+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Lengyel Dániel
2018. március 23. péntek, 11:40
Máig kérhetik a nemzetiséghez tartozók, hogy nemzetiségi listára szavazhassanak április 8-án. Ebben az esetben fel kell áldozniuk a pártlistára adható szavazatukat a nemzetiségi szavazatért. Április 6-ig még meggondolhatják magukat, de a jelenlegi számok alapján könnyen lehet, hogy a németek ezúttal nem csak szószólót, hanem szavazati joggal bíró képviselőt küldhetnek a parlamentbe.

Azok a választópolgárok, akik az országgyűlési választásra is kiterjedően kérik felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe, pártlisták helyett a nemzetiségi listára jogosultak szavazni: ebben az esetben tehát nincs választásuk, annak a nemzetiségnek az egyetlen listájára szavazhatnak, amelyiknek a tagjai. Ha elegen szavaznak egy adott nemzetiségi listára, akkor a pártlistákról bejutó kilencvenhárom képviselő rovására szerezhetnek mandátumot.

 

Mi ez az egész?

 

Ezt a rendszert a 2014-es országgyűlési választáson alkalmazták először, de a tizenhárom elismert nemzetiség − bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán − közül egyiknek sem sikerült mandátumot szereznie. Így a nemzetiségeket teljes jogú országgyűlési képviselők hiányában szavazati joggal nem rendelkező szószólók képviselték a parlamentben.

 

A kedvezményes mandátum kiszámításának módja, valamint az eddigi országgyűlési választások részvételi adatai alapján megállapítható, hogy

 

körülbelül húsz-huszonötezer szavazatra van szükség egy kedvezményes nemzetiségi mandátum elnyeréséhez.

 

A legutóbbi országgyűlési választáson közel 62 százalékos részvétel mellett 22 022 szavazat jelentett volna egy kedvezményes mandátumot. Viszont még a legaktívabb német nemzetiség körében is csak ennek körülbelül a fele, 11 415 szavazat jött össze. Eleve tizenötezren regisztráltak összesen, tehát a nemzetiségi névjegyzékbe vett magyarországi németek körében 75 százalékos volt a részvétel: jóval magasabb, mint országosan.

 

A Nemzeti Választási Iroda 2018. március 22-i adatai alapján már 33 130 német nemzetiségi szavazó szerepel a névjegyzékben. Ez a szám ahhoz képest kevés, hogy a 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyarországi németek létszáma 185 000 fő körüli, ahhoz képest viszont sok, hogy négy évvel ezelőtt nagyjából fele ennyien regisztráltak közülük a választásra.

 

Schwaben first

 

Ha pedig az előző országgyűlési választáshoz hasonlóan alakul körükben a részvételi arány, vagyis

 

a jelenleg regisztrált németek 70-75 százaléka leadja szavazatát a német nemzetiségi listára, az körülbelül 23-25 ezer szavazatot eredményezhet.

 

Ezzel a szavazatmennyiséggel, valamint az előző országgyűlési választáshoz képest néhány százalékkal magasabb választópolgári részvétellel számolva könnyen elképzelhető, hogy a 199 országgyűlési képviselői hely egyikét Ritter Imre, a német nemzetiségi lista jelöltje fogja betölteni, aki már ősz óta készül is erre.

 

Az országgyűlési választásra egyébként a roma nemzetiségi névjegyzékbe is regisztrált már 19 400 választópolgár. További regisztráltak hiányában azonban kevés esély kínálkozik arra, hogy a roma nemzetiség is kedvezményes mandátumban részesüljön. És persze az is lehet, hogy most is tömegesen fognak lejelentkezni a névjegyzékről a roma nemzetiségi választópolgárok, hogy végül mégis a pártlistákra szavazhassanak – ahogy az 2014-ben is történt.

 

Nem kell megijedni, le lehet még jelentkezni

 

A lejelentkezésekkel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy

 

a nemzetiségi névjegyzékbe vétel nem törlődik egyik választásról a másikra, vagyis az is benne maradt a nemzetiségi névjegyzékben, aki a 2014-es választás előtt regisztrált oda.

 

Tehát ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó választópolgár idén inkább mégis a pártlistára szeretne szavazni, akkor a választásig ki kell jelentkeznie a nemzetiségi névjegyzékből: különben április 8-án, a szavazókörben fogja érni a kellemetlen meglepetés.

 

FOTÓ: Csorba Károly

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás