+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kiss Brigi
2018. február 7. szerda, 16:36
Az LMP viszonylag nagyobb összegű, 150 millió forintos hitelt vett fel az OTP-től, hogy kiegészítse kampánybüdzséjét. Az Azonnali ennek apropóján körbekérdezte a többi pártot, terveznek-e hasonlót. Mint kiderült: az LMP útját a többség nem követi, az Együtt viszont már hónapokkal előttük vett fel pénzt szintén az OTP-től, míg a Momentum nem zárta ki a hitelfelvétel lehetőségét.

 

A Magyar Nemzet pénteken írta meg, hogy az LMP 150 millió forintnyi hitelt vett fel az OTP-től, hogy ezzel egészítsék ki az állami kampánytámogatás összegét. Ezt aztán Ungár Péter, a párt elnökségi tagjai is megerősítette egy vasárnapi sajtótájékoztatón, ahol elmondta: 150 millió forintos hitelkeretet igényeltek, ebből 125 millió forintot már le is hívtak.

 

De vajon a többi párt is tervezi hasonló úton kiegészíteni a kampánybüdzséjét? 

 

Az Azonnali körkérdéséből kiderül: van olyan párt, amely már hónapokkal ezelőtt vett fel hitelt ebből a célból, és olyan is, aki ugyan most még nem tudja, hogy fog-e, de nem zárta ki teljesen a lehetőségét sem. Ám a többség nem tervezi. 

 

Az Együtt vett fel hitelt, a Momentum nem zárja ki, hogy fog

 

Az Együtt még tavaly szeptemberben vett fel kampányfelkészülés céljából 25 millió forint hitelt az LMP-hez hasonlóan az OTP-től – hívta fel a figyelmet a párt, amely már akkor ősszel megígérte, hogy ezt az összeget legkésőbb 2018 második negyedévének elejéig visszafizeti a 2018 elején esedékes állami támogatásukból.

 

Mint az Együtt kérdésünkre adott válaszában írta: a törlesztés nagyobb részén már túl vannak. Ezen túlmenően az állami kampánytámogatásból finanszírozza majd kampányát a párt.

 

A másik párt, ami nem mondott kapásból nemet a hitelfelvétellel kapcsolatos érdeklődésünkre, a Momentum volt. Ők azt írták, hogy jelenleg nincs döntés a hitelfelvétellel kapcsolatban, de „nem zárjuk ki ennek lehetőségét”.

 

A Momentum szerint amúgy sem a pénz, „hanem az elköteleződés, a csapatmunka és a szorgalom számít. Ez a siker kulcsa.”

 

Szerintük ezt már a tavaly téli NOlimpia-kampány során is megmutatták.

 

Akik biztosan nem vesznek fel hitelt kampányra

 

Velük ellentétben egyértelműen nemet mond a hitelből való kampányolásra a DK, a Jobbik és a Párbeszéd is. Mindhárom párt az állami kampánytámogatásból, illetve adományokból kívánja fedezni a kampányát. A Jobbik válaszában ehhez még hozzátette a párt normál állami támogatását is. 

 

A Párbeszéd válaszában leszögezte: mivel közös listán indulnak az MSZP-vel, így velük közösen bonyolítják és finanszírozzák majd a kampányt a kampánytámogatásokból és magyar magánszemélyektől gyűjtött adományokból. 

 

Ezt a választ külön is köszönjük, mivel az MSZP többszöri megkeresésünkre sem válaszolt a kampányfinanszírozással kapcsolatos kérdéseinkre. Így legalább a Párbeszédtől választ kaptunk a szocialisták kampányfinanszírozására is. 

 

Természetesen megkerestük a Fideszt is, akik az MSZP-vel ellentétben legalább válaszoltak, még ha a válaszuk egyébként semmitmondó is volt. Mint írták:

 

„A kampányköltségekkel kapcsolatos beszámolási kötelezettségeinknek, ahogy a múltban is, úgy a jövőben is eleget fogunk tenni a meghatározott időben és módon a törvényi előírásoknak megfelelően.”

 

Mekkora pénzt ad az állam kampányra? 

 

A parlament 2013-ban fogadta el a kampányfinanszírozással kapcsolatos új törvényt. Ennek köszönhetően már a 2014-es választásoknak is úgy futhattak neki a jelöltek, hogy tudták: komoly pénz üti a markukat az államkasszából az indulásuknak köszönhetően. Ha pedig egy pártnak sikerül országos listát állítania, akkor további állami támogatásra lesznek jogosultak. 

 

Minden nyilvántartásba vett képviselőjelölt ugyanis 1 millió forintot kap kincstári kártyán, amelyből a kampányukkal összefüggő költségeiket fedezhetik. De csak a kártyáról, készpénzt nem tudnak felvenni róla. Ha egy párt országos listát állít, akkor egyéni jelöltjein túl további százmilliókkal is gazdagodhat a kampány idejére. Hogy mennyivel, az attól függ, hogy mennyi jelöltet állít. 

 

Ha csak a minimális 27 jelöltet állították ki a megfelelő területi eloszlásban, akkor négy évvel ezelőtt 149,25 millió, ha viszont minden választókerületben állítottak jelöltet, akkor 597 millió forintot kaptak.

 

A két összeg között még két sáv van: a 106 választókörzetből 54-ben volt jelöltje egy pártnak, akkor  298,5 millió, ha pedig legalább 80-ban sikerült jelöltet indítania, akkor már 447,75 millió forintot kaptak 2014-ben. Ezek az összegek idén valamennyivel növekedni fognak, mert a kampányfinanszírozási törvény szerint a fogyasztói árindexet figyelembe véve növelni kell azokat.

 

Négy éve volt egy fontos különbség az egyéni jelöltek, illetve a pártok kampánytámogatása között. Előbbieknek ugyanis vissza kellett fizetniük az elköltött pénzt, ha nem értek el legalább 2 százalékot a választáson, de ez a korlátozás a pártokra nem volt érvényes. Ők akkor is megtarthatták a pénzt, ha egyetlen egy szavazatot se gyűjtöttek be, csak le kellett papírozniuk a költéseiket.

 

És hiába csinálta ezt a lepapírozást átlátszó módon több kamupárt is, a hatóságok nem tudtak velük mit kezdeni, így végül több milliárd forinttal rövidítették meg ilyen módon a költségvetést.

 

Szigorítottak a rendszeren, most már a pártoktól is visszaszedhetik a pénzt

 

Idén viszont már ez sem így lesz. Az ősszel ugyanis módosította a parlament a vonatkozó szabályozást, így a 2018-as választáson már a pártoknak is lesz visszafizetési kötelezettségük: ha nem érik el az 1 százalékot, akkor nem tarthatják meg az állami kampánytámogatást, vissza kell azt fizetniük. Ezért ráadásul a párt tisztségviselői saját vagyonukkal felelnek, ha magán a párton nem behajtható az összeg.

 

Nem mintha úgy tűnne, hogy ez nagyon visszafogná a kamupártokat:

 

még el sem kezdődött a kampányidőszak, de már 82 párt kezdeményezte nyilvántartásba vételét, amiből egyelőre jogerősen csak egyet utasítottak el.

 

Ráadásul a négy évvel ezelőtti választás után a kamupártokra kiszabott mintegy 2 milliárd forintnyi bírságot sem tudta behajtani a NAV. Tehát erősen kérdéses, hogy vajon a szigorítás a gyakorlatban mennyire lesz eredményes a bizniszpártok kiszűrésében. 

 

Sem a Momentum, sem az Együtt nem aggódik a visszafizetés miatt

 

Gondot jelenthet viszont a visszafizetési kötelezettség azoknak a pártoknak, amelyek bár nem kamupártok, mégis benne van a pakliban, hogy nem érik el az előírt 1 százalékot a választáson, és így vissza kell majd fizetniük az állami kampánytámogatást. 

 

A mikropártokat már körbekérdeztük a kampánytámogatás megváltoztatását követően arról, miből fognak így kampányolni, felveszik-e egyáltalán az állami kampánytámogatást, ha ott lebeg a fejük fölött a visszafizetés pallosa. Most pedig a Momentumnál és az Együttnél is érdeklődtünk: van-e forgatókönyvük arra, mi történik, ha nem érik el az 1 százalékos határt.

 

Úgy tűnik, most még mindkét párt optimista abban, hogy megugorják az 1 százalékos küszöböt.

 

A Momentum leszögezte: fontosnak tartják, hogy az 1 és 2 százalékos szabály a rendszer részét képezze, így szűrve a kamupártokat. A Momentum kampányát azonban nem befolyásolja ez a szabály. 

 

Az Együtt azt írta: „bőven 1% feletti eredményt” fog elérni a párt az áprilisi választáson, így a visszafizetés kérdésével nem foglalkoznak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A flamand nacionalisták kiléptek a kormányból, mert a belga parlament támogatta a migrációs csomagot. Így a miniszterelnök kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Ha tovább növekszik a szén-dioxid koncentrációja, az hatással lehet a memóriánkra, koncentrációs-és döntéshozatali képességeinkre.

A német viccpárt leszállította a megoldást arra, hogyan gyűlölheti tovább a fideszes média, illetve az AfD az egyik kedvenc ellenségét!

Kiderült, hogy az öt éve még a Janukovics ellen tüntető, ám mostanra a forradalomban csalódott ukrán szerepét egy fehérorosz férfi játszotta el.

Tényleg megtörténik, a Lehet Más a Politika kongresszusa simán megszavazta a kritikus főpolgármesteri jelöltségét.

A hét kérdése

Szakszervezetek, diákok, pártok vonulnak utcára Budapesten szombaton a rabszolgatörvény ellen. Mi lehet ebből? Csak egy sima tünti? Sárgamellény-import? Kormányváltás?

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés december 11-én a Nyitott Műhelyben.

Művészeti vásár megnyitó december 12-én.

Fidesz vs. LMP vs. Jobbik vs. MSZP vs. DK vita az EU-ról december 12-én.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás