+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. április 22. vasárnap, 09:15
A gorálok Lengyelország és Szlovákia határvidékén, a Tátrában élnek. Nyelvjárásaik visszaszorultak, hagyományos hegyi életmódjukat átalakította a modernizáció. Mégis mindkét ország magának vindikálja a gorálok örökségét. Mostanra aztán branddé váltak: gorál vodka és csoki is van a piacon. A tartalom globális, csak a forma lokális.

Ez a krakkói édességbolt, ahol a Tátra ízléses csokimakettje megvehető és megehető, a „Goralskie Praline” nevet viseli. Cégérük szerint minden desszertet kézzel készítenek, és kínálatukat a Krakkótól délre kezdődő lengyel–szlovák hegyvidék gorál világa inspirálja. Hogy mit is jelent ez a „gorál világ”, az általában homályos marad, pedig sokan hivatkoznak erre a Kárpátok szlovák és lengyel oldalán is.

 

A gorál (vagy gurál) összefoglaló nevévé vált e hegyvidéki határzónát lakó, sajátos nyelvű népeknek, akik akcentusában erős a szlovák és a lengyel behatás is. Ahogy az lenni szokott, a hegyek két oldalán kialakuló nemzetállamok mindegyike, 

 

a lengyel és a szlovák elit is magának vindikálta a gorálok örökségét, és a gorál nyelvet saját akcentusuknak tekintette.

 

Pedig kultúrájuk alapján a gorálok sem tekinthetők egységesnek; a legkomolyabb gorálkutatók elkülönítenek többek között árvai, zywieci és szepesi gorálságot is. A legsötétebb fejezet a gorálok lelkéért zajló harcban egyértelműen az volt, amikor a világháborúban a német megszállók kitalálták, hogy a gorálok igazából elszlávosodott germánok, Goralenvolk néven próbáltak nekik új, árja identitást adni – ez a törekvés végül teljesen eredménytelennek bizonyult.

 

Miközben mind szlovák, mind lengyel oldalon kialakultak és elterjedtek a gorálokkal kapcsolatos népszerű sztereotípiák és mítoszok, maguk a gorálok csak fogytak és fogytak, tán el is fogytak. A nyelvjárások visszaszorultak, és ami fontosabb, a sajátos hegyi életmódot átalakította a modernizáció. Ami a gorálokból maradt, az inkább egy inspiráció:

 

a gorál-mítosz mozgatóerővé vált a kultúra és az üzleti szféra terén is.

 

A leglátványosabb „goralizmus” egyértelműen a Dunajecen való tutajozás, a Dunajec-áttörésbe látogató turisták számára kihagyhatatlan élmény, és amiben megint csak van egy szlovák–lengyel versenyhelyzet: a határfolyó mindkét oldalán tutajra lehet szállni. Választhatunk tehát, hogy lengyel vagy szlovák gorálokkal tutajozzunk, ami egyébként valóban gyönyörű és egyedi időtöltés.

 

Ezenkívül Szlovákiában egy kelet-szlovák szeszfőzde készít felsőkategóriás (vagy annak beállított) Goral vodkát és borovicskát. Az igencsak drágán mért, díszdobozos Goral alkoholokat a készítő cég az ólublói borókapárló tradíciókra vezeti vissza. Jó lenne tudni, hogy tényleg van valamilyen szerves köze Ólublóhoz és a Tátra vidékéhez ezeknek a termékeknek.

 

Nemrég megjelent egy rendkívül érdekes könyv a gorál világ ilyenfajta „termékesüléséről”, hogy miként vált a gorálokból a globális fogyasztói szokásokat is kiszolgáló brand. A fogyasztói szokások globalizálódása ebben az esetben azt jelenti, hogy a világon egyre többen keresik ugyanazt a (magas) színvonalat, ugyanazokat az ízeket, de közben vágynak a különlegességre, a helyi ízekre is.

 

Egyre több ember jut el a világ egyre több sarkába, egyre jobban ismerjük a világunkat, és ezért egyre jobban vágyunk valami „saját felfedezésre”, egyedire. Ellentmondó elvárások ezek, amik végül lokális brandeket tartanak életben vagy élesztenek újjá. Végső soron ezért formázza a kézzel készített, globális sztenderdek szerint készült krakkói csokoládé a helyi gorálok életterét, a Tátrát. A tartalom globális, csak a forma lokális; de így legalább a gorálok jelen vannak a 21. századi világ térképén is.

 

Kollai István írása először a pozsonyi Új Szó című napilapban jelent meg. A felvidéki lappal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.
 

FOTÓ: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Valóban teremt pár új munkahelyet a kilépés, hiszen évente többmillió vámmegállapodást
kell majd összehozni.

Már eddig is részt vettek a hajléktalanok ilyen programban, de most a kormány bővítené ezt.

Bár mindenkivel szívesen beszélget a Momentum, de biztos, hogy önálló listán indulnak az EP-választáson.

Samu Tamás Gergő szerint nem kellett volna luhanszki útjáról szólnia a Jobbiknak, de azért bánja, hogy nem szólt.

Kisebbségi kormányt alakítana
a svéd jobboldal, de a bizalmi szavazáson tulajdonképpen
csak a szélsőjobb támogatná őket, pedig velük sem igazán szívesen közösködnének.

A hét kérdése

Gruevszki egy hatszázezer eurós Mercedes miatt volt kénytelen egy kétéves börtönbüntetés elől Magyarországra menekülni. Mit kérjünk a menedékjogért cserébe? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Pethő Tibor könyvet írt a tavasszal bezárt újság történetéről. Bemutató: november 14.

A 2006-os Eurovízió-győztes banda november 14-én érkezik a Barba Negra színpadára.

Ősze Gergely bemutatkozó albuma is hallható lesz november 15-én. Dzsessz!

Nyolc új filmmel és egy Arany Medvével érkezik november 15. és 19. között a Román Filmhét!

Kóstold végig a juniboros borászok friss, 2018-as borait november 21-én!

Ezt is szerettétek

Megkérdeztük Orbán szimpatizánsait, melyik a rosszabb. Videó!

Csapataink harcban állnak, ötödik rész. Az utolsó forgatókönyvben mi támadunk.

Mit gondolnak a CEU mellett tüntetők Sorosról? És mit szólnak a korábbi, font elleni spekulációjához? Videó!

A Bata cipőtől kezdve a Beneš-dekrétumokon át Karel Gottig és a Kofoláig. Csehszlovákia idén ünnepelhetné a századik születésnapját.

Twitter megosztás Google+ megosztás