+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
2018. március 26. hétfő, 21:15
Egy konzervatív német EP-képviselő menedékjogot adna Carles Puidgemont katalán exelnöknek. Szerinte az idő felülírta a német alaptörvényt, ezért el kéne gondolkodni azon, van-e politikai üldözés az Európai Unióban.

Bernd Lucke mind az európai, mind a német politika egyik legérdekesebb színfoltja. Az északnémet közgazdász az AfD egyik alapítója volt, annak elnöki posztját is betöltötte a párt szélsőjobboldali fordulata előtt. Lucke 2014 óta EP-képviselő, a brit tory-k és a lengyel Kaczyński-féle PiS által dominált ECR-frakció tagja.

 

Miután leváltották az AfD éléről, Lucke fogta magát és teljes gőzzel belevetette magát az EP-képviselői munkába. Leginkább provokatív különvéleményével és igazságérzetével tűnik ki a német jobboldali, CDU-dominálta mainstreamből.

 

Luckét most az akasztotta ki, hogy Németország elfogta a dán-német határon Carles Puidgemont-t, Katalónia volt elnökét, aki ellen Spanyolország elfogatóparancsot adott ki lázadás miatt. A konzervatív politikus ezt önmagában felháborítónak tartja: szerinte a katalánok Madrid elleni tiltakozása békés, és bőséges demokratikus legimitációval bír. Schleswig-Holstein tartomány a katalán politikus elfogását követően a neumünsteri börtönbe szállította. „Alig hittem el, mikor ezt meghallottam” – mondja Facebookra nemrég feltöltött videójában Bernd Lucke, aki szerint Puidgmenont-nak be kellene adnia egy menekültkérelmet Németországban.

 

 

Lucke szerint ezt már csak azért is meg kellene tennie a katalán politikusnak, mert a német alaptörvény kizárja annak lehetőségét, hogy Németország menekültstátuszt adjon más EU-tagállamok polgárainak. A katalóniai történések fényében érdemes lenne mindezt újragondolni és módosítani, pontosabban javítani az alkotmányt, fogalmaz Lucke. „Nem vagyok már teljesen biztos abban, hogy az Európai Unióban ne fordulna elő politikai üldöztetés.”

 

„Fel kell tennünk a kérdést: előfordulhat-e a jövőben politikai üldözés az Európai Unióban?”

 

Ha Puidgemont benyújtaná Németországban a menekültkérelmét, akkor a német bíróságok nem tehetnék meg, hogy ne foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, érvel a politikus. Lucke felidézi: a Franco-korszak alatt számos spanyol üdülővárosban kiakasztott az ellenzék turistáknak címzett plakátokat azzal a felirattal, hogy a börtönökben nem süt a nap. A spanyol börtönökben ma is ülnek olyan demokratikusan megválasztott képviselők, akik erőszakmentesen küzdöttek egy politikai célért, teszi hozzá az EP-képviselő, aki szerint ez felveti a kérdést, miszerint

 

vannak-e politikai foglyok az EU-ban?

 

Bár a német kormány tartja magát ahhoz, hogy Spanyolország demokratikus jogállam, a katalán ügy pedig spanyol belügy, ezért Puidgemont elfogása is jogos volt, egyáltalán nem biztos, hogy ki is fogják adni Madridnak a katalán exelnököt. A német igazságügyminiszter szerint a kiadatásról való döntés egyelőre nincs napirenden.

 

Bár Lucke érvelése elsőre meggyőző, azért nem túl valószínű, hogy a menekültstátusz megadása lenne az ideális megoldás. Hatalmas politikai botrány lenne ugyanis, ha Németország a státusz megadásával gyakorlatilag azt mondaná, hogy Spanyolországban politikai üldöztetés folyik. Nem sok esély van rá, hogy ekkora, direkt diplomáciai konfrontációt megkockáztatnak egy másik EU-tagállammal szemben. 

 

Ha a németek akarnak tenni valamit Puidgemontért, akkor inkább a – már az eddigi gyakorlatban is tesztelt – rafinált jogi módszerek tűnnek célravezetőnek: valamilyen alapjogi kifogással esetleg kikerülhetnék a kiadatást, mondjuk olyan aggályokra hivatkozva, hogy nem lenne tisztességes az eljárás, vagy sérülne Puidgemont emberi méltósága. Utóbbit a német alkotmánybíróság nagyon komolyan veszi. Nyilván ez sem tetszene a spanyoloknak, de mégsem lenne olyan „pofátlan” húzás, mint a menekültstátusz megadása. 

 

Az Azonnali a katalánügyről ősszel a magyar parlamenti képviselőket is megkérdezte, íme, a válaszaik:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mekkora területen ég az erdő? Miért rossz, hogy lángol az Amazonas? Volt-e már durvább erdőtűz korábban? Ki a felelős? Lesz-e ennek következménye?

Ez a fotó önmagában érdekes képet fest a kapitalizmusról.

Meg sem jelentek annak a szerzőnek a könyvei, aki a KSH közben eltűnt adatai szerint a legnagyobb példányszámban jelent meg Magyarországon.

Salvini előrehozott választást akart, de az Öt Csillag most azon ügyködik, hogy a baloldallal összefogva alakítson kormányt.

Az Azonnali úgy tudja: a Márki-Zay Péter mozgalmát erősítő Lukácsi Katalin még csak egyéni választókerületben sem fog indulni Szolnokon.

A hét kérdése

Miből néznéd ki, hogy valójában nem is létezik? Vagy mi az, amiről kifejezetten szeretnéd, hogy ne létezzen? Szavazz, és kiderül, mekkora a klubod!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás