+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2018. január 26. péntek, 10:09
A lakók nyugalma vagy a GDP-t pörgető bulizó turisták a fontosabbak? Nagyjából erről szól a február 18-ra kiírt bulinegyed-népszavazás a kötelező éjféli záróráról. Az Azonnali körbekérdezte a pártokat, mit javasolnak szimpatizánsaiknak az ügyben. A Fidesz, a Jobbik és az LMP semmit, maximum annyit: menjenek el szavazni. Csak a Párbeszéd, a DK és a Momentum mond igent vagy nemet. Az MSZP válaszra sem méltatott minket, pedig Hunvald György is standolt az ügyben.

 

Ha győznek az igenek a február 18-i erzsébetvárosi kerületi népszavazáson, az önkormányzat rendeletben tilthatja meg, hogy éjfél és reggel hat között nyitva legyenek a szórakozóhelyek Belső-Erzsébetvárosban, azaz a bulinegyedben. Erről persze népszavazás nélkül is dönthetnének, de a képviselő-testületet megszállta a demokratikus érzület, és megkérdezik a népet.

 

Na de nem csak a bulinegyed lakóit, hanem egész Erzsébetvárosét – hiszen részkerületi népszavazás kiírására nincs jogi lehetőség. Épeszű külső-erzsébetvárosi persze csakis nemmel szavaz, hiszen miért is akarna véget vetni annak a kényelmes helyzetnek, hogy éjszaka közepéig bulizhat, aztán két saroknyi séta után már otthon pihenhet? 

 

A népszavazás kiírását kezdeményező Fidesznek nincs álláspontja az ügyben,

 

csak annyi: döntsön a nép. Az ellenzéki pártok szerint valójában a Fidesz az érvénytelenségre játszik, vagyis arra, hogy a választók felénél kevesebben menjenek el szavazni. Mindenesetre

 

az érvényességhez az se nagyon járul hozzá, hogy sem a Jobbik, sem az LMP nem javasol semmit a választóinak, azon kívül, hogy menjenek el szavazni.

 

A népszavazás kiírása kapcsán egyedül a Momentum foglalt állást határozottan az ügyben a nem mellett kampányolva, mondván: nem tiltással, hanem kompromisszumokkal kellene orvosolni a problémákat.

 

A többi párt csak nagyokat hallgatott a kérdésről, így körbekérdeztük őket: mégis mit gondolnak a népszavazásról. Az éjféli záróra támogatásán vagy ellenzésén túl még arra voltunk kíváncsiak: honnan kellene pótolnia a kerületnek a kiesett bevételt, ha a népszavazás nyomán elköltöznek a kocsmák?

 

A Fidesz a felnőtt választókra bízza a döntést

 

„Senkit nem biztatok semmire, az érintettek felnőtt emberek, tudnak dönteni” – írta kérdésünkre Hutiray Gyula fideszes önkormányzati képviselő, alpolgármester, és egy korábbi felszólalását ajánlotta figyelmünkbe, amelyben azt fejtegette: a bulinegyed ügye olyan kérdés, amiben elkerülhetetlen, hogy megkérdezzék az embereket. 

 

A pénzügyekkel kapsolatos érdeklődésünkre azt közölte:

 

a kerületnek közvetlenül nem származik számottevő bevétele a vendéglátóhelyek éjszakai nyitvatartásából, a városnak és az országnak viszont igen.

 

Azt a logikusan következő gondolatot már nem tette hozzá, hogy ha az újraelosztás mértékét átszabnák, és persze az így bejövő pénzt jól költenék el, akkor talán a lakók sem ragaszkodnának annyira az éjféli zárórához.

 

Az MSZP nem áll szóba velünk, pedig nemrég még ők maguk is aláírásokat gyűjtöttek

 

A börtönből a politikába két éve visszatért egykori szocialista polgármestert, Hunvald Györgyöt az elmúlt hónapokban többször is lehetett látni  Erzsébetvárosban, amint pultozik és aláírásokat gyűjt bulinegyed-ügyben. Erről a blogján rendszeresen be is számolt.

 

Hunvald aktivizmusa ide vagy oda: az MSZP úgy tűnik, nem tudja, mit mondjon bulinegyed-ügyben.

 

Hiába érdeklődtünk újra és újra, nem kaptunk választ. 

 

A Jobbiknak és az LMP-nek most nincs álláspontja, pedig ők is akartak népszavazást az ügyben

 

A bullshitverseny győztese ezúttal is az LMP. Olyan megoldást akarnak, ami a lakók érdekeit és a főváros turisztikai értékeit is védi, de nem bátorítanak sem igennel, sem nemmel való szavazásra, csak arra: menjenek el szavazni. 

 

Ez azért is érdekes, mert az erről szóló  népszavazási kérdést először Moldován László LMP-s képviselő adta be.

 

Kicsit később azonban ezt visszavonta, majd a fideszesek benyújtották lényegileg ugyanazt a kérdést az éfjéli záróráról. Moldovánnak így nem kellett nekiállnia aláírásokat gyűjteni, hanem az önkormányzat egyszerűen kiírta a népszavazást. (Moldován korábban a kötelező éjféli záróráról szóló rendeletmódosítást is próbált kezdeményezni.)

 

Az LMP azóta úgy látszik, elbizonytalanodott, nem mernek határozottan az igen mellett kampányolni. Annyit azért még hozzátettek: az éjféli záróra nem jelentene nagy bevételkiesést az önkormányzatnak, mert jelenleg harmincszor annyit költ takarításra az önkormányzat a bulinegyedben, mint amennyit keres rajta.

 

Hasonló cipőben jár a Jobbik is: ők arról akartak volna népszavazást, hogy a nagy tánctérrel rendelkező helyeknek kötelező legyen bezárniuk éjfélkor, a mostani népszavazással kapcsolatban azonban szintén nincs álláspontjuk. Csupán a szavazáson való részvételre biztatnak mindenkit, szerintük ugyanis a Fidesz az érvénytelenségre játszik, hogy aztán maguk dönthessék el, mire kaptak „politikai felhatalmazást”.

 

A DK és a Párbeszéd szerint hülyeség a népszavazás, de ha már lesz, igennel kell szavazni

 

Hasonlóan érvelt Szücs Balázs, a Párbeszéd VII. kerületi önkormányzati képviselője is, mondván: szinte biztos, hogy nem fognak húszezren elmenni szavazni, így a népszavazás érvénytelen lesz, de az ellenzéknek meg kell próbálnia ennek „politikai” érvényességet kölcsönözni, ugyanúgy, ahogy a Fidesz tette kvótanépszavazásnál. Szerinte az igazán fontos kérdések a népszavazás után fognak eldőlni:

 

még az igenek többsége esetén sem egyértelmű, hogy tényleg kötelezően bezáratnak minden helyet éjfélkor.

 

A majdani rendelet részletei nagyban múlnak a részvételi arányon és az igenek arányán – mondta. Szücs egyébként rossznak tartja a népszavazási kérdést, szerinte inkább kompromisszumot kellene keresni. A népszavazás kiírása inkább menekülés volt a fideszes kerületi vezetés részéről, mert megijedtek egy maroknyi választópolgár bátorságától – értékeli. 

 

Ha viszont már kiírták a népszavazást, akkor a Párbeszéd szerint igennel kell szavazni. Hogy miért? „Mert minket a lakók választottak meg, az ő érdekeiket képviseljük” – summázta Szücs Balázs, bár kérdésünkre azért hozzátette:

 

nem valószínű, hogy lesznek párbeszédes plakátok az igenek mellett, inkább a civilekre bíznák a kampányolást.

 

Szerinte az igenek győzelme után is lesz tér kompromisszumokra, lehetne például differenciálni a hét egyes napjai között, vagy az iskolai szünetekhez igazítani azt, hogy mikor éljen az éjféli záróra. Az éjszakai polgármester intézményét is jó ötletnek tartaná.

 

Az igenek pártján van a DK is, azzal együtt, hogy hangsúlyozzák: az önkormányzat maga is dönthetett volna, nem kellett volna milliókért népszavazást rendezni, majd annak érvénytelenségére játszani. Borka-Szász Tamás választókerületi vezető szerint erre az az ellenszer, ha minél többen elmennek szavazni, és nyomás alá helyezik az önkormányzatot. 

 

A DK és a Párbeszéd is egybehangzóan állítja: a valódi megoldás az lenne, ha a kerületnek köszönhető bevételeket nem az állam szedné be, hanem sokkal többet visszajuttatnának a bulinegyedbe. Visszaállítanák azt, a korábban pont a Fidesz által eltörölt szabályt is, hogy a társasházaknak beleszólási joga legyen abba, ha a házban kocsmát, szórakozóhelyet akarnak nyitni.

 

A népszavazásig kevesebb mint egy hónap van hátra, de kampánynak a nyomát sem látni a kerületben.

 

Egyedül egyfajta plakáttal lehet találkozni: fekete-fehér A4-es lapokon tájékoztatják arról a lakókat néhány ház ajtaján, hogy amúgy népszavazás lesz a bulinegyedről.

 

Ha ez így folytatódik, és a pártok nemhogy nem kampányolnak, de még újságírói kérdésre sincs véleményük az ügyről, akkor tényleg nem fognak elmenni húszezren szavazni. Milyen „politikai érvényesség” lesz így ebből?

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás