmezik továbbá, hogy az e területen dolgozók ebédidejét negyvenöt percre csökkentették, miközben a nemzetközi normák ennek dupláját írják elő. A tervezett sztrájkok célja az is, hogy 6-ról 4 órára csökkentsék azt az időszakot, amit a tolmácsoknak a helyenként éjszakába nyúló parlamenti üléseken kell eltölteniük.  

 

A tolmácsok szerint az EP nem egyeztetett velük a változtatásokról. Ezt az állítást EP szóvivője visszautasította: szerinte egy tucat alkalommal folytattak tárgyalásokat az érintettekkel. A szóvivő elmondása szerint ráadásul a napi 8 órás munkaidőre egy hónapban legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor, mindemellett a tolmácsok tolmácsoláshoz nem kötődő munkáját is elismerik. A szóvivő továbbá azzal is árnyalta a képet, hogy a tolmácsok munkájára általában nem támasztanak igényt azokban a hetekben, amikor a parlamenti képviselők nem tartózkodnak Brüsszelben vagy Strasbourgban.

 

Aranyélet vagy fárasztó munka?

 

Hogy képbe kerüljünk, az Azonnali megkérdezte Bozsik Gyöngyvért, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusát. Forrásunk európai uniós konferenciatolmácsként dolgozik, így nagy rálátásal rendelkezik a témára. Bozsik Gyöngyvér elmondta, hogy a tolmácsok között is van két csoport: a szabadúszó és az állandó tolmácsok. Hazánkban elsősorban a szabadúszó tolmácsok terjedtek el, akik átlagban heti két-három napot dolgoznak. A munkanapok száma függ attól is, hogy mennyi megkeresés érkezik, csúcsidőszakban a heti négy-öt munkanap sem szokatlan.

 

Az európai intézményekben viszont elsősorban állandó tolmácsok dolgoznak, akiket nagyságrendileg heti négy napban foglalkoztatnak. Mindemellett az állandó tolmácsoknak – hasonlóan például a tanárokhoz – készenlétben kell állniuk, hogy szükség esetén helyettesítsék a hiányzó kollegájukat. A szabadúszó társaikhoz képest az EU-ban foglalkoztatott tolmácsok dolga annyival könnyebb, hogy vannak visszatérő felszólalók és témák, amikre egy idő után nem kell már annyit készülni.

 

Ezek alapján mondhatnánk, hogy a tolmácsoknak aranyéletük van, hiszen legfeljebb heti négy napot kell dolgozniuk. Azonban – mint arra Bozsik Gyöngyvér rávilágított – ez a típusú munka borzasztó fárasztó, és eszméletlen magas koncentrációt igényel.

 

Forrásunk szerint nem túlzás azt mondani, hogy a bányászok után a második legmegterhelőbb munka az övék, ami nem csupán szellemileg, hanem fizikailag is igénybe veszi az embert.

 

Ráadásul hiába dolgoznak a tolmácsok párban, átlagosan húsz percenként váltva egymást, a másik műszaka alatt sem lazíthatnak önfeledten. Figyelniük, követniük kell nekik is az eseményeket, hogy amikor rájuk kerül a sor, zökkenőmentesen fel tudják venni a fonalat, és ha szükséges, menetközben is segíteniük kell az éppen tolmácsoló kollegájukat.

 

Az aránytalanság a baj, nem az, hogy dolgozni kell

 

Az európai intézményekben a tolmácskabinok ugyan nagyobbak, és egyszerre többen is vannak bent, ez azonban nem jelenti azt, hogy a munka egyenlően oszlik el a jelen lévő tolmácsok között. A nagyobb létszámra ugyanis azért van szükség, hogy az Unió összes nyelvére tudjanak fordítani, amennyiben szükséges. Az egyes nyelveknek felelősei vannak, s mikor egy képviselő az adott tolmácshoz tartozó nyelven kezd el beszélni, a tolmácsnak azonnal fel kell vennie a fonalat, tekintet nélkül arra, hogy előtte mennyit dolgozott.

 

Így a munkaelosztás nagyon egyenlőtlenné tud válni. Bozsik Gyöngyvér példája szerint ha mondjuk egy jelen lévő tolmács tud csak románul, és egy román EP-képviselő beszél negyven percet, akkor annak az egy embernek kell végigtolmácsolnia az egész felszólalást. Így a húsz perces, megfeszített koncentrációt igénylő fordításból könnyen lehet akár annak duplája is. Vagy annál is több. Főleg, ha a következő felszólaló nyelve is ehhez a tolmácshoz tartozik. Forrásunk ezt az aránytalanságot látja a legnagyobb problémának.

 

A tolmács munkája nem ér véget akkor, amikor kilép a fülkéből. Akárcsak a pedagógusoknak, nekik is készülniük kell a következő napra. Európai parlamenti környezetben könnyen előfordulhat, hogy este több tízoldalas dokumentumokat kell átnézniük, hogy képbe kerüljenek a másnap szóba kerülő felszólalásokkal, beterjesztésekkel és azok jogi környezetével kapcsolatban. Emiatt is kevesli Bozsik Gyöngyvér a negyvenöt perces ebédszünetet. Nem ritka ugyanis, hogy a tolmácsnak az ebédidejében is készülnie kell.

 

Ráadásul az Európai Parlamentben kantinokban ebédelnek a dolgozók, ahol ugyanúgy sorban kell állni, mint az iskolai ebédlőkben. Így a negyvenöt perc mindjárt nem is tűnik olyan soknak. Az ebédre szánt időből elvesz az is, hogy a tolmácsoknak általában tíz-tizenöt perccel korábban már a tolmácsolás helyszínén kell lenniük, és rá kell hangolódniuk az elkövetkező órákra.

 

Jövő hétig még akár meg is egyezhetnek a felek, mindenesetre

 

egészen komikus jeleneteket eredményezne, ha az EP-képviselők pár napig még annyira sem értenék egymást, mint egyébként.

 

NYITÓKÉP: Európai Parlament hivatalos oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még
mindig áll a bál. Kezdünk!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás