+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. április 15. vasárnap, 07:31
Ha Budapestnek saját parlamentje lenne, abban a Fidesz kisebbségben lenne. Ha a vidéknek saját parlamentje lenne, abban a Fidesznek négyötöde lenne.
Szembekerült egymással a főváros és a vidék?

 

Erre a kérdésre pusztán a szavazati arányok nagy különbsége alapján határozott igennel válaszolhatnánk. Az egyszerű és logikusnak tűnő kijelentést kissé árnyalja, ha körbenézünk a világ választási térképein: rendre beleütközünk a városias és a vidéki-kisvárosi térségek közti különbségekbe. Kezdve Amerikával, ahol a keleti és nyugati part metropoliszai demokraták, míg a két partvidék között óriási republikánus területek vannak; folytatva Nagy-Britanniával, ahol ha Londonon múlik, az ország stabil EU-tag maradt volna, de a vidék EU-ellenesnek bizonyult; de vehetjük példának Bajorországot is, a német tartomány stabilan a Keresztényszociális Unió híve, kivéve a szocdem Münchent.

 

Szóval vannak hagyományai annak, hogy az urbánus és rurális térségek politikai véleménye különbözik. Mégis, Közép-Európában ezek a jelenségek könnyen nyugtalanítóan, sokszor ijesztően hatnak. A választási kampányok és a közhangulat brutalitásán, nívótlanságán és uszító jellegén kívül például azért, mert nem városok hálózata áll szemben a vidékkel, hanem az egyetlen főváros kerül szembe a többi országrésszel.

 

Ez a helyzet alakult ki most Magyarországon, és ez volt a jellemző Szlovákiában is, ahol a regionális választásokon a politikai jobboldal beszorult Pozsonyba. És ha a cseh választási térképre nézünk, látható, hogy az a politikai erő, amely Prágát meghódította, nem domináns sehol másutt. Ezek a különbségek tehát frissen alakultak ki, és meglehetősen élesek.

 

Az éles különbséget igazából az erősíti fel rendkívül módon – nemcsak a politikában, hanem a „valóságban” is, a gazdasági vagy társadalmi fejlődés alakulásában –, hogy

 

a főváros és a vidék között elvileg lenne egy szint, ami Közép-Európában megsemmisült a rendszerváltás során: ez a kisváros.

 

És ez a szféra azóta sem talált magára: a kisvárosok nem igazán váltak a nagyváros meghosszabbított szatellitjévé, kisebb méretű kiadásává; nem vonzották a tőkét, nem váltak vonzóvá a fiatalok számára. Sokszor inkább ellenkező tendencia alakult ki, és amolyan emeletes házakkal teli falvakká alakulnak.

 

Ezt a statisztikai adatok is igazolják: miközben a közép-európai nagyvárosias régiók fejlettsége nem marad el nagyon a nyugatiakétól, a kisvárosias régiók szintjén óriási a különbség. Ausztriában például a kisvárosok a nemzeti jövedelem átlaga felett termelnek, úgy életminőség, mint jövedelem szempontjából vonzónak számítanak, míg Közép-Európában a kisvárosok nem jelentenek komoly vonzerőt. Magyarországon már

 

a nyugati határszélen lévő városok felé sem irányul komolyabb belső migráció kelet felől; ugyanúgy jellemző rájuk az elvándorlás, mint a falvakra.

 

Ahogy nemrég egy ezzel foglalkozó cikkben állt: mindenki Pestre tart.

 

Talán nem véletlen az sem, hogy épp a napokban alapítottak egy regionális különbségekkel foglalkozó intézetet Szlovákiában: ez a Regionális Politika Intézete, Stanislav Mičev elnökletével. A szlovák tudományos élet és civil szféra így próbálja a maga eszközeivel kutatni a regionális egyenlőtlenségeket, és javaslatokat kidolgozni ezek felszámolására.

 

Elég nagyívű és merész kihívás, de az biztos, hogy Magyarországon is időszerű: ha kutatóknak vagy aktivistáknak sikerül épkézláb látletetet adni a területileg szétszakadt társadalomról, és rámutatni néhány lehetséges megoldásra, akkor ők joggal mondhatják el magukról, hogy sikerült hasznosan eltölteniük a két parlamenti választás közötti időszakot.

 

A cikk a felvidéki magyar napilap, az Új Szó hasábjain jelent meg először. Mivel az Azonnali és az Új Szó együttműködik, Kollai István írását nálunk is olvashatod.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ötvenet se éri el azok száma, akik éltek a január 1-je óta nyitva álló lehetőséggel.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Nem küldtek el időben egy beszámolót, így ezért Hódmezővásárhely később kapja meg az állami támogatását, de pénzt nem fognak veszíteni, állítja Márki-Zay Péter.

Az Európai Bizottság elnöki székére pályázó Weber szerint az EU érdekeivel ellentétes a már jórészt elkészült orosz-német gázvezeték.

Hiába vétózta meg a szenátus, a cseh képviselők ismét megszavazták az egyházi kárpótlási pénzek megadóztatását, amit a kommunisták javasoltak.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás