+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kollai István
2018. február 27. kedd, 09:40
Pár hete sikerült felvinni az űrbe egy Tesla autót, és elindítani a Mars felé. Amíg az autó a Mars közelébe ér, még biztos sokszor fel fog vetődni a kérdés: Nikola Tesla horvát volt, vagy szerb? Feltalálóként leginkább amerikai: ezt a keserű pirulát a horvátoknak és a szerbeknek is le kell nyelniük.

 

Nikola Tesla horvát volt, vagy szerb?

 

Az internet már most is tele van ezzel a kérdéssel különböző fórumokon. A legkézenfekvőbb és leggyakoribb válasz így hangzik: Nikola Tesla ortodox szerb családban született, apja és anyja is ortodox szerb volt – sőt, apjának pópaként kifejezetten egyház- és közösségszervező szerepe volt. 

 

Tehát szerb volt. Igen ám, csakhogy Horvátország területén született,

 

ezért a „horvátországi” jelző is kijárhat neki, illetve, ha sikerül bizonyítani hazafias elkötelezettségét, akkor végül is a horvát jelző is jogos lehet. 

 

És máris ott vagyunk abban a zavarba ejtő helyzetben, amikor rég elhunyt emberek lelkivilágát, identitását próbáljuk megtalálni, rekonstruálni, megidézni, és ahogy kutakodunk az árulkodó jelek után, csak egyre jobban belegabalyodunk a részletekbe. Jól ismert ez magyar-szlovák relációban is, például Hudec László besztercebányai építésznek jutott nagyon hasonló sors.

 

Nikola Tesla származása szerint tehát szerb volt. Fennmaradt viszont egy állítólagos levél, amit egy horvát politikusnak küldött élete vége felé, és ami szerint egyszerre volt büszke szerb nemzetiségére és „horvát hazájára”. Ez az egyik leggyakrabban előkerülő momentum a horvátokhoz való kötődése kapcsán. De van olyan szerb, aki megkérdőjelezi, hogy Tesla idős korában egyáltalán tisztán tudott a kusza balkáni kérdésekről gondolkodni.

 

Horvátország mindenesetre könnyen építhet Tesla örökségére: 2006-ban szülőhelyén emlékmúzeumot nyitottak, tavaly pedig Zágrábban nyílt multimédiás kiállítás a feltaláló-tudós tiszteletére. Ez nem feltétlenül jelenti Tesla emlékének kisajátítását, inkább a kényszerű osztozkodást: a 2006-os évet például az UNESCO, Szerbia és Horvátország közösen hirdette meg Tesla-emlékévnek.

 

A horvátokkal való közösködés ezzel együtt a szerbeknek tudja szúrni a szemét – legalábbis az interneten elérhető forrásokból ez rekonstruálható –, mert például a második világháború alatt horvát usztasák rendeztek vérengzést Tesla szülőfalujában, az áldozatok között állítólag rokonai is voltak.

 

De igazából az veri ki szerb oldalon a biztosítékot, amikor valaki egyszerűen horvátnak nevezi a feltalálót: a b92 rádió 2016-ban közölt keserű hangú tudósítást arról, hogy egy fiumei lap „horvát–amerikai” személyiségként üdvözölte Teslát. Az ilyen torzulások, torzítások ráadásul könnyebben terjednek az angol nyelvben, ahol nem annyira tesznek különbséget a nemzetiség és az állampolgárság között. Egy Horvátországban született ember igen könnyen, egyszerűen kapja meg a „Croat”, azaz horvát jelzőt.

 

Tesla egyébként függetlenül származásától, igazi „homo monarchicus” volt, aki kihasználta az Osztrák-Magyar Monarchia adta kereteket,

 

Grazban tanult, élt Mariborban és Prágában, de dolgozott Budapesten is (Puskás Tivadar telefonközpontjának volt a főmérnöke). Később Amerikába távozott, szakmai sikereit az USA állampolgáraként érte el, ezért akármilyen is volt a származása, akármilyen nyelvi és kulturális közegből indult,

 

az biztos, hogy Amerikában tudott kibontakozni; ezért a szerbeknek és a horvátoknak is le kell nyelni azt a keserű pirulát, amikor valaki kijelenti: Tesla igazából amerikai feltalálónak tekinthető.

 

A szöveg először a pozsonyi Új Szó című napilapban jelent meg. A felvidéki lappal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás