+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. április 17. kedd, 10:15
Macron-lázban ég az Európai Parlament. Villamosmegálló-lezárás, érezhető rendőri készültség, tájékoztató matricákkal teleaggatott liftek és folyosók: Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió jövőjéről beszél kedden Strasbourgban. Mi van most az EP-ben? Elmondjuk.

Akkora sajtóérdeklődés övezi a francia elnök papíron kedd délelőtt 10-kor kezdődő EP-beli beszédét, hogy a sajtótribünön fél tízkor már alig volt hely. Összehasonlításképpen: egy hónappal ezelőtt, amikor a portugál miniszterelnök osztotta meg gondolatait az unió jövőjéről, langyos volt az érdeklődés, főleg a sajtópáholyban. (Az Azonnalitól Kardos Gábor filozófus követi majd a francia elnök gondolatait.)

 

A Spiegel közben azt írja, hogy Macron programbeszédet tart majd, és saját EU-vízióját népszerűsíteni jött az EP-be. Főbb pénzügyi programpontjait – közös uniós pénzügyminiszter, közös költségvetés az eurózóna tagjai számára – azonban ellenzi a nagykoalíciós német kormány, annak is főleg a kereszténydemokrata, Angela Merkel vezette része. Óvatosságra intenek, mondván nagyon meg kell fontolni, milyen irányban haladunk a még erősebb Európa felé.

 

Várjunk ki, és jó alaposan nézzük meg, valóban jók-e ezek a tervek Németország számára – hangzik a CDU-ban uralkodó vélemény.

 

Van azért pár Macron-barátabb hang  is. Elmar Brok néppárti EP-képviselő szerint nem szabad lesöpörni Macron terveit az asztalról, a párt parlamenti frakciójának pedig meg kell adnia Merkel kancellár számára azt a szabadságot, hogy kompromisszumra jusson a francia elnökkel. Merkel két nap múlva, csütörtökön Berlinben fogadja majd Emmanuel Macront.

 

Merkel és Macron célja, hogy országaik legkésőbb júniusig közös nevezőre jussanak az EU-t érintő elképzeléseikben.

 

A Spiegel főszerkesztő-helyettese, Dirk Kurbjuweit arról írt reggeli hírlevelében, hogy Macron EU-álma tulajdonképpen halott, és annak addig volt csak relevanciája, amíg össze nem állt a nagykoalíciós német kormány. Tehát ha úgy nézzük, az ügyvezető kormány által keltett hatalmi vákuumba robbant be. Az újságíró szerint nem a német kormány CDU-s része tette ki először a Stop-táblát: több észak-európai ország is jelezte, nem tetszenek nekik a francia elképzelések. 

 

„Az Európa-szkeptikusok örülhetnek mindennek. De az, hogy nem követik Macront, még nem jelenti azt, hogy minden jó úgy, ahogy most van. Hanem azt jelenti, hogy továbbra is egy provizóriummal élünk egyet. Az euró ugyanis ki van téve mindaddig a gazdasági-pénzügyi válságoknak, amg nincs közös pénzügyi politikája az EU-nak, nem beszélve arról, hogy gazdasági egyenlőtlenségeket teremt a kontinensen” – írja a hetilap főszerkesztő-helyettese.

 

Az EP-ben a francia elnök beszéde előtt arról vitáztak a képviselők Szanyi Tibor és Morvai Krisztina aktív részvételével, hogy az EU mit tehet a civil szervezetek erősítéséért. Az EP célja elsősorban a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok európai térnyerésének támogatása. Az EU alapértékeit veszélyeztető támadásokat látva döntöttek arról a képviselők, hogy szükség van a feladatnak kitüntetett címkét szentelni a következő hétéves uniós költségvetésben. Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő üdvözölte ezen eszköz létrehozását, ugyanakkor sajnálkozott, hogy éppen a magyar kormány demokráciát és jogállamiságot romboló tevékenysége volt a kezdeményezés legfőbb katalizátora.

 

Martin Sonneborn viccpárti német EP-képviselő ehelyett inkább megtalálta a módját annak, hogy egy EP-beli beszédben üzenjen Macron francia elnöknek.

 

„Önnek pontosan tudnia kell, hogy a francia kultúra jelentős örökségét a felvilágosodás teszi ki.

 

Vagyis először a felvilágosítás jön, és csak aztán lőnek! Hogyan akarja magát igazolni Diderot és Voltaire előtt?

 

Azért kérdezze meg a feleségét is, ő talán személyesen is ismerte őket...” – utalt finoman a német politikus-humorista a franciák szíriai háborúban történt részvételére, és persze Macron feleségének korára.

 

 

Itt van videón is, felirattal:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz az utcán?

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás