+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. április 9. hétfő, 09:45
Meglepően kemény hangot ütnek meg a magyarországi választás kapcsán a konzervatív német napilapok: az FAZ szerint most Angela Merkelen a sor, hogy beszéljen Orbán fejével, a Die Welt attól tart, hogy a magyar példa ragadós lesz. De szó van a Jobbik néppártosodásának és en bloc az ellenzéknek a kudarcáról is.

Hétfőn reggel Orbán Viktor, a kétharmaddal újraválasztott Fidesz vezetője az összes vezető német napilap online kiadásáról visszanézett a reggeli latte macchiatójukat fogyasztó német hírolvasókra.

 

FAZ: Angela Merkelen a sor

 

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország és az EU kapcsolatára fűzi fel a cikkét. Mint írják, a Fidesz győzelme sokkal nagyobbra sikeredett a vártnál, ami az eddigi illiberális tendenciákat figyelembe véve szakítópróbához vezethet az EU-val. Ezzel az Angela Merkel német kancellára helyeződő nyomás is növekszik, hogy helyrerakja a magyar miniszterelnököt.

 

Az FAZ felsorolja, szerintük mik lesznek Orbánék következő lépései: a független sajtó elhallgatása – így többek közt a német tulajdonú RTL Klub fölötti ellenőrzés megszerzése –, a számukra kényelmetlen civil szervezetek illegalitásba kényszerítése, az eddig relatív független igazságszolgáltatás ellenőrzés alá vonása. És persze keményvonalas menekültpolitikájának folytatása az uniós színtéren.

 

A lap felidézi, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter 2016-ban már szóba hozta, hogy a magyar kormány menekültpolitikája miatt meg kellene fontolni, hogy Magyarország EU-tag maradhasson-e. Ha ez nem is opció a mi esetünkben, a Lengyelország ellen már zajló hetes cikkelyes eljárás viszont nagyon is az, ennek megindításához azonban az Európai Parlamentnek kell erre rábólítania.

 

Ott viszont nem biztos, hogy meglesz az ehhez szükséges többség, legalábbis addig, amíg Orbán és a Fidesz az Európai Néppárt teljes támogatását élvezi. A Néppártnak viszont kellenek a fideszes voksok az EP-ben több közelgő uniós reform miatt is. Az uniós menedékjogi reformot – amit júniusig tető alá akarnak hozni – elméletileg Orbán nélkül is át tudják vinni, ám a néppárti frakciót vezető bajor CSU-s Manfred Weber kompromisszumra akarja bírni a magyar miniszterelnököt. Ez azt jelenti, hogy Orbánnak uniós színtéren is marad a kezében hatalom.

 

 

Die Welt: Európa orbanizálódása fenyeget

 

A CDU-közeli Springer-csoport neoliberális berlini napilapja jóval keményebb hangvételt ütött meg véleménycikkében. A cikket a magyarok kisebbségi komplexusának elemzésével kezdik, amiből Orbán Viktornak is kijutott a szerző, Silke Mülherr szerint. A Welt szerint

 

Orbán sikerének titka, hogy mesteri módon bánik a magyarok azon frusztrációjával, miszerint alá kell rendelődniük egy felsőbb, őket elveszejtő akaratnak:

 

Brüsszelnek, az arab migránsoknak, a német kancellárnak. Még úgy is, írja a cikk, ha az uniós pénzek nélkül csődben lenne az ország, úgy is, hogy amúgy egy menekült nem akar Magyarországon maradni, és úgy is, hogy amúgy Angela Merkel döntött úgy, hogy befogadja a Magyarországon tartózkodó menekülteket.

 

A Welt szerint érdemi politikai vitáról már nem lehet beszélni Magyarországon, és ebben egyaránt saras mind a médiát beszántó, az Alkotmánybíróságot kiüresítő, a kontrollcélokat szolgáló intézményeket pártkatonákkal megtöltő kormányoldal, mind az ellenzék, amely alkalmatlan, megosztott és ötlettelen. A 2018-as választást követően a magyar politika kómába esik, hiszen már eddig is alig mert kiállni bárki is nyilvánosan Orbán ellen. Egy demokratikus úton történő kormányváltás még egy fokkal elképzelhetetlenebb lett.

 

És ez rossz az egész EU-nak, írja a lap, mert

 

Orbán győzelmének hátszele elviheti az orbáni, erős vezérre épülő modellt a többi EU-tagállamba is, főleg a keletiekbe.

 

Nem beszélve arról, hogy a magabiztos Magyarország a jövőben még többet fog vétózni Lengyelországgal és más EU-kritikusokkal együtt, pláne akkor, ha valamelyik kelet-európai demokráciadeficites országot állítják pellengérre, vagy ha új uniós menedékjogi szabályozást akarnának életbe léptetni.

 

A Welt szerint Orbán győzelme azzal fenyegeti az EU-t, hogy az ENSZ sorsára jut: túl sok olyan ország gyűjtőhelyévé, akik között nincs konszenzus alapvető értékekben sem. És ha ez tényleg be is következik, az EU egy ártalmatlan vitaklubbá alakul át érdemi együttműködés helyett. „Tehát nyugodtan el lehet menni odáig, hogy kijelentsük:

 

Orbán Viktor bejelentkezett az EU sírásójának szerepébe.

 

Szegény Magyarország, szegény Európa! A kishitűség szelleme viszi el neki a bukást” – zárul a cikk.

 

Egy másik Welt-anyagban a lap budapesti tudósítója, Boris Kálnoky arról számolt be, hogy Orbán Viktor a jövőben valószínűleg arra készül, hogy jobb kapcsolatot alakítson ki Angela Merkellel és Németországgal. A magyar kormány EU-politikájában nem lesz változás a 2019-es EP-választásig, fogalmazott az újságíró. Kálnoky szerint a 2018-as választáson a Jobbik és a Fidesz tulajdonképpen szavazókat cserélt.

 

SZ: Végzetesen megosztott ellenzék

 

A balos-liberális müncheni Süddeutsche Zeitung már a címben azzal kezd, hogy ráaggasztja a populista jelzőt a sorozatban harmadszor megválasztott magyar miniszterelnökre. A lap még az április 8-i választás előtt kifejezetten érdekes cikket írt arról, hogy a német gazdasági szereplőknek, főleg az Audinak, a Boschnak és a Mercedesnek nem szabadna tovább tétlenül néznie azt, ami Magyarországon a jogállammal történik. 

 

A Süddeutsche szerint az ellenzéknek nem sikerült a demokrácia leépítésével és a fideszes korrupció témájával legyőzni Orbánt. Ennek okát a lap abban véli megtalálni, hogy az ellenzék végzetesen megosztott: hiába volt törekvés a kooperációra, a Jobbikal ez nem sikerült. Az EU-nak sok jót nem jelent Orbán győzelme: az illiberális demokrácia további kiépítése valószínűleg kötelezettségszegési eljárások sorát indítja majd be.

 

taz: Kudarc a Jobbik néppártosodása

 

A balos-zöld berlini Die Tageszeitung – amelyet a Mércéhez hasonlóan csak és kizárólag az olvasói tartanak el, és egyedülálló módon növelni tudja nyomtatott kiadásának eladott példányszámait – bécsi tudósítója, Ralf Leonhard Orbán nagy győzelméről és az ellenzék kudarcáról ír. A taz megjegyzi: a miniszterelnök úgy tudott győzni, hogy se választási programot nem prezentált, se vitában nem vett részt ellenfeleivel. Ebben a rá szabott választási rendszer és a média egyszólamúsítása is a segítségére volt. A közmédiában a választás napján másról sem volt szó, mint a 2015-ös menekültválságról és migránsok által bántalmazott nőkről, jegyzi meg a lap.

 

A cikkben külön tárgyalják a Jobbik néppártosodásának kudarcát: Vona Gábor próbálkozását, hogy a pártot a fasizmusról áthangolja a mérsékelt konzervativizmusra, nem díjazták a választók. A Jobbik-bázis egy része a lap szerint Orbánhoz vándorolt át, aki a tömeges bevándorlással való riogatásával tökéletesen kiszolgálta a jobbikosok igényeit. A lap az ellenzék kudarcának, az elmaradt koordinációnak és visszalépéseknek rója fel a rengeteg Fidesz által megnyert egyéni választókerületet is.

 

FOTÓ: Orbán Viktor FB-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Hiába állt össze a Strache-lista, Strache indulása még mindig kétséges, mivel az FPÖ bejelentette: még a választások előtt óvást nyújt be az egész Team Strache ellen.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás