+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. március 18. vasárnap, 14:00
Nem kéne már újra elmenni a falig se a piacpártiságban, se az állampártiságban, se a Nyugat-imádatban, se a Nyugat-ellenességben.

Van egy gazdaságtörténeti elmélet, mely szerint a domináns közhangulat egy ingaóra ingájaként folyamatosan leng ki a piacpártiság és az állampártiság között már a 19. század óta. Közép-Európában ez az inga sokáig ki volt kötve az egyik oldalra: a 20. századi kommunizmus maga volt a szélsőséges állampártiság, mindenkinek adott egy létminimumot, és mindenkitől elvette a szabadságot.

 

A rendszerváltás után ebből a szélsőséges helyzetből óriásit lengett ki az inga a kritikátlan piacpártiság, a feltétel nélküli nyugatosság felé. Még azok is, akik látták vagy érezték, hogy a nyugati érdekszférával lehetnek érdekellentéteink (például a nyakló nélküli privatizáció vagy az agrárium liberalizálása idején), ezekről nem akartak tudomást venni.

 

A nyugati világ olyan létfontosságú modernizációs keretet adott, amibe csukott szemmel akartunk belemenekülni a keleti sztyeppék birodalmai elől.

 

Adott pillanatban helyes életösztön, egészséges reflex volt ez, de az uniós csatlakozás után kezdett visszalengeni az inga. A nyugati életszínvonal elérése illúziónak bizonyult, a nyugati világ hibái közelivé, átélhetővé váltak. És az a veszély is átélhetővé vált, hogy másodrendű tagállammá válunk, ahol a bérszintek tartósan alacsonyak maradnak. Ekkor az inga visszacsapott az állampárti irányba: jött bizonyos szektorok visszaállamosítása vagy az állami felügyelet erősítése, vagy az ezt kívánó politika hangoztatása, a gazdaság állami beavatkozásokkal történő stabilizálása. És a gazdasági stabilizálással együtt járt a helyi oligarchák megerősödése, jelenlétük fojtogatóvá válása.

 

Valahol itt tartunk most.

 

Az inga tehát óriásikat leng ki. Tehát ha valaki Magyarországon vagy Szlovákiában már 20 éve a nyitottságot hirdető nyugatias piacpárti állásponton van, akkor a valóság már többször visszaigazolta őt, és volt már, hogy óriásikat tévedett. Ugyanez igaz az állampárti álláspontra is: igazságok, eredmények és bődületes tévedések övezik azoknak az embereknek az útját, akik alapvetően az állam megerősítését hirdették a piaccal szemben. Nincs már olyan réteg, csoport vagy szakértő, akinek valamilyen megérzése ne vált volna valóra, és amiben ne tévedett volna irgalmatlan nagyot, e cikk szerzőjének saját ideáit és elképzeléseit is beleértve.

 

Mi következik ebből? Hogy ennyi pozitív és negatív élettapasztalat után egyre kevésbé kellene talán az ingát jobbra-balra lökni minden erővel.

 

Nem kéne már újra elmenni a falig se a piacpártiságban, se az állampártiságban, se a Nyugat-imádatban, se a Nyugat-ellenességben.

 

A korrupcióval terhelt állami dominancia elől már nem lenne jó újra a szabadpiacok uralmába menekülni, az embereket védtelenül hagyni. Nem jó, ha a Nyugat-ellenes hangnemet a nyugati világ hibáinak tabuizálása váltja fel. És senki ne akarjon a másikon elégtételt venni, mert finoman szólva senki nem bizonyult tévedhetetlennek.

 

Jó lenne a középutakat keresni, saját játékszabályokat kialakítani, egy relatíve konszenzusos közép-európai politikai gazdaságtant kialakítani úgy, ahogy Skandinávia vagy Dél-kelet-Ázsia kialakította saját sikeres társadalmi-gazdasági modelljét.

 

Kollai István írása először a pozsonyi Új Szó című napilapban jelent meg. A felvidéki lappal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A flamand nacionalisták kiléptek a kormányból, mert a belga parlament támogatta a migrációs csomagot. Így a miniszterelnök kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Ha tovább növekszik a szén-dioxid koncentrációja, az hatással lehet a memóriánkra, koncentrációs-és döntéshozatali képességeinkre.

A német viccpárt leszállította a megoldást arra, hogyan gyűlölheti tovább a fideszes média, illetve az AfD az egyik kedvenc ellenségét!

Kiderült, hogy az öt éve még a Janukovics ellen tüntető, ám mostanra a forradalomban csalódott ukrán szerepét egy fehérorosz férfi játszotta el.

Tényleg megtörténik, a Lehet Más a Politika kongresszusa simán megszavazta a kritikus főpolgármesteri jelöltségét.

A hét kérdése

Szakszervezetek, diákok, pártok vonulnak utcára Budapesten szombaton a rabszolgatörvény ellen. Mi lehet ebből? Csak egy sima tünti? Sárgamellény-import? Kormányváltás?

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés december 11-én a Nyitott Műhelyben.

Művészeti vásár megnyitó december 12-én.

Fidesz vs. LMP vs. Jobbik vs. MSZP vs. DK vita az EU-ról december 12-én.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás