+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. április 15. vasárnap, 07:31
Ha Budapestnek saját parlamentje lenne, abban a Fidesz kisebbségben lenne. Ha a vidéknek saját parlamentje lenne, abban a Fidesznek négyötöde lenne.
Szembekerült egymással a főváros és a vidék?

 

Erre a kérdésre pusztán a szavazati arányok nagy különbsége alapján határozott igennel válaszolhatnánk. Az egyszerű és logikusnak tűnő kijelentést kissé árnyalja, ha körbenézünk a világ választási térképein: rendre beleütközünk a városias és a vidéki-kisvárosi térségek közti különbségekbe. Kezdve Amerikával, ahol a keleti és nyugati part metropoliszai demokraták, míg a két partvidék között óriási republikánus területek vannak; folytatva Nagy-Britanniával, ahol ha Londonon múlik, az ország stabil EU-tag maradt volna, de a vidék EU-ellenesnek bizonyult; de vehetjük példának Bajorországot is, a német tartomány stabilan a Keresztényszociális Unió híve, kivéve a szocdem Münchent.

 

Szóval vannak hagyományai annak, hogy az urbánus és rurális térségek politikai véleménye különbözik. Mégis, Közép-Európában ezek a jelenségek könnyen nyugtalanítóan, sokszor ijesztően hatnak. A választási kampányok és a közhangulat brutalitásán, nívótlanságán és uszító jellegén kívül például azért, mert nem városok hálózata áll szemben a vidékkel, hanem az egyetlen főváros kerül szembe a többi országrésszel.

 

Ez a helyzet alakult ki most Magyarországon, és ez volt a jellemző Szlovákiában is, ahol a regionális választásokon a politikai jobboldal beszorult Pozsonyba. És ha a cseh választási térképre nézünk, látható, hogy az a politikai erő, amely Prágát meghódította, nem domináns sehol másutt. Ezek a különbségek tehát frissen alakultak ki, és meglehetősen élesek.

 

Az éles különbséget igazából az erősíti fel rendkívül módon – nemcsak a politikában, hanem a „valóságban” is, a gazdasági vagy társadalmi fejlődés alakulásában –, hogy

 

a főváros és a vidék között elvileg lenne egy szint, ami Közép-Európában megsemmisült a rendszerváltás során: ez a kisváros.

 

És ez a szféra azóta sem talált magára: a kisvárosok nem igazán váltak a nagyváros meghosszabbított szatellitjévé, kisebb méretű kiadásává; nem vonzották a tőkét, nem váltak vonzóvá a fiatalok számára. Sokszor inkább ellenkező tendencia alakult ki, és amolyan emeletes házakkal teli falvakká alakulnak.

 

Ezt a statisztikai adatok is igazolják: miközben a közép-európai nagyvárosias régiók fejlettsége nem marad el nagyon a nyugatiakétól, a kisvárosias régiók szintjén óriási a különbség. Ausztriában például a kisvárosok a nemzeti jövedelem átlaga felett termelnek, úgy életminőség, mint jövedelem szempontjából vonzónak számítanak, míg Közép-Európában a kisvárosok nem jelentenek komoly vonzerőt. Magyarországon már

 

a nyugati határszélen lévő városok felé sem irányul komolyabb belső migráció kelet felől; ugyanúgy jellemző rájuk az elvándorlás, mint a falvakra.

 

Ahogy nemrég egy ezzel foglalkozó cikkben állt: mindenki Pestre tart.

 

Talán nem véletlen az sem, hogy épp a napokban alapítottak egy regionális különbségekkel foglalkozó intézetet Szlovákiában: ez a Regionális Politika Intézete, Stanislav Mičev elnökletével. A szlovák tudományos élet és civil szféra így próbálja a maga eszközeivel kutatni a regionális egyenlőtlenségeket, és javaslatokat kidolgozni ezek felszámolására.

 

Elég nagyívű és merész kihívás, de az biztos, hogy Magyarországon is időszerű: ha kutatóknak vagy aktivistáknak sikerül épkézláb látletetet adni a területileg szétszakadt társadalomról, és rámutatni néhány lehetséges megoldásra, akkor ők joggal mondhatják el magukról, hogy sikerült hasznosan eltölteniük a két parlamenti választás közötti időszakot.

 

A cikk a felvidéki magyar napilap, az Új Szó hasábjain jelent meg először. Mivel az Azonnali és az Új Szó együttműködik, Kollai István írását nálunk is olvashatod.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Lesz-e egyáltalán idő egy győri előválasztásra, és van-e ehhez elég jelölt? A DK-n kívüli ellenzék civilekben gondolkozik.

A magyar biztosjelöltnek hétfőig kell plusz írásbeli kérdésekre válaszolnia. Elmondjuk, pontosan miket is kérdeznek Várhelyitől a külügyi szakbizottság tagjai.

A három bölcs vizsgálata nagyon megcsúszott, Orbán egyelőre nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra, a távozó Néppárt-elnök Daul pedig utódjára testálná az egész ügyet.

Behrouz Boochani korábban úgy nyert ausztrál irodalmi díjat, hogy egy ausztrál menekülttáborban tartották őrizetben, most Új-Zélandtól kapott ideiglenes vízumot.

Narendra Modi kormányának csak azt követően tűnt fel, hogy Aatish Taseer nem jogosult az indiai állampolgárságra, hogy az újságíró egy cikkében kemény hangon bírálta a hatalmat.

A Google mesterséges intelligencián alapuló fejlesztése, a FreddieMeter meg is mondja, mennyire érsz fel a legendás énekeshez.

Thierry Breton és Adina Vălean is átment a meghallgatáson, csak a magyar biztosjelölt fog kapni még plusz kérdéseket.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás