Fogolydilemmában az ellenzéki szavazók

Az idei választás nem a pártokba, hanem az egymásba vetett bizalomról szól. Ha az ellenzéki szavazók látatlanban megbíznak egymásban, és feltételezik, hogy pártállástól függetlenül a legesélyesebb ellenzéki jelöltre fog szavazni a másik is, elkerülhetnek egy újabb Fidesz-győzelmet. Ha viszont érzelemből szavaznak, mindannyian rosszul járnak.

Szokás mondani, hogy egy választás alkalmával az emberek a bizalmukat fejezik ki leendő vezetőik iránt. 2018. április 8-a viszont sokkal inkább fog szólni a szavazók egymásba vetett bizalmáról, legalábbis ellenzéki szemszögből. 

Mi történik Hódmezővásárhely, és különösen március 15-e óta? Az, hogy az ellenzéki pártok a maguk egyéni stratégiáit követve igyekeznek minél jobb pozíciókat elfoglalni a választás hajrájában, egyúttal vívódva belső démonaikkal, hogy kivel és milyen megállapodások köthetőek. Ebből származik az a káosz, amit mindannyian érzékelhetünk.

Pártlogika kontra taktikai szavazás

Ezzel egyidőben

amit a pártversenyben nem érdekelt értelmiségi és elemzői tömörülések képviselnek. Ilyen a volt politikai szereplőket tömörítő V18 csoport, a Gulyás Márton által életre hívott Közös Ország Mozgalom, a Viszlát, kétharmad, a frissen Hódmezővásárhely polgármesterévé választott Márki-Zay Péter és az általa indított Rendszerváltás 2018, a  taktikaiszavazas.hu-t üzemeltető Sanyó Ádám adatelemző, a liberális Republikon Intézet, valamint a Jobbik-közeli Iránytű Intézet.

Őket egy cél köti össze: a Fidesz túlhatalmának, akár újbóli kormányra kerülésének megakadályozása. Ennek érdekében igyekeznek felmérni, hogy az egyes körzetekben kinek lehet a legnagyobb esélye nyerni a Fidesz jelöltjével szemben, egyúttal

Mi a közös az egymásra valló gyanúsítottakban és az ellenzéki szavazókban?

A jelenséget a fogolydilemma nevet viselő játékelméleti megközelítéssel lehet érzékletesen bemutatni. A fogolydilemma esetében – szól a történet – a hatóságok két gyanúsítottat egymástól elszigetelve hallgatnak ki. Mivel a bűncselekményre nincs közvetlen bizonyítékuk, mindkét elkövetőnek azt mondják: ha valamelyikük vallomást tesz a másik ellen, annak a büntetése jóval enyhébb lesz.

Ha a gyanúsítottak tudnának kommunikálni egymással, gyorsan kisakkoznák, hogy akkor járnak a legjobban, ha lakatot tesznek a szájukra: bizonyítékok nélkül egyiküket sem érheti komoly retorzió. Kapcsolat híján azonban valószínűleg mindketten vallani fognak: egyikük sem fogja azt kockáztatni, hogy a másik vallomása alapján börtönbe kerüljön, miközben a társa megússza pénzbírsággal, és szabadon távozhat. Így azonban mindkét gyanúsítottal szemben lesz elegendő bizonyíték, hogy hosszú időre lecsukják őket.

A két elkövető csak abban az esetben járhat túl a hatóságok eszén, ha minden kételyt félretéve megbíznak egymásban, és mindketten feltételezik a másikról, hogy az tartani fogja a száját.

A fogolydilemmát a választásra lefordítva: a „gyanúsítottak” a különböző pártokat támogató ellenzéki szavazók. Ha ők látatlanban megbíznak egymásban, és feltételezik, hogy pártállástól függetlenül a legesélyesebb ellenzéki jelöltre fog szavazni a másik is, a szavazók jutalma egy újabb négy évre szóló, 2/3-os „Fidesz-börtön” elkerülése, akár még kormányváltás is lehet.

Ez az a dilemma, aminek a feloldásához a fenti csoportok csupán az eszközöket adhatják az emberek kezébe. Az ellenzéki szavazók számára kedvező kimenetel csakis akkor következhet be, ha azok április 8-án kölcsönösen megbíznak egymásban.

Nem kéne összeveszni azon, ki az esélyes ellenzéki jelölt

Ez a bizalom azonban könnyen erodálódhat, amennyiben a harcok az esélyes ellenzéki jelöltek kilétét boncolgató felmérések körül is kialakulnak. A március 23-i Egyenes Beszédben Balázs Péter, a V18 elnöke ugyan elmondta, hogy nem törekednek monopolhelyzetre a legerősebb kihívók megnevezése kapcsán, mégis kellemetlen szájízzel figyelhették a nézők az interjút.

A volt külügyminiszter ugyanis kifejtette, hogy szerinte – velük ellentétben – a többek között a Márki-Zay Péter, a Közös Ország Mozgalom, valamint a Viszlát, kétharmad által közzétett listába a készítők saját vágyaikat, elképzeléseiket is beépítették.

Nem feltételezem, hogy Balázs Péter bármilyen módon ártani akart volna Márki-Zayéknak. Azt azonban mindenféleképpen el kellene kerülni, hogy az egyes mérések, eredmények hitelességét a szereplők kétségbe vonják, már amennyiben azok valóban szakemberek keze nyomát viselik. (A pártok által politikai fegyverként használt, nem reprezentatív, félrevezető beszavazós oldalakról ez nem mondható el.)

Ha ez megtörténik, pont azt a kaotikus helyzetet gyártjuk le, amit a pártok egymás közötti taktikai csatározásai is okoznak.

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali