+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
2018. május 23. szerda, 09:47
Egyre pozitívabban viszonyulnak az európaiak az EU-hoz, kétharmaduk szerint kifejezetten hasznos országuk számára a tagság, ami 1983 óta a legmagasabb arány. A magyarok 61 százaléka válaszolt úgy, hogy az EU-tagság jó Magyarországnak, ami 5 százalékponttal magasabb, mint 2017-ben.

A 2018. áprilisi, a 2019-es európai választásokat pont egy évvel megelőző Eurobarométer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak az uniós polgárok az EU-tagsághoz és annak előnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és mit gondolnak a jövőre esedékes európai választásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz. Ez a tendencia 2016 óta töretlen – derül ki az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodájának közleményéből.

 

Több régen nem látott eredmény is született az Európai Parlament legújabb kutatásában: tíz megkérdezettből hat jó dolognak tartja az EU-tagságot. Ez 2007 óta a legmagasabb arány.

 

Az európaiak több mint kétharmada (67 százalék) pedig úgy gondolja, országának kifejezetten hasznos az uniós tagság, ami az 1983 óta mért legmagasabb adat.

 

A demokrácia-érzet is nőtt: a megkérdezettek majdnem fele (48 százalék) szerint számít a szava az EU-ban; ez a 2009-es európai választások óta az eddigi legjobb eredmény. Az Unión belüli demokrácia működésével a megkérdezettek 46 százaléka elégedett, míg ez az arány a magyaroknál idén 58 százalék.

 

Magyarországon az EU megítélése kiemelten pozitív, amely ráadásul folyamatosan növekszik.

 

A megkérdezettek 61 százaléka véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára.

 

Ez 5 százalékponttal nagyobb a legutóbbi, 2017-es eredménynél, amely már akkor is komoly, nyolc százalékpontos növekedést jelentett az azt megelőző évhez képest. A magyarok fele érzi úgy, hogy számít a véleménye az EU-ban – ez kimagasló, 11 százalékpontos növekedés.

 

Miről szóljon az EP-választás kampánya?

 

A megkérdezettek több mint harmada tisztában van a következő, 2019-es európai választások időpontjával és hasonló mértékű érdeklődés mutatkozik a részvétel iránt is. A megkérdezettek közel fele (49 százalék) szerint fontos szavazni az európai parlamenti választásokon.

 

Ez az arány Magyarországon 51 százalék, vagyis meghaladja az uniós átlagot.
 

Magyarországon a „Főként miért vesznek részt az emberek az európai parlamenti választásokon?" kérdésre a legmagasabb arányban (42 százalék) a „mert ők rendszeres szavazók" választ adták, míg uniós átlagban (47 százalék) az „állampolgári kötelesség" válasz dominált. Arra a kérdésre, hogy miért nem szavaznak az emberek, a magyar válaszadók jóval kisebb hányada (52 százalék) reagált úgy, hogy „nem számít a szavuk"; erre a kérdésre uniós átlagban 60 százalék adta ezt a választ.

 

Az előző, 2017 márciusában végzett felmérés már azt mutatta, hogy az állampolgárok egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az EU őket képviselve keres megoldásokat az általuk is kiemelten fontosnak tartott területeken.

 

Arra a kérdésre, hogy mely témák szerepeljenek kiemelten az európai választási kampányban, az állampolgárok a terrorizmus elleni küzdelmet (49%), a fiatalkorúak munkanélküliségének kezelését (48 százalék), és a bevándorlást (45 százalék) jelölték meg legfontosabbként.

 

A magyar válaszadók többsége szintén ezeket a területeket emelte ki, de náluk más volt a sorrend: a bevándorlás került az élre 60 százalékkal, majd terrorizmus következett 47 százalékkal, a munkanélküliség csak 40 százaléknyian jelölték meg. Ezzel szemben a külső határok védelmét 43 százalék jelölte meg fontos témaként, amely össz-európai szinten viszont csak 26 százalékot kapott.  Az uniós állampolgárok számára kiugróan fontos a gazdasági növekedés kérdése is (42 százalék).

 

FOTÓ: Pxhere.com

Hírszolgáltatás

A Metróért Egyesület elnöke az Azonnalinak azt mondta, 100 százalék, hogy ez az, ami.

Az ország lakóinak 86 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok. De: 9 szerint jóba!

Az élet meg minden podcastban mesélt magáról Molnár B.

A Momentum elnöke az Azonnalinak elmondta, minden válogatott focistát szívesen látna pártjában. A pénzük miatt.

Az előadásokból azért törölhettek valamennyit, mert eleve túl sok volt belőlük, ráadásul hülye időpontokban.

A hét kérdése

A Montgomery buszbojkott után következzen a budapesti metróbojkott? Vagy inkább a macis hírek idegesítenek?

Azért ide elnéznénk

Bor, impró, koncertek, vlog, food truck, kiállítások június 22-24. között. Hosszú hétvége!

Az ország első számú pékjeinek kenyerei vs. a világ első számú olívaolaja június 23-án.

A hír igaz: a Wichmann kocsma június végén bezár. Június 27-én búcsúznak törzsvendégei.

Kiváló koncert június 28-án a Lumenben.

Kibékülés-történetek a pannonhalmi apátság múltjából. Ősz végéig a főmonostorban.

Ezt is szerettétek

A főszereplő ezúttal Németország és az Európai Unió. Merkelék berágtak.

Az új római kormány esély arra, hogy az európai egység több legyen, mint Hitler álma: az Európa feletti német hegemónia.

Mi köze a nyelvtörvénynek az ukrán-orosz konfliktushoz? Az Azonnali Kijevből jelentkezik.

A magyar társadalomra a politikától elforduló, rezignált passzivitás a jellemző.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás