+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kollai István
2018. február 27. kedd, 09:40
Pár hete sikerült felvinni az űrbe egy Tesla autót, és elindítani a Mars felé. Amíg az autó a Mars közelébe ér, még biztos sokszor fel fog vetődni a kérdés: Nikola Tesla horvát volt, vagy szerb? Feltalálóként leginkább amerikai: ezt a keserű pirulát a horvátoknak és a szerbeknek is le kell nyelniük.

 

Nikola Tesla horvát volt, vagy szerb?

 

Az internet már most is tele van ezzel a kérdéssel különböző fórumokon. A legkézenfekvőbb és leggyakoribb válasz így hangzik: Nikola Tesla ortodox szerb családban született, apja és anyja is ortodox szerb volt – sőt, apjának pópaként kifejezetten egyház- és közösségszervező szerepe volt. 

 

Tehát szerb volt. Igen ám, csakhogy Horvátország területén született,

 

ezért a „horvátországi” jelző is kijárhat neki, illetve, ha sikerül bizonyítani hazafias elkötelezettségét, akkor végül is a horvát jelző is jogos lehet. 

 

És máris ott vagyunk abban a zavarba ejtő helyzetben, amikor rég elhunyt emberek lelkivilágát, identitását próbáljuk megtalálni, rekonstruálni, megidézni, és ahogy kutakodunk az árulkodó jelek után, csak egyre jobban belegabalyodunk a részletekbe. Jól ismert ez magyar-szlovák relációban is, például Hudec László besztercebányai építésznek jutott nagyon hasonló sors.

 

Nikola Tesla származása szerint tehát szerb volt. Fennmaradt viszont egy állítólagos levél, amit egy horvát politikusnak küldött élete vége felé, és ami szerint egyszerre volt büszke szerb nemzetiségére és „horvát hazájára”. Ez az egyik leggyakrabban előkerülő momentum a horvátokhoz való kötődése kapcsán. De van olyan szerb, aki megkérdőjelezi, hogy Tesla idős korában egyáltalán tisztán tudott a kusza balkáni kérdésekről gondolkodni.

 

Horvátország mindenesetre könnyen építhet Tesla örökségére: 2006-ban szülőhelyén emlékmúzeumot nyitottak, tavaly pedig Zágrábban nyílt multimédiás kiállítás a feltaláló-tudós tiszteletére. Ez nem feltétlenül jelenti Tesla emlékének kisajátítását, inkább a kényszerű osztozkodást: a 2006-os évet például az UNESCO, Szerbia és Horvátország közösen hirdette meg Tesla-emlékévnek.

 

A horvátokkal való közösködés ezzel együtt a szerbeknek tudja szúrni a szemét – legalábbis az interneten elérhető forrásokból ez rekonstruálható –, mert például a második világháború alatt horvát usztasák rendeztek vérengzést Tesla szülőfalujában, az áldozatok között állítólag rokonai is voltak.

 

De igazából az veri ki szerb oldalon a biztosítékot, amikor valaki egyszerűen horvátnak nevezi a feltalálót: a b92 rádió 2016-ban közölt keserű hangú tudósítást arról, hogy egy fiumei lap „horvát–amerikai” személyiségként üdvözölte Teslát. Az ilyen torzulások, torzítások ráadásul könnyebben terjednek az angol nyelvben, ahol nem annyira tesznek különbséget a nemzetiség és az állampolgárság között. Egy Horvátországban született ember igen könnyen, egyszerűen kapja meg a „Croat”, azaz horvát jelzőt.

 

Tesla egyébként függetlenül származásától, igazi „homo monarchicus” volt, aki kihasználta az Osztrák-Magyar Monarchia adta kereteket,

 

Grazban tanult, élt Mariborban és Prágában, de dolgozott Budapesten is (Puskás Tivadar telefonközpontjának volt a főmérnöke). Később Amerikába távozott, szakmai sikereit az USA állampolgáraként érte el, ezért akármilyen is volt a származása, akármilyen nyelvi és kulturális közegből indult,

 

az biztos, hogy Amerikában tudott kibontakozni; ezért a szerbeknek és a horvátoknak is le kell nyelni azt a keserű pirulát, amikor valaki kijelenti: Tesla igazából amerikai feltalálónak tekinthető.

 

A szöveg először a pozsonyi Új Szó című napilapban jelent meg. A felvidéki lappal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.

 

Hírszolgáltatás

Előkerült a Kuciak-gyilkosság lehetséges szemtanúja, aki azt állítja, fogalma sem volt arról, hogy kicsoda a meggyilkolt szlovák tényfeltáró újságíró.

A Gyilkos-tónál nagy pelyhekben esik, a Transzfogarason pedig már 10 centiméteres hóréteget kellett eltakarítani.

Két percre megállt az élet
a stadionban, amikor a
hétéves Malea Emma
belekezdett a himnuszba.

A fideszes Boldog István szorgalmazta a kémiai kasztráció bevezetését,
mégsem adott be erre
vonatkozó indítványt.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előrejelzései szerint az éghajlatváltozás súlyosan fogja érinteni a mi régiónkat.

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Krasznahorkai László új könyvét mutatják be szeptember 25-én.

Hörgés, halál és hasonló király dolgok a Dürerben amerikai, olasz és magyar részvétellel.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás