+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2018. március 19. hétfő, 08:15
Nagy részvétel mellett van csak esély a változásra. A rendszerváltásnak van egy nagyon egyszerű, számszerűsített definíciója. A 65-70 százalék közötti részvétel.

Nem rossz a 444 cikke, érdemes elolvasni, jól összefoglal dolgokat az eddigi választási rendszereinkről. Igen, Magyarországon a rendszerváltás idején olyan országgyűlést és választási rendszert raktak össze, amely alkalmas volt arra, hogy az összes rendszerváltó párt be tudjon kerülni a parlamentbe.

 

Ezt több dologgal érték el.

 

1. Területi lista

 

Alkalmas volt arra, hogy az ilyet állítani képes pártok a megyékből bejuttassanak pár embert a Parlamentbe. Ezzel a már akkor is döntően pesti pártok vidéki embereinek nem a Kedves Vezető által éppen haveri-szex-drogok-rockandroll alapon összeállított bandájáért kellett dolgozni, hanem tudták, hogy a helyi pártszervezés jutalma képviselői szék lesz.

 

2. Sok és kicsi választókerület

 

Nem véletlenül volt a Fidesz első dolga ezt megszüntetni. Ugyanis Magyarországon (hasonlóan egyébként Amerikához vagy Franciaországhoz) óriási különbség van a falusi és városi kerületek között. Például a régi rendszerben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-2 az két nyíregyházi kerület volt, ahol a helyi városi értelmiség (a gumigyár műszakvezetőjétől a városi főügyészen át a múzeum igazgatójáig) rendszerint magához hasonló értelmiségi hátterű jelöltet juttatott a parlamentbe, míg az aprófalvas rész kerületeiben a tipikus helyi vezető nyert.

 

A mai rendszerben csak nagy és vegyes kerületek vannak, minden városi kerületre ráakasztottak egy fél falusi kerületet, ahol viszont a győzelem elsősorban hatalmi és szervezési kérdés (be kell fenyíteni a polgármestereket).

 

3. Két szavazat

 

A második szavazatot régen megyei listára adtuk, vagyis lehetőség volt a kerületből kiszavazni és a helyben esetleg orrot befogva megválasztott jelölt mellől a pártszimpátiánknak egyébként megfelelő szavazatot leadni. A két szavazat ma is megvan, de a második az országos listára megy, ami nagyon megnehezíti a vidéki pártszervezést, lásd 1. pont.

 

Ezek, a 444 cikkében leírt győzteskompenzációval és az arányos rendszer többségi felé tolásával két forgatókönyvet adnak ki.

 

A) Vagy valaki szervez két választás között egy nagy és ütőképes pártot.

 

B) Vagy a választás előtt kell nagyon sok mindenben koalíciót kötni, ezzel kockáztatva, hogy olyan patchwork kormány fog felállni, ami jó eséllyel rossz lesz a sokfejűsége miatt.

 

Önmagában sem az arányos, sem a többségi rendszer nem rossz. A környezete teszi azzá.

 

Például az amerikai rendszer tiszta többségi (nincsen semmiféle kompenzáció, aki bukott az bukott, takarodik) viszont ott kétévente a törvényhozás harmadát lecserélik, vagyis egy Orbánéhoz (vagy Trumpéhoz) hasonló ámokfutást a választók rövid időn belül meg tudnak büntetni és meg is teszik majd várhatóan ősszel. Ráadásul hagyományosan két nagy erő van, akárcsak Angliában, amelyikből néha az egyik (vagy mindkettő) a szétesésig meggyengül, de aztán mindig rendeződnek két pólus körül, mert tudják, hogy ott nincs 20 százalékos párt, csak győztes és vesztes párt van.

 

A német rendszer erősen arányosít, olyannyira, hogy a Bundestagnak nincs állandó létszáma, hanem tól-ig van megadva és ha még kell kompenzációs hely, akkor inkább 1-2 széket még betesznek. Nyilván a hitleri példából okulva, ők nem szeretnék, hogy mint a magyarországi 2010-es nagy népharagos választás után valaki megkapja egyedül a karmesteri pálcát. Ezért ott minden párt a saját programját és arcait tolja előre. Ezért volt az, hogy a 12 százalékos FDP simán kiszállt a nagykoalíciós tárgyalásokból, mert tudta, hogy ettől marad a parlamentben, nem muszáj táborhoz csatlakoznia. Ezért kedvez a német rendszer nem a Vezéreknek (abból elegük volt) hanem a Nagy Kompromisszumkötőknek, akik néha akár három pártból csinálnak kormányt.

 

A magyar rendszer többségi rendszer felé tolása dupla vagy semmi játék, vagyis Orbánt nem lehet kicsit megverni. A másik jellegzetessége a rendszernek, és ez már a Fidesz rossz kormányzásából is adódik, nemcsak a rendszerből, hogy nagy részvétel mellett van csak esély a változásra. A migráncsozással behülyített 20-25 százalék ugyanis mindenképp elmegy szavazni. Ha 50 százalék körüli részvétel van, akkor a maradék szavazatok szépen eloszlanak a Jobbik és a balos pártok között. Ha van 55 százalék, akkor elkezdődik a matek, 60 százaléknál van először az ellenzéknek halvány esélye, 65 százalék fölött komoly esélye.

 

Konklúzió: a rendszerváltásnak van egy nagyon egyszerű, számszerűsített definíciója. A 65-70 százalék közötti részvétel.

 

Az írás megjelent a Diétás Magyar Múzsa FB-oldalon is, itt lájkoljátok!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Quim Torra nagyot meccsezett a hatóságokkal, de akár a hivatalába is kerülhet.

Alexis Cíprasz szerint katasztrófa lenne, ha az „ultajobbos” Manfred Weber lenne az EB új elnöke

Aki meg kommunista jelképeket használ, az maximum 3 évet kapna. De lenne kibúvó is: csak fel kell dobni a többi komcsit, s te megúszod.

Az Erdélyi Magyar Néppártot a Fidesz hozta létre, csak aztán bukott a projekt. Most meg lett egy elnökük, akinek legnagyobb politikai teljesítménye, hogy le akarta köpni Demszkyt.

Talán kevesen tudják itthon, de Lengyelország a fantasztikus irodalom terén is legalábbis középhatalom. Mit olvassunk a lengyel sci-fi és fantasy világából? Segítünk.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

A volt bécsi nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince az Azonnalira kommentelt!

A termékenységi ráta növelése, a bevándorlás megállítása és Európa felébresztése: nem csak a magyar kormány programját jellemzik ezek a szlogenek.

A strasbourgi Európai Parlament képviselői bárjában értük el Alessandra Mussolinit, aki Berlusconi Forza Italiája színeiben ül az EP-ben.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Twitter megosztás Google+ megosztás