+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. április 17. kedd, 10:15
Macron-lázban ég az Európai Parlament. Villamosmegálló-lezárás, érezhető rendőri készültség, tájékoztató matricákkal teleaggatott liftek és folyosók: Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió jövőjéről beszél kedden Strasbourgban. Mi van most az EP-ben? Elmondjuk.

Akkora sajtóérdeklődés övezi a francia elnök papíron kedd délelőtt 10-kor kezdődő EP-beli beszédét, hogy a sajtótribünön fél tízkor már alig volt hely. Összehasonlításképpen: egy hónappal ezelőtt, amikor a portugál miniszterelnök osztotta meg gondolatait az unió jövőjéről, langyos volt az érdeklődés, főleg a sajtópáholyban. (Az Azonnalitól Kardos Gábor filozófus követi majd a francia elnök gondolatait.)

 

A Spiegel közben azt írja, hogy Macron programbeszédet tart majd, és saját EU-vízióját népszerűsíteni jött az EP-be. Főbb pénzügyi programpontjait – közös uniós pénzügyminiszter, közös költségvetés az eurózóna tagjai számára – azonban ellenzi a nagykoalíciós német kormány, annak is főleg a kereszténydemokrata, Angela Merkel vezette része. Óvatosságra intenek, mondván nagyon meg kell fontolni, milyen irányban haladunk a még erősebb Európa felé.

 

Várjunk ki, és jó alaposan nézzük meg, valóban jók-e ezek a tervek Németország számára – hangzik a CDU-ban uralkodó vélemény.

 

Van azért pár Macron-barátabb hang  is. Elmar Brok néppárti EP-képviselő szerint nem szabad lesöpörni Macron terveit az asztalról, a párt parlamenti frakciójának pedig meg kell adnia Merkel kancellár számára azt a szabadságot, hogy kompromisszumra jusson a francia elnökkel. Merkel két nap múlva, csütörtökön Berlinben fogadja majd Emmanuel Macront.

 

Merkel és Macron célja, hogy országaik legkésőbb júniusig közös nevezőre jussanak az EU-t érintő elképzeléseikben.

 

A Spiegel főszerkesztő-helyettese, Dirk Kurbjuweit arról írt reggeli hírlevelében, hogy Macron EU-álma tulajdonképpen halott, és annak addig volt csak relevanciája, amíg össze nem állt a nagykoalíciós német kormány. Tehát ha úgy nézzük, az ügyvezető kormány által keltett hatalmi vákuumba robbant be. Az újságíró szerint nem a német kormány CDU-s része tette ki először a Stop-táblát: több észak-európai ország is jelezte, nem tetszenek nekik a francia elképzelések. 

 

„Az Európa-szkeptikusok örülhetnek mindennek. De az, hogy nem követik Macront, még nem jelenti azt, hogy minden jó úgy, ahogy most van. Hanem azt jelenti, hogy továbbra is egy provizóriummal élünk egyet. Az euró ugyanis ki van téve mindaddig a gazdasági-pénzügyi válságoknak, amg nincs közös pénzügyi politikája az EU-nak, nem beszélve arról, hogy gazdasági egyenlőtlenségeket teremt a kontinensen” – írja a hetilap főszerkesztő-helyettese.

 

Az EP-ben a francia elnök beszéde előtt arról vitáztak a képviselők Szanyi Tibor és Morvai Krisztina aktív részvételével, hogy az EU mit tehet a civil szervezetek erősítéséért. Az EP célja elsősorban a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok európai térnyerésének támogatása. Az EU alapértékeit veszélyeztető támadásokat látva döntöttek arról a képviselők, hogy szükség van a feladatnak kitüntetett címkét szentelni a következő hétéves uniós költségvetésben. Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő üdvözölte ezen eszköz létrehozását, ugyanakkor sajnálkozott, hogy éppen a magyar kormány demokráciát és jogállamiságot romboló tevékenysége volt a kezdeményezés legfőbb katalizátora.

 

Martin Sonneborn viccpárti német EP-képviselő ehelyett inkább megtalálta a módját annak, hogy egy EP-beli beszédben üzenjen Macron francia elnöknek.

 

„Önnek pontosan tudnia kell, hogy a francia kultúra jelentős örökségét a felvilágosodás teszi ki.

 

Vagyis először a felvilágosítás jön, és csak aztán lőnek! Hogyan akarja magát igazolni Diderot és Voltaire előtt?

 

Azért kérdezze meg a feleségét is, ő talán személyesen is ismerte őket...” – utalt finoman a német politikus-humorista a franciák szíriai háborúban történt részvételére, és persze Macron feleségének korára.

 

 

Itt van videón is, felirattal:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata
CSU csúcsjelöltjét.

Az ötvenet se éri el azok száma, akik éltek a január 1-je óta nyitva álló lehetőséggel.

Nem küldtek el időben egy beszámolót, így ezért Hódmezővásárhely később kapja meg az állami támogatását, de pénzt nem fognak veszíteni, állítja Márki-Zay Péter.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás