+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2018. március 19. hétfő, 08:15
Nagy részvétel mellett van csak esély a változásra. A rendszerváltásnak van egy nagyon egyszerű, számszerűsített definíciója. A 65-70 százalék közötti részvétel.

Nem rossz a 444 cikke, érdemes elolvasni, jól összefoglal dolgokat az eddigi választási rendszereinkről. Igen, Magyarországon a rendszerváltás idején olyan országgyűlést és választási rendszert raktak össze, amely alkalmas volt arra, hogy az összes rendszerváltó párt be tudjon kerülni a parlamentbe.

 

Ezt több dologgal érték el.

 

1. Területi lista

 

Alkalmas volt arra, hogy az ilyet állítani képes pártok a megyékből bejuttassanak pár embert a Parlamentbe. Ezzel a már akkor is döntően pesti pártok vidéki embereinek nem a Kedves Vezető által éppen haveri-szex-drogok-rockandroll alapon összeállított bandájáért kellett dolgozni, hanem tudták, hogy a helyi pártszervezés jutalma képviselői szék lesz.

 

2. Sok és kicsi választókerület

 

Nem véletlenül volt a Fidesz első dolga ezt megszüntetni. Ugyanis Magyarországon (hasonlóan egyébként Amerikához vagy Franciaországhoz) óriási különbség van a falusi és városi kerületek között. Például a régi rendszerben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-2 az két nyíregyházi kerület volt, ahol a helyi városi értelmiség (a gumigyár műszakvezetőjétől a városi főügyészen át a múzeum igazgatójáig) rendszerint magához hasonló értelmiségi hátterű jelöltet juttatott a parlamentbe, míg az aprófalvas rész kerületeiben a tipikus helyi vezető nyert.

 

A mai rendszerben csak nagy és vegyes kerületek vannak, minden városi kerületre ráakasztottak egy fél falusi kerületet, ahol viszont a győzelem elsősorban hatalmi és szervezési kérdés (be kell fenyíteni a polgármestereket).

 

3. Két szavazat

 

A második szavazatot régen megyei listára adtuk, vagyis lehetőség volt a kerületből kiszavazni és a helyben esetleg orrot befogva megválasztott jelölt mellől a pártszimpátiánknak egyébként megfelelő szavazatot leadni. A két szavazat ma is megvan, de a második az országos listára megy, ami nagyon megnehezíti a vidéki pártszervezést, lásd 1. pont.

 

Ezek, a 444 cikkében leírt győzteskompenzációval és az arányos rendszer többségi felé tolásával két forgatókönyvet adnak ki.

 

A) Vagy valaki szervez két választás között egy nagy és ütőképes pártot.

 

B) Vagy a választás előtt kell nagyon sok mindenben koalíciót kötni, ezzel kockáztatva, hogy olyan patchwork kormány fog felállni, ami jó eséllyel rossz lesz a sokfejűsége miatt.

 

Önmagában sem az arányos, sem a többségi rendszer nem rossz. A környezete teszi azzá.

 

Például az amerikai rendszer tiszta többségi (nincsen semmiféle kompenzáció, aki bukott az bukott, takarodik) viszont ott kétévente a törvényhozás harmadát lecserélik, vagyis egy Orbánéhoz (vagy Trumpéhoz) hasonló ámokfutást a választók rövid időn belül meg tudnak büntetni és meg is teszik majd várhatóan ősszel. Ráadásul hagyományosan két nagy erő van, akárcsak Angliában, amelyikből néha az egyik (vagy mindkettő) a szétesésig meggyengül, de aztán mindig rendeződnek két pólus körül, mert tudják, hogy ott nincs 20 százalékos párt, csak győztes és vesztes párt van.

 

A német rendszer erősen arányosít, olyannyira, hogy a Bundestagnak nincs állandó létszáma, hanem tól-ig van megadva és ha még kell kompenzációs hely, akkor inkább 1-2 széket még betesznek. Nyilván a hitleri példából okulva, ők nem szeretnék, hogy mint a magyarországi 2010-es nagy népharagos választás után valaki megkapja egyedül a karmesteri pálcát. Ezért ott minden párt a saját programját és arcait tolja előre. Ezért volt az, hogy a 12 százalékos FDP simán kiszállt a nagykoalíciós tárgyalásokból, mert tudta, hogy ettől marad a parlamentben, nem muszáj táborhoz csatlakoznia. Ezért kedvez a német rendszer nem a Vezéreknek (abból elegük volt) hanem a Nagy Kompromisszumkötőknek, akik néha akár három pártból csinálnak kormányt.

 

A magyar rendszer többségi rendszer felé tolása dupla vagy semmi játék, vagyis Orbánt nem lehet kicsit megverni. A másik jellegzetessége a rendszernek, és ez már a Fidesz rossz kormányzásából is adódik, nemcsak a rendszerből, hogy nagy részvétel mellett van csak esély a változásra. A migráncsozással behülyített 20-25 százalék ugyanis mindenképp elmegy szavazni. Ha 50 százalék körüli részvétel van, akkor a maradék szavazatok szépen eloszlanak a Jobbik és a balos pártok között. Ha van 55 százalék, akkor elkezdődik a matek, 60 százaléknál van először az ellenzéknek halvány esélye, 65 százalék fölött komoly esélye.

 

Konklúzió: a rendszerváltásnak van egy nagyon egyszerű, számszerűsített definíciója. A 65-70 százalék közötti részvétel.

 

Az írás megjelent a Diétás Magyar Múzsa FB-oldalon is, itt lájkoljátok!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

Pénteken ül össze az alakuló ülés után először a győri közgyűlés. De ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje?

A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.

Az ország ezzel szeretné megakadályozni, hogy a szélsőjobboldal kegyhelyévé váljon a 17. századi ház.

Ez a legmagasabb Európában: Franciaország három, Ausztria öt százalékos adót vezetett be idén, de készül a megoldás nemzetközi szinten is.

Egy kilenc éven át tartó korrupciós sémát tártak fel a spanyol hatóságok.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás