+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
2018. március 26. hétfő, 21:15
Egy konzervatív német EP-képviselő menedékjogot adna Carles Puidgemont katalán exelnöknek. Szerinte az idő felülírta a német alaptörvényt, ezért el kéne gondolkodni azon, van-e politikai üldözés az Európai Unióban.

Bernd Lucke mind az európai, mind a német politika egyik legérdekesebb színfoltja. Az északnémet közgazdász az AfD egyik alapítója volt, annak elnöki posztját is betöltötte a párt szélsőjobboldali fordulata előtt. Lucke 2014 óta EP-képviselő, a brit tory-k és a lengyel Kaczyński-féle PiS által dominált ECR-frakció tagja.

 

Miután leváltották az AfD éléről, Lucke fogta magát és teljes gőzzel belevetette magát az EP-képviselői munkába. Leginkább provokatív különvéleményével és igazságérzetével tűnik ki a német jobboldali, CDU-dominálta mainstreamből.

 

Luckét most az akasztotta ki, hogy Németország elfogta a dán-német határon Carles Puidgemont-t, Katalónia volt elnökét, aki ellen Spanyolország elfogatóparancsot adott ki lázadás miatt. A konzervatív politikus ezt önmagában felháborítónak tartja: szerinte a katalánok Madrid elleni tiltakozása békés, és bőséges demokratikus legimitációval bír. Schleswig-Holstein tartomány a katalán politikus elfogását követően a neumünsteri börtönbe szállította. „Alig hittem el, mikor ezt meghallottam” – mondja Facebookra nemrég feltöltött videójában Bernd Lucke, aki szerint Puidgmenont-nak be kellene adnia egy menekültkérelmet Németországban.

 

 

Lucke szerint ezt már csak azért is meg kellene tennie a katalán politikusnak, mert a német alaptörvény kizárja annak lehetőségét, hogy Németország menekültstátuszt adjon más EU-tagállamok polgárainak. A katalóniai történések fényében érdemes lenne mindezt újragondolni és módosítani, pontosabban javítani az alkotmányt, fogalmaz Lucke. „Nem vagyok már teljesen biztos abban, hogy az Európai Unióban ne fordulna elő politikai üldöztetés.”

 

„Fel kell tennünk a kérdést: előfordulhat-e a jövőben politikai üldözés az Európai Unióban?”

 

Ha Puidgemont benyújtaná Németországban a menekültkérelmét, akkor a német bíróságok nem tehetnék meg, hogy ne foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, érvel a politikus. Lucke felidézi: a Franco-korszak alatt számos spanyol üdülővárosban kiakasztott az ellenzék turistáknak címzett plakátokat azzal a felirattal, hogy a börtönökben nem süt a nap. A spanyol börtönökben ma is ülnek olyan demokratikusan megválasztott képviselők, akik erőszakmentesen küzdöttek egy politikai célért, teszi hozzá az EP-képviselő, aki szerint ez felveti a kérdést, miszerint

 

vannak-e politikai foglyok az EU-ban?

 

Bár a német kormány tartja magát ahhoz, hogy Spanyolország demokratikus jogállam, a katalán ügy pedig spanyol belügy, ezért Puidgemont elfogása is jogos volt, egyáltalán nem biztos, hogy ki is fogják adni Madridnak a katalán exelnököt. A német igazságügyminiszter szerint a kiadatásról való döntés egyelőre nincs napirenden.

 

Bár Lucke érvelése elsőre meggyőző, azért nem túl valószínű, hogy a menekültstátusz megadása lenne az ideális megoldás. Hatalmas politikai botrány lenne ugyanis, ha Németország a státusz megadásával gyakorlatilag azt mondaná, hogy Spanyolországban politikai üldöztetés folyik. Nem sok esély van rá, hogy ekkora, direkt diplomáciai konfrontációt megkockáztatnak egy másik EU-tagállammal szemben. 

 

Ha a németek akarnak tenni valamit Puidgemontért, akkor inkább a – már az eddigi gyakorlatban is tesztelt – rafinált jogi módszerek tűnnek célravezetőnek: valamilyen alapjogi kifogással esetleg kikerülhetnék a kiadatást, mondjuk olyan aggályokra hivatkozva, hogy nem lenne tisztességes az eljárás, vagy sérülne Puidgemont emberi méltósága. Utóbbit a német alkotmánybíróság nagyon komolyan veszi. Nyilván ez sem tetszene a spanyoloknak, de mégsem lenne olyan „pofátlan” húzás, mint a menekültstátusz megadása. 

 

Az Azonnali a katalánügyről ősszel a magyar parlamenti képviselőket is megkérdezte, íme, a válaszaik:

 

Hírszolgáltatás

A francia jobboldali Michel Barnier is szívesen lenne az Európai Bizottság új elnöke. Ezzel a bajor Manfred Weber kihívója lesz az EPP-ben.

Nincs mit szépíteni, ismerte el Merkel a vereségét. Saját pártja, a CDU mutatott neki sárga lapot. A választók a pirosat mutatják.

Míg mindenki az Iszlám Államra figyelt a világban, a sunyi Al-Kaida ismét megerősödött.

Előkerült a Kuciak-gyilkosság lehetséges szemtanúja, aki azt állítja, fogalma sem volt arról, hogy kicsoda a meggyilkolt szlovák tényfeltáró újságíró.

A hét kérdése

Útmutatót írt a Momentum Ungár Péternek, hogyan szálljon ki az összelőrinceződött BIF-ből. Szerintetek mit csináljon Ungár?

Azért ide elnéznénk

100 éves Észtország, ennek apropóján nyolc észt és 6 magyar művész reflektál a balti és a pannon jelenre.

Hörgés, halál és hasonlók a Dürerben. Amcsik, olaszok, magyarok, szeptember 26.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás