+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. április 17. kedd, 10:15
Macron-lázban ég az Európai Parlament. Villamosmegálló-lezárás, érezhető rendőri készültség, tájékoztató matricákkal teleaggatott liftek és folyosók: Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió jövőjéről beszél kedden Strasbourgban. Mi van most az EP-ben? Elmondjuk.

Akkora sajtóérdeklődés övezi a francia elnök papíron kedd délelőtt 10-kor kezdődő EP-beli beszédét, hogy a sajtótribünön fél tízkor már alig volt hely. Összehasonlításképpen: egy hónappal ezelőtt, amikor a portugál miniszterelnök osztotta meg gondolatait az unió jövőjéről, langyos volt az érdeklődés, főleg a sajtópáholyban. (Az Azonnalitól Kardos Gábor filozófus követi majd a francia elnök gondolatait.)

 

A Spiegel közben azt írja, hogy Macron programbeszédet tart majd, és saját EU-vízióját népszerűsíteni jött az EP-be. Főbb pénzügyi programpontjait – közös uniós pénzügyminiszter, közös költségvetés az eurózóna tagjai számára – azonban ellenzi a nagykoalíciós német kormány, annak is főleg a kereszténydemokrata, Angela Merkel vezette része. Óvatosságra intenek, mondván nagyon meg kell fontolni, milyen irányban haladunk a még erősebb Európa felé.

 

Várjunk ki, és jó alaposan nézzük meg, valóban jók-e ezek a tervek Németország számára – hangzik a CDU-ban uralkodó vélemény.

 

Van azért pár Macron-barátabb hang  is. Elmar Brok néppárti EP-képviselő szerint nem szabad lesöpörni Macron terveit az asztalról, a párt parlamenti frakciójának pedig meg kell adnia Merkel kancellár számára azt a szabadságot, hogy kompromisszumra jusson a francia elnökkel. Merkel két nap múlva, csütörtökön Berlinben fogadja majd Emmanuel Macront.

 

Merkel és Macron célja, hogy országaik legkésőbb júniusig közös nevezőre jussanak az EU-t érintő elképzeléseikben.

 

A Spiegel főszerkesztő-helyettese, Dirk Kurbjuweit arról írt reggeli hírlevelében, hogy Macron EU-álma tulajdonképpen halott, és annak addig volt csak relevanciája, amíg össze nem állt a nagykoalíciós német kormány. Tehát ha úgy nézzük, az ügyvezető kormány által keltett hatalmi vákuumba robbant be. Az újságíró szerint nem a német kormány CDU-s része tette ki először a Stop-táblát: több észak-európai ország is jelezte, nem tetszenek nekik a francia elképzelések. 

 

„Az Európa-szkeptikusok örülhetnek mindennek. De az, hogy nem követik Macront, még nem jelenti azt, hogy minden jó úgy, ahogy most van. Hanem azt jelenti, hogy továbbra is egy provizóriummal élünk egyet. Az euró ugyanis ki van téve mindaddig a gazdasági-pénzügyi válságoknak, amg nincs közös pénzügyi politikája az EU-nak, nem beszélve arról, hogy gazdasági egyenlőtlenségeket teremt a kontinensen” – írja a hetilap főszerkesztő-helyettese.

 

Az EP-ben a francia elnök beszéde előtt arról vitáztak a képviselők Szanyi Tibor és Morvai Krisztina aktív részvételével, hogy az EU mit tehet a civil szervezetek erősítéséért. Az EP célja elsősorban a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok európai térnyerésének támogatása. Az EU alapértékeit veszélyeztető támadásokat látva döntöttek arról a képviselők, hogy szükség van a feladatnak kitüntetett címkét szentelni a következő hétéves uniós költségvetésben. Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő üdvözölte ezen eszköz létrehozását, ugyanakkor sajnálkozott, hogy éppen a magyar kormány demokráciát és jogállamiságot romboló tevékenysége volt a kezdeményezés legfőbb katalizátora.

 

Martin Sonneborn viccpárti német EP-képviselő ehelyett inkább megtalálta a módját annak, hogy egy EP-beli beszédben üzenjen Macron francia elnöknek.

 

„Önnek pontosan tudnia kell, hogy a francia kultúra jelentős örökségét a felvilágosodás teszi ki.

 

Vagyis először a felvilágosítás jön, és csak aztán lőnek! Hogyan akarja magát igazolni Diderot és Voltaire előtt?

 

Azért kérdezze meg a feleségét is, ő talán személyesen is ismerte őket...” – utalt finoman a német politikus-humorista a franciák szíriai háborúban történt részvételére, és persze Macron feleségének korára.

 

 

Itt van videón is, felirattal:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

Eddig 2190 regisztrált gyógyult fertőzött van Magyarországon, és továbbra is csökkken az ismert aktív fertőzöttek száma.

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás