+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Kollai István
2018. április 15. vasárnap, 07:31
Ha Budapestnek saját parlamentje lenne, abban a Fidesz kisebbségben lenne. Ha a vidéknek saját parlamentje lenne, abban a Fidesznek négyötöde lenne.
Szembekerült egymással a főváros és a vidék?

 

Erre a kérdésre pusztán a szavazati arányok nagy különbsége alapján határozott igennel válaszolhatnánk. Az egyszerű és logikusnak tűnő kijelentést kissé árnyalja, ha körbenézünk a világ választási térképein: rendre beleütközünk a városias és a vidéki-kisvárosi térségek közti különbségekbe. Kezdve Amerikával, ahol a keleti és nyugati part metropoliszai demokraták, míg a két partvidék között óriási republikánus területek vannak; folytatva Nagy-Britanniával, ahol ha Londonon múlik, az ország stabil EU-tag maradt volna, de a vidék EU-ellenesnek bizonyult; de vehetjük példának Bajorországot is, a német tartomány stabilan a Keresztényszociális Unió híve, kivéve a szocdem Münchent.

 

Szóval vannak hagyományai annak, hogy az urbánus és rurális térségek politikai véleménye különbözik. Mégis, Közép-Európában ezek a jelenségek könnyen nyugtalanítóan, sokszor ijesztően hatnak. A választási kampányok és a közhangulat brutalitásán, nívótlanságán és uszító jellegén kívül például azért, mert nem városok hálózata áll szemben a vidékkel, hanem az egyetlen főváros kerül szembe a többi országrésszel.

 

Ez a helyzet alakult ki most Magyarországon, és ez volt a jellemző Szlovákiában is, ahol a regionális választásokon a politikai jobboldal beszorult Pozsonyba. És ha a cseh választási térképre nézünk, látható, hogy az a politikai erő, amely Prágát meghódította, nem domináns sehol másutt. Ezek a különbségek tehát frissen alakultak ki, és meglehetősen élesek.

 

Az éles különbséget igazából az erősíti fel rendkívül módon – nemcsak a politikában, hanem a „valóságban” is, a gazdasági vagy társadalmi fejlődés alakulásában –, hogy

 

a főváros és a vidék között elvileg lenne egy szint, ami Közép-Európában megsemmisült a rendszerváltás során: ez a kisváros.

 

És ez a szféra azóta sem talált magára: a kisvárosok nem igazán váltak a nagyváros meghosszabbított szatellitjévé, kisebb méretű kiadásává; nem vonzották a tőkét, nem váltak vonzóvá a fiatalok számára. Sokszor inkább ellenkező tendencia alakult ki, és amolyan emeletes házakkal teli falvakká alakulnak.

 

Ezt a statisztikai adatok is igazolják: miközben a közép-európai nagyvárosias régiók fejlettsége nem marad el nagyon a nyugatiakétól, a kisvárosias régiók szintjén óriási a különbség. Ausztriában például a kisvárosok a nemzeti jövedelem átlaga felett termelnek, úgy életminőség, mint jövedelem szempontjából vonzónak számítanak, míg Közép-Európában a kisvárosok nem jelentenek komoly vonzerőt. Magyarországon már

 

a nyugati határszélen lévő városok felé sem irányul komolyabb belső migráció kelet felől; ugyanúgy jellemző rájuk az elvándorlás, mint a falvakra.

 

Ahogy nemrég egy ezzel foglalkozó cikkben állt: mindenki Pestre tart.

 

Talán nem véletlen az sem, hogy épp a napokban alapítottak egy regionális különbségekkel foglalkozó intézetet Szlovákiában: ez a Regionális Politika Intézete, Stanislav Mičev elnökletével. A szlovák tudományos élet és civil szféra így próbálja a maga eszközeivel kutatni a regionális egyenlőtlenségeket, és javaslatokat kidolgozni ezek felszámolására.

 

Elég nagyívű és merész kihívás, de az biztos, hogy Magyarországon is időszerű: ha kutatóknak vagy aktivistáknak sikerül épkézláb látletetet adni a területileg szétszakadt társadalomról, és rámutatni néhány lehetséges megoldásra, akkor ők joggal mondhatják el magukról, hogy sikerült hasznosan eltölteniük a két parlamenti választás közötti időszakot.

 

A cikk a felvidéki magyar napilap, az Új Szó hasábjain jelent meg először. Mivel az Azonnali és az Új Szó együttműködik, Kollai István írását nálunk is olvashatod.

 

Hírszolgáltatás

Az ápolási díj emelése és a devizahitelesek ügye lesz a téma. Azt nem tudni, a kormánypártok elmennek-e.

Mindenki más nyaral. Szerintetek mit csináljon, amíg mindenki távol van?

Kormánypárti felvonulás, magyarul: békemenet. Ez a román kormány válasza a Muie PSD jelszó mentén szerveződő egyre nagyobb tüntetésekre.

A pásztói képviselő-testület nyolc helyére nyolc fideszes jelölt pályázott, de végül csak hétnek sikerült bejutnia.

A Greenpeace megvizsgálta, milyen márkájú palackokat és flakonokat dobálnak bele a vízbe. Az adatok beszédesek.

A hét kérdése

Az LMP női társelnöke az Azonnalin három hete bejelentette: elvonul gondolkodni. A közönség segítségét kérjük ehhez.

Azért ide elnéznénk

„Korruptpolitikus-baszó” koncert augusztus 16-án, csütörtökön.

Öt fehér cuvée és három (egy éjszakán át áztatott) rozé alkotja a kizárólag csak 2017-es tételekből álló sort. Aug. 17.

Underground a Mátrában augusztus 17-20-ig.

Éljen Mátyás! Felsorolni is nehéz, mennyi program lesz augusztus 19-26. között.

Virgilius Moldovan furcsa aktszobrai a szegedi Reök-palotában augusztus 31-ig.

Ezt is szerettétek

Az Azonnali körbejárta Románia Erdélyen kívüli régióit, hogy végigkérdezze az országot, milyen jövőt látnak maguknak.

Miben lesz jobb Vonánál? Mit tanult Orbántól? Miért készülnek az Európai Néppártba?

A focista iratkozott ki ugyanis a német társadalomból azzal, hogy májusban Erdoğan török elnökkel fotózkodott.

Miért gond az, hogy Magyarországon tabutéma a szexualitás, miközben mindent meztelen nőkkel reklámoznak?

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás