+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. március 18. vasárnap, 14:00
Nem kéne már újra elmenni a falig se a piacpártiságban, se az állampártiságban, se a Nyugat-imádatban, se a Nyugat-ellenességben.

Van egy gazdaságtörténeti elmélet, mely szerint a domináns közhangulat egy ingaóra ingájaként folyamatosan leng ki a piacpártiság és az állampártiság között már a 19. század óta. Közép-Európában ez az inga sokáig ki volt kötve az egyik oldalra: a 20. századi kommunizmus maga volt a szélsőséges állampártiság, mindenkinek adott egy létminimumot, és mindenkitől elvette a szabadságot.

 

A rendszerváltás után ebből a szélsőséges helyzetből óriásit lengett ki az inga a kritikátlan piacpártiság, a feltétel nélküli nyugatosság felé. Még azok is, akik látták vagy érezték, hogy a nyugati érdekszférával lehetnek érdekellentéteink (például a nyakló nélküli privatizáció vagy az agrárium liberalizálása idején), ezekről nem akartak tudomást venni.

 

A nyugati világ olyan létfontosságú modernizációs keretet adott, amibe csukott szemmel akartunk belemenekülni a keleti sztyeppék birodalmai elől.

 

Adott pillanatban helyes életösztön, egészséges reflex volt ez, de az uniós csatlakozás után kezdett visszalengeni az inga. A nyugati életszínvonal elérése illúziónak bizonyult, a nyugati világ hibái közelivé, átélhetővé váltak. És az a veszély is átélhetővé vált, hogy másodrendű tagállammá válunk, ahol a bérszintek tartósan alacsonyak maradnak. Ekkor az inga visszacsapott az állampárti irányba: jött bizonyos szektorok visszaállamosítása vagy az állami felügyelet erősítése, vagy az ezt kívánó politika hangoztatása, a gazdaság állami beavatkozásokkal történő stabilizálása. És a gazdasági stabilizálással együtt járt a helyi oligarchák megerősödése, jelenlétük fojtogatóvá válása.

 

Valahol itt tartunk most.

 

Az inga tehát óriásikat leng ki. Tehát ha valaki Magyarországon vagy Szlovákiában már 20 éve a nyitottságot hirdető nyugatias piacpárti állásponton van, akkor a valóság már többször visszaigazolta őt, és volt már, hogy óriásikat tévedett. Ugyanez igaz az állampárti álláspontra is: igazságok, eredmények és bődületes tévedések övezik azoknak az embereknek az útját, akik alapvetően az állam megerősítését hirdették a piaccal szemben. Nincs már olyan réteg, csoport vagy szakértő, akinek valamilyen megérzése ne vált volna valóra, és amiben ne tévedett volna irgalmatlan nagyot, e cikk szerzőjének saját ideáit és elképzeléseit is beleértve.

 

Mi következik ebből? Hogy ennyi pozitív és negatív élettapasztalat után egyre kevésbé kellene talán az ingát jobbra-balra lökni minden erővel.

 

Nem kéne már újra elmenni a falig se a piacpártiságban, se az állampártiságban, se a Nyugat-imádatban, se a Nyugat-ellenességben.

 

A korrupcióval terhelt állami dominancia elől már nem lenne jó újra a szabadpiacok uralmába menekülni, az embereket védtelenül hagyni. Nem jó, ha a Nyugat-ellenes hangnemet a nyugati világ hibáinak tabuizálása váltja fel. És senki ne akarjon a másikon elégtételt venni, mert finoman szólva senki nem bizonyult tévedhetetlennek.

 

Jó lenne a középutakat keresni, saját játékszabályokat kialakítani, egy relatíve konszenzusos közép-európai politikai gazdaságtant kialakítani úgy, ahogy Skandinávia vagy Dél-kelet-Ázsia kialakította saját sikeres társadalmi-gazdasági modelljét.

 

Kollai István írása először a pozsonyi Új Szó című napilapban jelent meg. A felvidéki lappal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Innováció a magyar választási kampányok terén: vasárnap este megnézheted, sikerül-e Vágó Gábornak egy számítógépes játékban megmenteni a világot.

Amennyiben a lakosság elutasította volna, az akár a schengeni övezetből való kizárást is eredményezheti.

A német konzervatívok egyre inkább közelednek a horvát jobboldalhoz, amely ellentétben az eddig kivételezetten kedvelt magyarral nem fordult szembe velük. Videó Merkel horvátjáról!

Ráadásul Matteo Salviniék európai szövetsége elég nagy gyomrost kapott Heinz-Christian Strache bukása miatt is.

George Simion azt állítja, hogy megverték, de ez pont nem látszik az általa készített felvételen. Közben több politikus is kiakadt, és a román ultrák állítólag a helyszínre készülnek.

A hét kérdése

Senki nem gondolhatja komolyan, hogy nem valami igazán szórakoztató dolog került elő témaként a két illiberális zseni első találkozóján.

Azért ide elnéznénk

2014 és 2018 között 426 esetet rögzítettek az ukrajnai magyarellenesség megnyilvánulásaiból. Filmpremier május 20-án.

Kötter Tamás a magyar Houellebecq szeretne lenni, május 21-én mutatja be új könyvét: Nem kijárat.

Kiosztjuk az Azonnali novellapályázatának díjait, és persze lesz egy jó beszélgetés is május 22-én az Aurórában.

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

Remélhetőleg az összes jó mátrai bort végigkóstolhatod május 24-én Budapesten.

Ezt is szerettétek

MSZP? Fidesz? LMP? Momentum? Mi Hazánk? Ha még nem tudod, kire szavazz a május 26-i EP-választáson, akkor a Vokskabin neked szól.

Milyen érzés jobbikosként szeretni az Uniót? Milyen rádió megy a kocsiban? És hogy jön ide Rogán Cecília? Ez, és még sok minden kiderül. Videó!

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Míg hosszú ideig Magyarország és a Fidesz volt a német uniópártok első számú partnere, a figyelem egyre inkább Zágráb felé fordul. Elmondjuk, miért.

Twitter megosztás Google+ megosztás