+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. március 7. szerda, 20:34
Vona Gábor miniszterelnök-jelölt. Így, pártlogó nélkül: a Jobbik elnökének neve melle egy körrel körbevett V betű is társul dizájnelemként. A Jobbik láthatóan mindent a kormányváltásra tesz fel: szlogenjét a nép pártjáról a kormányváltó erőre cserélte, amit egy hatalmas "Kormányváltást most!" felirat egészít ki. Vona egy szerda esti beszélgetésen nagy jövővíziókkal dúsított kampánybeszédet tartott olyan meglepő javaslatokkal, mint a politikusok elmeorvosi vizsgálata.

 

A Jobbik elnöke a párt értelmiségi holdudvara, nagyjából kétszáz fő előtt tartotta a nem túl szokványos beszédét. A rendezvényre az Azonnali is meghívást kapott, hogy tudósítson.

 

Vona azzal kezdte, hogy a magas részvétel a döntő kérdés a választáson. Ez a kormányváltás kulcsa. Valahol 65-70 százalék körül van az a lélektani fordulópont, ahol a kormányváltás biztosra mondható, ám ahhoz az emberek bölcsessége is kell még – kezdte a Jobbik elnöke az egyéni választókörzetek koordinációjára utalva, majd rögtön kijelentette, hogy ebben a beszédben a továbbiakban sem aktuálpolitikáról, sem a választásról nem akar beszélni.

 

El akar emelkedni tőle, túltekinteni a kampányidőszakon. Oka van mindennek: a közbeszéd egybitessé vált, a politikai diskurzus lezüllött. Éppen ezért igenis beszélni kell arról, mit tesz a Jobbik akkor, ha kormányzásra kerül sor, érvelt mondandójának érdekessége mellett. Mert ők kormányzásra készülnek, amint azt Vona ismételten kifejtette.

 

A demokráciához tömeg kell és pszichésen tiszta politikusok

 

És ezen a ponton hirtelen a semmiből kirobbant egy kérdés Vonából: mi köze a robotizációnak a demokráciához? Hosszú csend. Majd Vona megválaszolja.

 

Az, hogy a termeléshez szükség volt a tömegre. A 21. században a robotizáció miatt már nem lesz szükség tömegre: sem a gazdaságban, sem a hadseregben. Elképzelhető volna, hogy emiatt már a politikai berendezkedéseinkben sem lesz rá szükség? Hogy eltűnik a demokrácia emiatt?

 

Ő készülni szeretne erre a feladatra, és meg szeretné őrizni a demokráciát, hogy ne párologjanak el annak alapjai – mondta. Aztán feltette a kérdést:

 

mi vajon miért élünk demokráciában? Bensőnkből fakadna, vagy ide is exportálták?

 

Az, hogy Orbán szisztematikusan építi le különösebben nagy ellenállás nélkül a demokratikus berendezkedést, inkább utóbbit jelzi. 

 

Vona aztán fura kanyarral rátért arra, hogy szerinte nagy szükség lenne arra, hogy

 

Magyarország vezetőit ne csak A-, B-, C-típusú átvilágítás érje, hanem D-típusú, elmeorvosi átvilágítás is. Hogy ne a saját démonaikkal hadakozzanak!

 

– mondja, hozzátéve: a hatalom, a politika torzítja a személyiséget, eltaszít a valóságtól. 

 

21. század az oktatásban és a géntechnológiában

 

A Jobbik-elnök kedvenc témája láthatóan az oktatás: beszédében számos helyen utalt arra, hogy a demokráciát, a korrupcióellenességet már a kezdetektől fogva tananyaggá tenné. Ma szerinte az a legfőbb gond, hogy a 21. század digitalizált korba beleszületett gyerekei a 20. századi poroszos magyar oktatási keretekben próbálnak helytállni, és vannak olyan régiók is az országban, ahol a 19. századi körülmények között már a 20. századinak is örülni kell.

 

Ez nem működik, az oktatási rendszerbe öröm, játékosság, kell, a tanárnak pedig rendes fizetés – sorolja, aztán vált is a következő 21. századi témára.

 

Meglepőt húz, politikus ilyesmiről itthon még nem nagyon beszélt. Génsebészet, génmanipuláció: már most rengeteg olyan orvostudományi eredmény van a modern technikának köszönhetően, ami vallási-politikai okokból vállalhatatlan sokaknak. Ez társadalmi polarizációt fog okozni, mivel ezekhez a vívmányokhoz először a gazdagok fognak hozzáférni, hiszen nem lesznek olcsók.

 

Ezekről a dolgokról beszélnünk kell, különben további százezrek vándorolnak ki Magyarországról, fűzte tovább a következő témakörhöz a beszédet Vona.

 

A kivándoroltak alkossanak magyar párhuzamos társadalmakat!

 

Nem fog mindenki hazajönni azon százezrek közül, akik kimentek. Fájó ezt kimondani, de ez így lesz.

 

A történész Vona felidézi: a 20. században folyamatos kivándorlási hullámok voltak, így vannak történelmi tapasztalatai a magyarságnak. Azt látjuk, hogy ha egy magyar elhagyja a Kárpát-medencét, a harmadik generáció legkésőbb felolvad nyugaton, mert nem tudunk diaszpórákat kialakítani, mondja.

 

Ám a Jobbik elnöke szerint ebbe nem szabad beletörődni, ki kell dolgoznunk olyan stratégiát, hogy a kivándorló magyarok hosszú távon magyarok maradjanak.

 

„Ne mondjunk le róluk! Legyenek ők Magyarország kinyújtott karjai külföldön!”

 

A magyar párhuzamos társadalmak tehát jók, a más bevándorlók által alkotottak viszont rosszak. Erre az ellentmondásra valahogy nem tért ki a beszédben, inkább átevezett a külpolitikára.

 

Európa felé az Orbán mondanivalója, hogy stop Soros. A Jobbiké ennél némileg több: bérunió, ami annak jele, hogy a kohéziós alapok nem tudtak felzárkóztatni az újonnan csatlakozó országokat. De ez is kevés, fűzi hozzá önkritikusan: nem dogmatikus viták kellenek arról, hogy nemzetállamok vagy egyfajta európai egyesült államok felé haladjon az Európai Unió.

 

Kulturált vita kell az unióról, mondja Vona. És be kell vetni a magyar soft powert: kultúrdiplomácia kell a gazdasági és politikai diplomácia mellé. Lélek kell, ami tartós, fogalmaz. Azt kell üzennünk: erős es büszke ez a Magyarország, amely békét és párbeszédet szeretne a régióban.

 

Ebben a geopolitikai helyzetben ugyanis vagy frontvonal, vagy békítőterep leszünk, mondja.

 

Önkéntességet és államférfiakat!

 

De hogyan békéljen meg a megosztott magyar társadalom? Vona szerint az önkéntességben rengeteg lehetőség rejlik a társadalmi kohézió erősítésére. Hiszen akik ezt már fiatalkorban megtapasztalják, sikeresen építenek nemzetet. Ahol nem a dohánybolt, hanem a társadalom a nemzeti – mondja, és először nevet fel a közönség, igaz, nem túl hangosan.

 

Közösségi lény-e a magyar? – teszi fel beszéde végen a Nagy Kérdést. Vona azt gondolja, nagyon is, nem volt már véletlen a hét vezér mítosza sem, ami nem szólt másról, mint az összefogásról. Amiben Vona Gábor hisz: nincs turáni átok, képesek lehetünk közösséggé válni a Facebook-világon túl is.

 

Ám ehhez először példát kell mutatnia a politikának:

 

államférfiakhoz méltó párbeszédképesség, a másik tisztelete kell, nem a törzsi gondolkodás.

 

Őrülten nehéz 21. század vár ránk, összegzett Vona. Nem engedhetjük meg azt a luxust, azt a fajta színvonaltalanságot, intellektuális zuhanást, lealjasodást, ami fentről leszivárog a társadalom szöveteibe.

 

Április 8-an erről döntünk: áporodott, ósdi, ördögi politika határozza-e meg Magyarország jövőjét, vagy a frissesség, a szabadság, a gondolkodás, a bizalom, az egymás közti nyitottság öröme.

 

És igen, ezt a beszédet még mindig a Jobbik elnöke mondta el.

 

FOTÓ: Alfahír

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Csalódott-e az MSZP-s Pollreisz Balázs győri polgármesterjelölt, hogy egy volt párttársa nyíltan a fideszes jelölt mellé állt? Válaszolt az Azonnalinak!

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

Az egyik olasz kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom vezetőjét már régóta kritizálják pártján belül. Most öt nappal két kulcsfontosságú választás előtt hagyhatja ott a pártot.

Kiszivárgott a bölcsek jelentése, eszerint a Fidesz maradhatna a Néppártban, de amíg nem viselkedik jól nyilvánosan, felfüggesztve marad.

Két és fél millió forintnyi lejt kapna, aki hétüléses autót vesz, és legalább három gyereke van. Persze kérdés, hogy átmegy-e a román parlamenten a javaslat.

A Kisalföld szerint nem hírértékű a győri időközi választás jelöltjeinek vitája, ellentétben például azzal, hogy a Hír TV szavazásán mindenki egyetértett Orbán Viktorral.

A novemberi londoni terrortámadás után két hónap kellett, hogy valamilyen javaslatot tegyen a kormány.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás