Orrbavágás után

Ésik Sándor

Szerző:
Ésik Sándor

2018.05.14. 14:22

Sokatmondó volt Trócsányi miniszteri meghallgatása, ahol kifejtette, amit parancsba kapott. Úgy tűnik, a Fidesz tanult a Handó-leckéből, és profibb módon áll neki felhígítani a bírói kart.

Folynak a teljesen formális miniszteri meghallgatások, ahol – kihasználva a médiafigyelmet – a régi-új miniszterek kifejtik, amit parancsba kaptak. Nagyrészt érdektelen dolgok ezek, hiszen tudjuk, Orbán mit akar: a visszakapott kétharmaddal elvarrni minden elvarratlan szálat, és lehetőleg az EP-választásoknak már teljesen kiépített erdoganista-putyinista rendszerrel nekimenni.

Ellenzéke nincs, tehát tömegtüntetéstől nem kell tartania. A vidék rég az övé, a város nem érdekli, mivel a jelenlegi választási rendszerrel, mint az jól látható volt, nem rúghat labdába senki. Aki meg igen, azt ki fogják nyírni.


Marad az intézményes leszámolás. Két front látszik jól: az egyik az igazságszolgáltatás, a másik pedig a civil szféra.
 

A Stop Soros csomaggal most nem foglalkozom részletesen, mert ott még lehetnek változások.

Az EP-beli erőviszonyoktól is függ, hogy mi lesz a civilekkel

Nagy kérdés, hogy az EU-val mi lesz, és ezen belül az EPP milyen döntéseket fog hozni. Egyrészt csábító lehet az EPP-nek, hogy Orbán valószínűleg az európai parlamenti választásokon is tarolni fog, méghozzá mint a Brüsszelt majd jól gatyába rázó kemény fiú. Ez pedig jó nagy csoportot jelent majd, akik segíthetnek az EPP-ben nyeregben maradni.

Kérdés például, hogy ott Macron képes-e új frontot nyitni, olyan pártszövetséget összehozni, ahova átmennek olyan pártok, akiknek kényelmetlen már egy bandában lenni a lengyelekkel meg a magyarokkal. Ebben az esetben Orbán keresheti a jobboldali-nemzeti pártokat, és létrejöhet valami újabb csoport. De az is lehet, hogy marad az EPP. A németek ebben a kérdésben valószínűleg az utolsó pillanatig ki fognak várni. Akárhogyis, itt történhet olyan, ami miatt megéri kifelé a jófiút adni.

A bíróságok még mindig útban vannak


Az igazságszolgáltatás más tészta. Ott Orbánéknak az a stratégiája, hogy amennyire csak lehet, kimaradnak belőle.

Mivel Polt Péter személyében a Fideszhez feltétlenül hűséges pártkatona a legfőbb ügyész, büntetőügyektől tartaniuk nem kell. Polgári ügyekbe nem bocsátkoznak.

Ügyvéd kollégák tucatjai élnek jól abból, hogy az összes disznóságot, ami történik, szépen lepapírozzák. Nem kell jogtalanságot sem cselekedni, hiszen a törvénygyár bármikor kiköp egy megfelelő törvényt.


A bíróságoknak egy olyan aspektusa van, amivel még van gond, ez a közjogi-ellenőrző tevékenység. Ahol a szellemi derékhadat a rezsiszilárdok adják, simán előfordulhatnak takargatnivaló hibák.


Előfordulhat például, hogy például meg kell magyarázni, hogy egy állami cég miért ad a Cöfikének néhány százmilliócskát. Lomnici kolléga tautologikus dadogása nem elegendő, mert lehet például perelni. De említhetnénk például a TAO-pénzt, ahol az a kellemetlen helyzet van, hogy jogerős ítéletet nem hajt végre a kormány.


Ilyen és ehhez hasonló ügyekben – nem is beszélve mindenféle választási döntésekről – útban van a bíróság. Ezt mondatták most el Trócsányi Lászlóval a meghallgatáson.


Orrbavágás után


Igen ám, de a bíróságok beszántásáról kiderült, hogy az nehezen és óriási áldozatok árán járható út. Lehet toppantani a lábunkkal, és öklöt rázni a Velencei Bizottságra, de

2012-ben világossá tették Orbán számára, hogy a kényszernyugdíjazások és a durva beleszólás a bíróságok életébe nem fog menni.

Ráadásul a félreállított Baka András helyett kaptak egy kevésbé harcias, ám annál határozottabb Darák Pétert, akinek a helyzetbe hozását alighanem mostanra bánják. Darák ugyanis többször védte meg Handó Tünde ámokfutásától a bíróságokat, és nem is annyira hallgatólagosan az új OBT mellé állt vele szemben.


Handó Tünde ráadásul kudarcos választás volt. Kiderült róla, hogy reménytelenül középszerű. Manipulációs képességei vannak, az előző OBT-t maga alá gyűrte, és elég eredményesen kezdte el kifüstölni az alsóbb bíróságokról a „beleállós” bírákat, és nevezett ki a helyükre olyan fiatalokat, akik előzőleg az OBH-ban vele dolgoztak. Általában is az látszott, hogy ideális bíróképe a nett módon felöltözött és ápolt, ám az államhatalomnak semmiben sem keresztbe fekvő, magát hivatalnokként, nem pedig hatalmi ágként meghatározó bíró.


Azonban ennek mellékhatásaként azt érte el, hogy a bíróságok felsőbb szintjein, a táblákon és a Kúrián, illetve a törvényszékek szenior bírói között összetorlódtak jelentős számban olyan bírók, akik örömmel és piros krétával jelzik a Handó-varrodából kijött konfekció szabási-varrási hibáit, és általában örömöt lelnek abban, hogy egy volt munkaügyi bíró (a bírók között nem épp a legmagasabban jegyzett kaszt, márpedig ha valahol, a bíróságon kemény kasztrendszer van) embereit csuklóztatják.


Ráadásul Handó Tünde elkövetett egy fideszes ősbűnt. Megnevezhető, gyűlölhető arccá vált. Ki kell vonni a forgalomból, ahogy Vajna Timike Lamborghinijét is egy nap alatt tüntették el, mielőtt kiszedte volna belőle a tömeg Timikét egy piros lámpánál. Tehát Handó is ki fog vonódni.


Trócsányi meghallgatása új irányt mutat


Először is, szakmai berkekben már néhány hónapja hallani arról, hogy kényszernyugdíjazás helyett Orbánék közös megegyezéssel válnának meg sok szenior bírótól.

Magyarul: fizetnének lelépési pénzt, állítólag sokat. Néhány milliárdocskából így megoldható lenne sok mostani akadékoskodó leváltása.

A dolognak lenne pozitív hatása is, minden bizonnyal jó néhány fásult, évek óta pocsékul bíráskodó bíró is kapna a lehetőségen. Így akkora szervezeti kavar keletkezne, amelyben észrevétlenül helyükre lehetne csúsztatni a megfelelő embereket. Mondjuk kételyeim így is vannak, mert bőven maradna így is „bajos” bíró, de úgy tűnik, hogy a handódtündés lekezelés után nincs jobb ötletük.


Meg persze jön a Közigazgatási Felsőbíróság, amelyre Trócsányi szinte jajgató nosztalgiával tekint vissza, hogy jaj de kár, hogy 1949-ben bezárták, pedig addig mekkora demokrácia volt itt. Önmagában persze nem a szervezeti formával van baj. Attól, hogy egy épületen kicserélik a táblát, mi sem változik. Attól viszont már igen, ha ide is benyomnak egy csomó új bírót.


Az új ciklustól tehát az igazságügyben azt várhatjuk, hogy feladják az eddigi keménykedést, és igyekeznek a következő években módszeresen hígítani a bírói karon. Marad mellette a törvénygyár.


A folyamat vége? Nézzenek meg egy random elfekvőt valahol mondjuk Szabolcsban. Na olyan lesz ez is.

A poszt a Diétás Magyar Múzsa FB-oldalán is megjelent, lájkoljátok ott is!

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek