+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

 

Mi jöhet még? – kérdezhetik e hon polgárai, amikor hétről hétre újabb agyrémekkel szembesülünk. A legújabb, hogy a kormány és médiája lassan már az ENSZ-ben is Soros-ügynököt lát az ENSZ-főtitkár nemrégiben tett „migránspárti” nyilatkozata miatt.

 

Legutóbb Szijjártó Péter már azzal fenyegetőzött, hogy Magyarország kiszáll a migrációs tárgyalásokból. Még jó, hogy nem az ENSZ-ből akar kilépni.

 

Csupán emlékeztetőül: az ENSZ a világ országainak közös szervezete, a békés együttműködés legfőbb nemzetközi platformja és garanciája. Már a brüsszelezés és a nyíltan Európa-ellenes nemzeti konzultációs retorika is veszélyesen önsorsrontó korlátoltság volt egy uniós tagállam kormánya részéről, de az egész világgal szembemenni, az már-már szánalmasan komikus.

 

A néphülyítés újabb magaslatai

 

Vagy inkább komikus lenne, ha nem kellene közben szembesülnünk azzal, hogy mindez a rémálom immár megvalósulóban van. Mi lesz a következő lépés a valóságtól végképp elrugaszkodó ámokfutásban? Netán a gravitációt fogják kikiáltani közellenségnek és a Soros-terv cinkosának?

 

Talán a maoizmusban voltak utoljára ilyen hagymázas ellenségképek, mikor a verebeket irtották népellenségként,

 

vagy mikor az elvtársak a vízhordáshoz használt bambuszban látták meg a nyugati imperializmus szimbólumát.

 

Van persze ebben valami a magyaros virtusnak vélt turáni átkozódás össznépi hagyományának beidegződéseiből, hogy „egyedül megyünk az egész világ ellen, mi magyarok”. Ismét a mi végvári vitézkedésünk védi nemcsak Európát, de az egész kereszténységet, sőt: a világ üdvösségét.

 

Ugyan irodalmilag és pszichológiailag kétségkívül érdekes jelenség ez a téveszme – vagy nemzeti téboly – de jobb lenne inkább abbahagyni végre. Szép dolog, mikor egy egész nemzet folyton átkölti a helyzetét, de talán egyszer meg kéne végre ismerkednünk a valósággal. Ugyanis a turáni átok azt jelenti, hogy a magyarok úgy képzelik el a valóságtól teljesen elrugaszkodottan saját helyzetüket és nemzeti küldetésüket, hogy közben egyáltalán nem hisznek ebben az ideálban és rendkívül pesszimistán látják megvalósulási esélyeit.

 

Alkalmasint épp ez a nemzetinek vélt turáni pesszimizmus, ez a valóságtól idegenkedő, téveszmés tudatállapot vezetett Mohácshoz, Trianonhoz – és nyilván most sem lesz sokkal jobb vége. A sorosozás kollektív tébolya esetében sem várhatunk jobb eredményt történelmileg.

 

Túl azon, hogy el kéne mondani végre a magyar hírfogyasztóknak:

 

a sorosozással konkrétan egy török agymosási sémát importálunk, csak az ottani Sorost Fethullah Gülennek hívják,

 

de az egész demokrácia felszámolását célzó boszorkányüldözési program az unalomig ugyanazokat a sémákat követi. Ezek szerint posztkágébés orosz „tanácsadók” mellett az Orbán-kormánynak már török despotizmus-szakértők is súgnak.

 

Ötödére csökkent a migráció 2015 óta, de a kormány ezt elfelejtette kommunikálni

 

Az is lehet azonban, hogy nem is az ENSZ-főtitkár nyilatkozatának kritikája a fő célja az újabb sorosozó kampánynak, hanem ezzel csupán azt készíti elő a kormánymédia, hogy eleve hiteltelennek tűnjenek majd az ENSZ adatai. Már ha végre rámozdul a maradék ellenzéki média, hogy 2017-ben a két évvel korábbi csúcs ötödére csökkent a migráció, vagyis

 

szó sincs olyan folyamatosan növekedő „migránshordákról” és mindent elborító, kultúránk elpusztításával fenyegető népvándorlásról, amit a kormánypropaganda 2015 óta folyamatosan sulykol.

 

Épp ellenkezőleg, az ENSZ januárban összesített adatai alapján markáns csökkenést mutatott 2017-ben az európai migráció az előző két évhez képest. Igaz, 2018 első hónapjában úgy tűnik, újra húsz százalékkal többen jöttek az előző év hasonló időszakához képest, de ez még így is bőven elmarad a 2015-ös és 2016-os adatoktól.

 

Két év alatt ötödére csökkent és 2016-hoz képest is feleződött az Olaszországba, Görögországba és Spanyolországba érkező migránsok száma. Az igazság az, hogy 2015-ben tűntek csak olyannak az éppen tetőző migráció trendjei, hogy akkor nem tűnt annyira minden alapot nélkülözőnek az erre felépített propaganda.

 

Ma viszont már teljesen hiteltelenné vált a tények tükrében. Pedig a kormánymédia úgy beszél a migrációról, mintha még mindig a 2015-ös helyzetben lennénk, sőt, a migráció egyre súlyosbodna: ez viszont nettó hazugság.

 

Hőzöngéssel nem tudjuk befolyásolni a migrációt – előbb meg kellene érteni

 

A nemzetinek mondott migrációs paranoia és kollektív pszichózis főként azért veszélyes, amiért általában minden elmebaj: elveszítjük általa a valóságérzékünket.

 

Pedig, ha netán valós veszélyek fenyegetnek minket és kultúránkat, akkor a valóság alapos, tényszerű és elfogulatlan ismeretére nagyobb szükségünk volna, mint valaha. Akkor is, ha netán a tények alapján a migráció valóban veszélyesnek bizonyul, meg akkor is, ha nem annyira.

 

Ez ugyanis a döntő ponton nem szubjektív kérdés, hanem attól függ, hogy mi a valós helyzet. Amiről a migránspropaganda véletlenül sem beszél – csak arról, hogy féljünk még a migráció megismerésétől is, ami főként abban az esetben különösen tragikus hiba, ha a migráció tényleg valós veszélyeket jelent ránk nézve, mint ahogy a kormány állítja.

 

Ez elég érdekes paradoxona a két éve tomboló migrációs pszichózisnak, amire eddig nem sikerült felhívni a közvélemény figyelmét, és amit érdemes lenne elmekórtanilag is alaposabban elemeznie egy ebben kompetens pszichológus csapatnak.

 

Nem az a döntő kérdés tehát, hogy tetszik-e nekünk a migráció vagy sem, hanem az, hogy milyen következményekkel kell számolnunk miatta – akár tetszik nekünk, akár nem.

 

Különösen veszélyes csúsztatás a migránspropagandában, hogy úgy állítja be, mintha tőlünk, a mi véleményünktől függene a migráció alakulása és általában a valóság tényei. Pedig alapvetően nagyon kicsi a ráhatásunk a migráció globális folyamataira, és még akkor is az lenne, ha nagyon okosan és tudatosan, a valós tények ismeretében hoznánk meg az ezt befolyásolni hivatott politikai és szakmai döntéseket.

 

Ha viszont elrugaszkodunk a valóságtól és csak érzelmileg hőbörgünk a migráció kapcsán, akkor még csekély mértékben sem tudjuk azt befolyásolni, sőt: gyakorlatilag elveszítjük ennek maradék lehetőségét is.

 

Mert hagymázas képzelődések szintjén persze törvényt szabhatunk bármiről, csak hát az a valóságban olyan szánalmas, mint mikor egy drogfüggő istenkirálynak hallucinálja magát, miközben a valóságban épp maga alá csinál.

 

A migrációs válság már múlt idő: ideje lenne másról beszélni

 

Azon persze ma is lehetne vitatkozni, hogy vajon mivel sikerült ötödére csökkenteni a migrációt vagy mennyire elfogadható a jelenlegi helyzet, és esetleg mekkora esély van arra, hogy újra súlyosbodjon. De épeszű ember akkor sem nem vitathatja el a migrációs trendek alapvető megfordulásának tényét.

 

Még ha Orbán Viktor holnap azt nyilatkozná, hogy egyedül és személy szerint ő győzte le a „migránshordákat”, akkor is be kéne vallania ezzel a győzelmi jelentésével együtt, hogy most már valami más vesszőparipa után kell néznie a választásokig, mert ez csak addig volt annyira izgi, amíg jelen- és jövő időben lehetett róla beszélni, mint fenyegető és növekedő veszélyről.

 

Múlt időben a migránstéma már nem ütős. Kéne valami más, vagy legalább másról is kéne tudnia beszélni már. Netán az ország valós helyzetéről.

 

az egészségügyön és oktatáson túl a mi valódi migrációs helyzetünkkel kéne végre foglalkozni, aminek fő problémája nem a bevándorlás, hanem a fiatalok és a legképzettebb emberek tömeges elvándorlása. Mert ’56-ban jóval kevesebben vándoroltak ki az országból, mint az utóbbi években.

 

Erről, a valós helyzetünkről kéne beszélni a hagymázas hörgés helyett. Túl a magyarázkodáson, hogy – mint kiderült – meglehetős titokban mégiscsak behoztak egy uniós kvótányi menekültet az országba; akikkel ugyebár nem voltak olyan drámai problémák, mint amivel voltak szívesek fenyegetni a kvótaügyi kormánypropagandában.

 

A törökök afrini akciójáról inkább nem beszélnek, most az afgánoktól kell félni

 

Végül pedig még egy érdekes észrevétel: újabban afganisztáni hírekkel próbálják gerjeszteni és naponta tápláni a migrációs félelmeket a közmédiában. A korábban domináns szíriai hírek mintha eltűntek volna. Hogy miért?

 

Nyilván nem akarják felbőszíteni török és orosz despota elvbarátaikat azzal, hogy az eddig „megszokott” szíriai borzalmakkal táplálják a hírfolyamot és a lakosság migrációs félelmeit.

 

Mert ugye újabban a török katonai offenzíva miatt van elvándorlás az afrini térségből, Putyin pedig 2017-tel lezártnak tekintette a szír háborút. Tehát őt is és Erdogant is bosszantaná, ha a magyar kormánymédia netán ottani rémségekről számolna be.

 

Bár nyilván vannak, de most azokról már nem illik beszámolni –  a tényszerű tájékoztatást újra felváltó elvtársiasság jegyében. Valóságos időutazásnak tűnik a közmédia ténykedése. Fordítva ülünk az időgépen és már a hetvenes évek táján járunk, de ezzel a tempóval pár hónap alatt megérkezhetünk az ötvenes vagy a negyvenes évekbe is. Üdv a pártállami félmúltban!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Emellett meghosszabbítják az iskolai szünetet is.

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Erre az Európai Gyógyszerügynökség hívta fel a figyelmet, miután látókörébe került több gyanús eset.

Van, aki az EU-s büdzsé blokkolásának abbahagyására, és van, aki bocsánatkérésre vagy az EPP-ből való távozásra szólította fel Deutschékat.

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás