+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. április 27. péntek, 10:36
Mégsem elfogult, túlreagált euroatlanti hiszti Magyarország orosz érdekszférába tolódása – írja friss Facebook-posztjában a jobbikos Bencsik János. Az eddig oroszbarátként számon tartott párt külpolitikusát az vette rá az önkritikára, hogy a kormány legutóbb megvétózott egy fontos egyezményt az EU és az afrikai országok között – Bencsik szerint ezzel Putyin érdekeit szolgálva.

„Tartozom egy vallomással. Sokáig nem hittem el, pontosabban nem vettem elég komolyan Magyarország fokozatos és tudatos orosz érdekek szerinti alárendelését” – így kezdődik Bencsik János, a Jobbik külügyesének egészen meglepő, friss Facebook-posztja.

 

Meglepő, hiszen hosszú ideig pont a Jobbik volt a leginkább Oroszország-barát párt.

 

Erről rengeteg cikk született a KGBéla becenevet kapó, a pártból azóta már kilépett Kovács Bélától kezdve a Putyin embere által jobbikosoknak intézett orosz vízumokon át a párt oroszországi finanszírozási gyanújáig. A Mérce korábban odáig ment, hogy ezek miatt nemes egyszerűséggel Lobbik Oroszországért Mozgalomként aposztrofálja a pártot.

 

Bencsik mindezt 2018-ból visszatekintve úgy értékeli, hogy pártja nem azért volt híve a keleti nyitásnak, mert ezek az országok (Oroszország, Kína, Irán, és további kisebb-nagyobb ázsiai diktatúrák) pénzelték volna a Jobbikot, hanem azon egyszerű oknál fogva, hogy felvevőpiacot találjanak a magyar élelmiszereknek, mert a magyarságnak keleti gyökerei vannak, és mert szerinte a baloldali magyar kormányok szolgai módon kötelezték el magukat az Európai Unió irányába. 

 

„A Jobbik 2010 előtti külpolitikája tehát nem egyoldalú keleti irányultságot, hanem az általunk egyoldalúnak ítélt nyugati befolyás kiegyensúlyozását célozta meg, hogy Magyarország tényleg híd szerepet töltsön be Kelet és Nyugat között, amire földrajzi elhelyezkedésünk és történelmi szerepünk okán hivatottak vagyunk. Amit az elmúlt nyolc évben tapasztalunk, az az inga túllendülése a másik irányba: az EU kiszolgálóiból Ázsia csatlósai lettünk” – írja a jobbikos politikus.

 

Ugyanerről beszélt egyébként a párt másik külpolitikusa, Gyöngyösi Márton is az Azonnalinak még a választás előtt. A lényeg című szakpolitikai sorozatunkban Gyöngyösi is a kelet-nyugat egyensúly felborulását nehezményezte a külpolitikában, és azt mondta: vissza kell állítani a nyugat felé elveszített hitelünket, a Jobbik kelet és nyugat felé egyaránt kiegyensúlyozott kapcsolatrendszerre törekszik.

 

Hogy mi vitte rá Bencsiket, hogy minderről Facebook-posztot írjon?

 

Két friss hír. 

 

Az egyik, hogy a magyar kormány váratlanul megvétózott egy nemzetközi egyezményt, amelyet május 2-án kötött volna alá az EU afrikai kormányokkal, a többi tagállam szerint az illegális migrációt segítve ezáltal.

 

A másik pedig a Ganz meghiúsult egyiptomi biznisze. A Direkt36 derítette ki, hogy a cég majdnem elnyert egy nagy üzletet, 700 vasúti kocsi gyártását. Aztán az Orbán-kormány Eximbankjának pénze inkább beállt a Ganz orosz riválisa mögé.

 

„Voltak aggasztó előjelek már az előző ciklusban is, de ezeket sokan egyfajta túlkompenzációnak tudtuk be, egészen a vízválasztó Paks 2-ig. Ami azóta történt és történik, az a legrosszabb rémálmainkat is felülírja.

 

Orbán Viktor egyre sűrűbben és egyre nyilvánvalóbb jeleit adja annak, hogy kész kivezetni Magyarországot az Európai Unióból, vagy legalábbis olyan szinten kerékkötője lenni a közös uniós fellépéseknek, hogy az a legnagyobb rivális, Oroszország érdekeinek megfelelően alapvető kérdésekben bénítsa meg az Uniót” – írja Bencsik János. A Ganz-üzlet meghiúsítása szerinte „azoknak is kijózanító pofonnal kell felérjen, akik eddig úgy próbáltak megbarátkozni a ruszkiknak való befekvéssel, hogy legalább az országnak gazdaságilag megéri”.

 

A bejegyzésben Bencsik ráadásul még elnézést is kér, hogy nem hitte el a 2010-es évek elejének nyugati liberális szólamait.

 

„Amikor 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulása után a teljes nyugati sajtó (karöltve a hazai liberális portálokkal) orosz érdekszférába tolódásról, Orbán-Putyin paktumról és a putyini modell átvételéről cikkezett, azt gondoltam, mindez elfogult, túlreagált euroatlanti hiszti. (...) A balliberális értelmiség az elmúlt három évtizedben túl sokszor kiáltott már farkast, de az ordas végül mégis csak lecsapott a tyúkólra.”

 

Bencsik János teljes posztja itt olvasható:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Donald Trumpot.

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás