+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. június 6. szerda, 16:47
Az Európai Parlament leverte a telekomcégek lobbiját, és 60 forint körüli percdíjban korlátozta az egyes EU-országok közötti telefonálásért felszámolható összeget.

Az Európai Parlament korábbi erőfeszítései nyomán immár roaming díjak nélkül telefonálhatunk az EU országaiban, de néhány tagállam korábbi ellenállása okán még mindig külföldi hívási tarifát fizetünk, amikor itthonról tárcsázunk egy másik tagországba. Egy minapi intézményközi megállapodásnak köszönhetően 2020-tól 19 eurócentben lesz maximálva az ilyen hívások percdíja, tudatta az Azonnalival Szanyi Tibor, aki az MSZP színeiben jutott be az Európai Parlamentbe.

 

A politikus hozzátette: bár 2020-ig még várni kell, ám

 

az egyes szolgáltatókat semmi nem akadályozza meg abban, hogy ügyfeleik számára már előbb biztosítsák a jövőben kötelező előnyöket, amint az történt a roamingdíjak eltörlésekor is.

 

A mostani megállapodás kifejezetten az EP szocialista frakciójának sikere, amelyért érdemes volt küzdeni, veregette meg az S&D-frakcióban ülő társainak vállát Szanyi.

 

„Az elmúlt évek során szívós munkával őröltük fel egyes cégek utóvédharcát, s a megoldás végül is mindenkinek jó, de legfőképp az EU polgárainak, akik immár méltányos árakon kommunikálhatnak egymással” – érezteti a politikus közleménye az olvasókkal, hogy nem csak a friss croissant miatt jó neki Strasbourgban dolgozni.

 

A három magyarországi mobilcég mindegyikénél többet kell jelenleg fizetni a 19 eurócent/perc, vagyis nagyjából percenkénti 60 forintos díjnál. Az EU-s országok javába történő telefonálásért a Telenor 91-101 forintot, a Telekom 99 forintot, a Vodafone 100 forintot kér el jelenleg percenként.

 

Az Azonnali körbekérdezte a három szolgáltatót, csökkentik-e díjaikat a közeljövőben, vagy inkább kivárják az EP által szabott 2020-as határidőt.

 

Amint válaszolnak, jelentkezünk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás