Kaczyński idejött kampányolni Orbánnak, aki a Żubrówkáról mesélt neki

Budafok egy eldugott részén emlékművet avattak pénteken a szmolenszki tragédia emlékére, amelyben Lech Kaczyński akkori lengyel elnök is meghalt. Az avatásra az ikertestvére és a lengyel kormánypárt elnöke, Jarosław Kaczyński és a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki is Budapestre látogatott. Szép kampánybeszédet tartottak Orbánnak, aki az ünnepség után olyat tett, amit eddig még soha: válaszolt az Azonnalinak.

Hatalmas gránitkeresztet állítottak fel a budafoki Duna-part eldugott részén annak emlékére, hogy lassan nyolc éve történt a szmolenszki légikatasztrófa, amelyben Lech Kaczyński akkori lengyel elnök és számos más magas rangú lengyel politikus és hivatalnok is meghalt. A delegáció épp a szovjetek által elkövetett katyńi mészárlásra való megemlékezésre ment, amikor leszállás előtt a gép lezuhant – máig tisztázatlan okokból. A lengyelek – legalábbis a jelenlegi kormánypárt, a PiS – az oroszokra, az oroszok a pilóta hibájára fogják az esetet. 

A szmolenszki katasztrófára való rendszeres (havonkénti!) megemlékezés máig fontos, és jócskán vitatott része a lengyel közéletnek. Amint arról szeptemberben fotóriportban is beszámoltunk, Kaczyński minden hónap tizedikén lezáratja a varsói belvárost, hogy gyászmenetet tartson, kritikusai szerint viszont csak arra használja az alkalmat, hogy aktuálpolitikai programbeszédet mondjon – mivel Kaczyński bár pártelnök, megosztó személyisége miatt hivatalos kormánytisztséget nem visel.

Jó döntéseket várnak a lengyelek

A budafoki emlékmű átadásán Kaczyński és miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki is a lengyel-magyar barátságot méltatták, és köszönetet mondtak az emlékmű felállításáért. A Magyarországhoz hasonlóan 

Épp egy nappal korábban szerepelt Orbán és Kaczyński „új kommunisták” jelzővel a Politico címlapján, de péntek közös szereplésükkel úgy tűnik, inkább „új szabadságharcosoknak” próbáltak tűnni.

Kaczyński a beszéde nagyobb részében a testvéréről és Lengyelországról, valamint a lengyel-magyar barátságról beszélt, de a végén azért persze rákanyarodott a magyar választásra is.

A mi barátságunk a mi közös utunk, legyenek szabadok a népeink, döntsünk magunkról, utat mutatva ezzel Európának, hiszen az erős Európa a nemzetállamokra épül – fogalmazott Kaczyński, aki látványosan kerülte az EU-val való konfrontációt, inkább csak jószándékú kioktatás érződött a beszédéből. (Állítólag Beata Szydło korábbi miniszterelnököt is azért váltotta le Morawieckire, hogy barátságosabb hangot üssön meg az EU-val, miután aktiválták ellenük a hírhedt hetes cikket.)

A vasárnapi választással kapcsolatban meglehetősen konkrétan fogalmazott a PiS elnöke: „Remélem, hogy jó döntéseket fogunk hozni már rövidesen” – mondta így, többes szám első személyben, majd

– sajnos ezt nem magyarázta meg bővebben, de volt azért némi iróniája annak, hogy Jean-Claude Juncker két kedvenc „diktátora” előzékenyen játssza egymásnak a szabadsághőst.

Erő, izom, Żubrówka, bölények

Orbán szabadságharcos imidzsét próbálta hangsúlyozni a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki is, aki azzal a visszaemlékezéssel kezdte, amikor Orbán Viktor beszédét hallgatta huszonhét évvel ezelőtt Nagy Imre újratemetésén. Az antikommunista lengyeleknek ez nyilván fontos momentum, arról meg diplomatikusan nem ejtett szót, hogy ugyanaz az Orbán Viktor mára Putyin orosz elnök egyik hűséges szövetségesévé – saját néppártbeli párttársa szerint pincsijévé – vált.

A magyar miniszterelnök beszédéig sok visszaemlékezést és népdalt kellett végighallgatni, de végre eljött a pillanat.

Ez az ital abból a fűből készül, amit a bölények legjobban szeretnek, talán ezért is ilyen erősek – fejtegette, mindenkinek a fantázájára bízva a ki nem mondott hasonlatot. Aztán komolyra fordította a szót, és reagált Morawiecki visszamlékezésére. Mint mondta,

– bökte ki a miniszterelnök szerényen. Jól meg is tapsolta a CÖF-ös zászlókat lengető nagyjából kétszáz fős közönség.

Majd azzal folytatta, hogy meg kell óvni Közép-Európát nemzetinek és kereszténynek, és Magyarországnak és Lengyelországnak ebben fontos szerepe van. Olyan Közép-Európát szeretne Orbán, ahol magától értetődő, hogy mi döntjük el: kit engedünk be az otthonunkba. Ezzel le is tudta a migránstematikát: sem Soros György, sem Brüsszel neve nem hangzott el. Persze így is egyértelmű, hogy kinek szóltak azok a tételmondatok, hogy „ha Lengyelországot támadják, Közép-Európát és minket is támadnak”, illetve „több tiszteletet Lengyelországnak, és több tiszteletet Magyarországnak!”

Zárásként a miniszterelnök – némileg meglepő módon – egymáshoz hasonlította a katyńi és a szmolenszki áldozatot. Az oroszellenes lengyel vendégeknek ez bizonyára jól esett, de

Ezt meg is kérdeztük a távozófélben lévő miniszterelnöktől, aki röviden csak annyit válaszolt: nem tudja, ezt Putyintól kell megkérdezni. „De ön van vele jóban, nem tudja, mit gondol erről?” – kérdeztünk vissza, mire azzal hárított: nincs rá felhatalmazása, hogy mások nevében nyilatkozzon.

A választással kapcsolatos kérdésekre Orbán nem volt hajlandó válaszolni, inkább az őt körülvevő szimpatizánsaihoz fordult azzal, hogy „mindenkit hozzanak el vasárnap”.

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali